Jogi tudnivalók karantén esetére

A karanténnal kapcsolatos legfontosabb kérdések és válaszok.Bekövetkezett, amiről mind tudtok, hogy valószínűleg be fog következni, de reméltük, hogy sikerül elkerülni: az új típusú koronavírus megjelent Magyarországon. A tegnap kora este érkezett hírből kiderült, hogy az első két Magyarországon diagnosztizált beteg iráni állampolgár, akik hazánkban tanulnak.

A két fertőzöttet elkülönítették, a velük közös háztartásban élőket pedig karanténba helyezték a Szent László Kórházban, valamint megindították a járványügyi vizsgálatot és a kontaktuskutatást. Emellett továbbra is zajlik a Csehországban diagnosztizált, a napokban Magyarországon is megfordult diáklányok járványügyi vizsgálata.

A koronavírus témája tehát eddig se volt elkerülhető, de számíthatunk rá, hogy az újabb fejlemények miatt még inkább erről fognak szólni a hírek, amelyekben gyakran hangzik el a karantén szó, amellyel kapcsolatban a TASZ összegyűjtötte a legfontosabb kérdéseket és válaszokat.

A magyar jogszabályok a járványügyi intézkedéseken belül foglalkozik a karanténnal. Ezeknek az általános jellemzője az, hogy korlátozzák az érintett szabadságát és a betegjogokat. A kötelező kórházi tartózkodás elrendelésével korlátozhatják a mozgásszabadságot, de az önrendelkezési jogot is, ha úgy írják elő a terápia kötelező igénybevételét, hogy erről nem kérdezik meg a beteget.

Ezek a jogkorlátozások kizárólag törvényen alapulhatnak, csak a feltétlenül szükséges ideig tarthatóak fenn és csak a feltétlenül szükség mértékűek lehetnek. A tájékoztatáshoz való jogot soha nem korlátozhatják, és a kapcsolattartási jogot sem zárhatják ki teljesen.

Ki rendelheti el a járványügyi intézkedéseket? – Alapvetően az országos tisztifőorvos rendelhet el járványügyi intézkedéseket. A helyi intézkedésekről a megyei, fővárosi kormányhivatalok, a járási és kerületi hivatalok is dönthetnek. Az egyéni rendelkezéseket akár az orvos is meghatározhatja.

Mindenkinek kötelező alávetnie magát a járványügyi intézkedéseknek? – Igen, mert a járványügyi intézkedések kötelezőek.

Milyen ellátást kell biztosítani a karanténban lévők számára? – Ez leginkább a karantén formájától függ. Ha kórházban rendelnek el járványügyi elkülönítést, akkor az intézménynek garantálnia kell az élelmiszer-ellátást, az „egészségügyi textíliát”, tehát valamilyen pizsamához hasonló ruhát.

Mennyi ideig tarthat a karantén? – A beteg gyógyulásáig tart annak elkülönítése. A járványügyi megfigyelés az új koronavírus megbetegedés esetén a kontaktszemélyeknél (azok a személyek, akik szoros kapcsolatba kerültek a beteggel) az utolsó kontaktust követő 14 napig tart. Egy terület, épület karantén alá vonása addig tart, amíg a járványügyi helyzet ezt indokolttá teszi.

Megtagadhatom, hogy karanténba tegyenek? – Nem, hiszen mindenkinek kötelező alávetnie magát a járványügyi intézkedéseknek. Ha valaki ellenáll, akkor akár erőszakkal is végrehajthatják az intézkedést.

Ha valaki karanténba kerül, az betegszabadságnak minősül? – Nem. Ha valakit „közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek”, tehát karantén alá helyeznek, akkor keresőképtelennek minősül. Amennyiben valaki így lesz keresőképtelen, akkor neki nem betegszabadság jár, hanem már az első naptól táppénzt kap. Ugyanakkor a törvény úgy szól, hogy az állam megtéríti a társadalombiztosítási jogviszony szerint a meg nem térülő kiesett munkajövedelmet (és az esetleges egyéb költségeket is).Köteles elfogadnia a munkáltatónak, ha karantén miatt nem megyek dolgozni? – Igen. Akit „közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek”, tehát karanténba kerül, keresőképtelenné válik. Amíg a keresőképtelen állapot tart, addig a munkavállaló felmentést kap a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesen alól.

Vagyis a karanténnal elrendelt mozgáskorlátozást nem bírálhatja felül a munkáltató. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a munkavállaló nem dolgozhat. A munkáltató dönthet úgy, hogy bevezeti például a távmunkát, vagy előírhatja, megbeszélheti a munkavállalóval, hogy otthonról dolgozzon.

Ahhoz, hogy egy gyerek karanténba kerüljön, kell a szülő hozzájárulása? – Tekintve, hogy a karantén nem önkéntes, nem beleegyezésen alapuló intézkedés, ezért a kiskorú is karanténba kerülhet a szülő beleegyezése nélkül. Ettől függetlenül azonban a gyereket, számára érthetően fogalmazva, és a szülőt is kötelező tájékoztatni.

Kell-e tájékoztatni a gyerek állapotáról a szülőket? Hogyan érdeklődhetünk? – Igen, ráadásul részletes, kielégítő tájékoztatást kell adni. A legjobb megoldás az, ha a kórház megad egy elérhetőséget, amelyen a szülők érdeklődhetnek, de személyesen is kötelező megadni a megfelelő tájékoztatást.

A szigorúan vett egészségi állapoton túl arról is tájékoztatni kell a szülőt, hogy várhatóan meddig fog tartani a karantén, és abban az időszakban hogyan tud kapcsolatba lép a gyermekével. A szülőt arról is tájékoztatni kell, hogy van-e lehetőség arra, hogy személyes tárgyakat, játékokat, könyveket, ruhákat, tisztálkodási eszközöket, esetleg élelmiszert juttasson be a gyermekének.

Meglátogathatom-e a gyerekemet, ha karanténba kerül? – Ez leginkább az elkülönítés módjától függ, de alapvetően nem. Abban az esetben, ha nem zárták le az egész intézményt, akkor természetesen magába a kórházba be lehet menni.

Az új típusú koronavírus miatt a betegeket a külvilágtól hermetikusan zárják el, vagyis a szülők nem mehetnek be a gyermekükhöz.

Hogyan kell kommunikálnia az államnak a karanténról? – Valós idejű, átlátható, érthető kommunikációra van szükség, vagyis nem elég csak a karantén tényét közölni, hanem fontos egyértelműen közölni annak pontos feltételeit.

A legjobb az, ha van egy erre a célra létrehozott oldal, ahol könnyen érthető formában teszik közzé a rendszeresen frissülő információkat. A jelenlegi új koronavírus-helyzetről rendszeresen frissülő tájékoztatás érhető el az nnk.gov.hu oldalon, de érdeklődni lehet az NNK napi 24 órában hívható ingyenes zöld számain is, amelyek a következők: 06-80/277-455 és 06-80/277-456.

Ha nincs, aki gondoskodjon a gyerekemről/családtagomról, mi fog velük történni? – Abban az esetben, ha a szülő(k) kerül(nek) karanténba, akkor elsősorban ők döntik el, hogy a gyermeküket rokonoknál, barátoknál vagy ismerősöknél helyezik-e el.

Ennek a hivatalos formája a családba fogadást, amit a gyámhatóságnál kell kérvényezni, ami engedélyezheti, hogy a szülő egészségi állapota miatt a gyermeket más, egy általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza, nevelje.

Amennyiben a családbafogadás nem valósulhat meg, mert például nincs olyan rokon, barát vagy ismerős, aki befogadhatná a gyermeket, akkor a gyámhatóság ideiglenes hatállyal elhelyezi a gyermeket.

Ha a karanténba helyezett egyén felnőtt idős, beteg rokonról gondoskodik, aki az elzárás miatt ellátás nélkül marad, akkor az önkormányzat szolgáltatásai vehetők igénybe. A közétkeztetésnek, a házi segítségnyújtásnak és a nappali ellátásnak minden településen elérhetőnek kell lennie. Ezek a szolgáltatásokat az önkormányzattól kérhetőek.

Amennyiben valakit nem lehet az otthonában ellátni, akkor az ápolást, gondozást nyújtó szociális intézményben (például idősek otthona) vagy fekvőbeteg-ellátásba kell helyezni.

A karanténnal kapcsolatos további információkért látogass el a tasz.hu weboldalra!

(Forrás: tasz.hu)