Jogi tudnivalók karantén esetére

A karanténnal kapcsolatos legfontosabb kérdések és válaszok.Bekövetkezett, amiről mind tudtok, hogy valószínűleg be fog következni, de reméltük, hogy sikerül elkerülni: az új típusú koronavírus megjelent Magyarországon. A tegnap kora este érkezett hírből kiderült, hogy az első két Magyarországon diagnosztizált beteg iráni állampolgár, akik hazánkban tanulnak.

A két fertőzöttet elkülönítették, a velük közös háztartásban élőket pedig karanténba helyezték a Szent László Kórházban, valamint megindították a járványügyi vizsgálatot és a kontaktuskutatást. Emellett továbbra is zajlik a Csehországban diagnosztizált, a napokban Magyarországon is megfordult diáklányok járványügyi vizsgálata.

A koronavírus témája tehát eddig se volt elkerülhető, de számíthatunk rá, hogy az újabb fejlemények miatt még inkább erről fognak szólni a hírek, amelyekben gyakran hangzik el a karantén szó, amellyel kapcsolatban a TASZ összegyűjtötte a legfontosabb kérdéseket és válaszokat.

A magyar jogszabályok a járványügyi intézkedéseken belül foglalkozik a karanténnal. Ezeknek az általános jellemzője az, hogy korlátozzák az érintett szabadságát és a betegjogokat. A kötelező kórházi tartózkodás elrendelésével korlátozhatják a mozgásszabadságot, de az önrendelkezési jogot is, ha úgy írják elő a terápia kötelező igénybevételét, hogy erről nem kérdezik meg a beteget.

Ezek a jogkorlátozások kizárólag törvényen alapulhatnak, csak a feltétlenül szükséges ideig tarthatóak fenn és csak a feltétlenül szükség mértékűek lehetnek. A tájékoztatáshoz való jogot soha nem korlátozhatják, és a kapcsolattartási jogot sem zárhatják ki teljesen.

Ki rendelheti el a járványügyi intézkedéseket? – Alapvetően az országos tisztifőorvos rendelhet el járványügyi intézkedéseket. A helyi intézkedésekről a megyei, fővárosi kormányhivatalok, a járási és kerületi hivatalok is dönthetnek. Az egyéni rendelkezéseket akár az orvos is meghatározhatja.

Mindenkinek kötelező alávetnie magát a járványügyi intézkedéseknek? – Igen, mert a járványügyi intézkedések kötelezőek. Ez azt jelenti, hogy nem kell beleegyezésünk, hisz ezeket az egyén szabadságának korlátozásával is megvalósíthatják. Az erről hozott döntést azonnal végrehajthatják. Ha valaki ellenáll az intézkedésnek, akkor akár erőszakkal is érvényt szerezhetnek a rendelkezésnek.

Milyen ellátást kell biztosítani a karanténban lévők számára? – Ez leginkább a karantén formájától függ. Ha kórházban rendelnek el járványügyi elkülönítést, akkor az intézménynek garantálnia kell az élelmiszer-ellátást, az „egészségügyi textíliát”, tehát valamilyen pizsamához hasonló ruhát.

Mennyi ideig tarthat a karantén? – A beteg gyógyulásáig tart annak elkülönítése. A járványügyi megfigyelés az új koronavírus megbetegedés esetén a kontaktszemélyeknél (azok a személyek, akik szoros kapcsolatba kerültek a beteggel) az utolsó kontaktust követő 14 napig tart. Egy terület, épület karantén alá vonása addig tart, amíg a járványügyi helyzet ezt indokolttá teszi.

Megtagadhatom, hogy karanténba tegyenek? – Nem, hiszen mindenkinek kötelező alávetnie magát a járványügyi intézkedéseknek. Ha valaki ellenáll, akkor akár erőszakkal is végrehajthatják az intézkedést.

Ha valaki karanténba kerül, az betegszabadságnak minősül? – Nem. Ha valakit „közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek”, tehát karantén alá helyeznek, akkor keresőképtelennek minősül. Amennyiben valaki így lesz keresőképtelen, akkor neki nem betegszabadság jár, hanem már az első naptól táppénzt kap. Ugyanakkor a törvény úgy szól, hogy az állam megtéríti a társadalombiztosítási jogviszony szerint a meg nem térülő kiesett munkajövedelmet (és az esetleges egyéb költségeket is).Köteles elfogadnia a munkáltatónak, ha karantén miatt nem megyek dolgozni? – Igen. Akit „közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek”, tehát karanténba kerül, keresőképtelenné válik. Amíg a keresőképtelen állapot tart, addig a munkavállaló felmentést kap a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesen alól.

Vagyis a karanténnal elrendelt mozgáskorlátozást nem bírálhatja felül a munkáltató. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a munkavállaló nem dolgozhat. A munkáltató dönthet úgy, hogy bevezeti például a távmunkát, vagy előírhatja, megbeszélheti a munkavállalóval, hogy otthonról dolgozzon.

Ahhoz, hogy egy gyerek karanténba kerüljön, kell a szülő hozzájárulása? – Tekintve, hogy a karantén nem önkéntes, nem beleegyezésen alapuló intézkedés, ezért a kiskorú is karanténba kerülhet a szülő beleegyezése nélkül. Ettől függetlenül azonban a gyereket, számára érthetően fogalmazva, és a szülőt is kötelező tájékoztatni.

Kell-e tájékoztatni a gyerek állapotáról a szülőket? Hogyan érdeklődhetünk? – Igen, ráadásul részletes, kielégítő tájékoztatást kell adni. A legjobb megoldás az, ha a kórház megad egy elérhetőséget, amelyen a szülők érdeklődhetnek, de személyesen is kötelező megadni a megfelelő tájékoztatást.

A szigorúan vett egészségi állapoton túl arról is tájékoztatni kell a szülőt, hogy várhatóan meddig fog tartani a karantén, és abban az időszakban hogyan tud kapcsolatba lép a gyermekével. A szülőt arról is tájékoztatni kell, hogy van-e lehetőség arra, hogy személyes tárgyakat, játékokat, könyveket, ruhákat, tisztálkodási eszközöket, esetleg élelmiszert juttasson be a gyermekének.

Meglátogathatom-e a gyerekemet, ha karanténba kerül? – Ez leginkább az elkülönítés módjától függ, de alapvetően nem. Abban az esetben, ha nem zárták le az egész intézményt, akkor természetesen magába a kórházba be lehet menni.

Az új típusú koronavírus miatt a betegeket a külvilágtól hermetikusan zárják el, vagyis a szülők nem mehetnek be a gyermekükhöz.

Hogyan kell kommunikálnia az államnak a karanténról? – Valós idejű, átlátható, érthető kommunikációra van szükség, vagyis nem elég csak a karantén tényét közölni, hanem fontos egyértelműen közölni annak pontos feltételeit.

A legjobb az, ha van egy erre a célra létrehozott oldal, ahol könnyen érthető formában teszik közzé a rendszeresen frissülő információkat. A jelenlegi új koronavírus-helyzetről rendszeresen frissülő tájékoztatás érhető el az nnk.gov.hu oldalon, de érdeklődni lehet az NNK napi 24 órában hívható ingyenes zöld számain is, amelyek a következők: 06-80/277-455 és 06-80/277-456.

Ha nincs, aki gondoskodjon a gyerekemről/családtagomról, mi fog velük történni? – Abban az esetben, ha a szülő(k) kerül(nek) karanténba, akkor elsősorban ők döntik el, hogy a gyermeküket rokonoknál, barátoknál vagy ismerősöknél helyezik-e el.

Ennek a hivatalos formája a családba fogadást, amit a gyámhatóságnál kell kérvényezni, ami engedélyezheti, hogy a szülő egészségi állapota miatt a gyermeket más, egy általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza, nevelje.

Amennyiben a családbafogadás nem valósulhat meg, mert például nincs olyan rokon, barát vagy ismerős, aki befogadhatná a gyermeket, akkor a gyámhatóság ideiglenes hatállyal elhelyezi a gyermeket.

Ha a karanténba helyezett egyén felnőtt idős, beteg rokonról gondoskodik, aki az elzárás miatt ellátás nélkül marad, akkor az önkormányzat szolgáltatásai vehetők igénybe. A közétkeztetésnek, a házi segítségnyújtásnak és a nappali ellátásnak minden településen elérhetőnek kell lennie. Ezek a szolgáltatásokat az önkormányzattól kérhetőek.

Amennyiben valakit nem lehet az otthonában ellátni, akkor az ápolást, gondozást nyújtó szociális intézményben (például idősek otthona) vagy fekvőbeteg-ellátásba kell helyezni.

A karanténnal kapcsolatos további információkért látogass el a tasz.hu weboldalra!

(Forrás: tasz.hu)