Védőoltások, amiket felnőttként is érdemes beadatni

Tíz betegség, ami ellen jobb védekezni!A védőoltások többségét, nagyjából egy tucatot, 12 éves koráig kapják meg a gyerekek. Ebből hetet másfél éves korukig. A kötelező védőoltások olyan súlyos betegségek ellen védenek, mint például a kanyaró, a tuberkulózis és a rubeola.

Arról, hogy milyen fontos a gyerekek beoltatása, sok szó esik, de arról már ritkábban hallani, hogy felnőttkorban is akadnak olyan betegségek, amelyek ellen jobb, ha beoltatják magukat az embereket.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása alapján az alábbi védőoltások beadatása erősen ajánlott, különösen egy bizonyos életkor után!

Meningococcus: A cseppfertőzéssel terjedő baktérium agyhártyagyulladást, de súlyos esetben több szervet érintő vérmérgezést (szepszist) okozhat. A meningococcus nem terjed olyan könnyen, mint az influenza és a nátha, mert a levegőben hamar elpusztul.

A betegségre leginkább a csecsemők és a fiatal felnőttek fogékonyak, különösen azok a fiatalok, akik kollégiumban laknak. Európára elsősorban a B és C típusa jellemző, a legtöbb európai országban pedig a veszélyeztetett korcsoportokba tartozók számára ajánlott a védőoltás, amiből 5 éves kor felett elég egy, ami 3-5 évid nyújt védelmet.

HPV: A 12 éves kort betöltött lányok ingyen megkapják az iskolákban a méhnyakrákot okozó HPV elleni védőoltást, ami felnőttek esetében is ajánlott. A humán papillomavírusoknak több, mint 100 típusa ismert, melyek közül a leggyakoribbak ellen nyújt védelmet a Magyarországon forgalomban lévő 3 oltóanyag.

Szintén a HPV okozhat rákos elfajulást a nemi szervek és a végbél hámjában, valamint szájüregdaganatokhoz is vezethet. Az iskolákban a legújabb, 9 komponensű oltóanyagokat adják be a lányoknak, akik nemi szemölcsök ellen is védelmet kapnak. A férfiak esetében szintén tanácsos a kibővített oltóanyag beadatása.

Hepatitis A és B: Májgyulladást okozhatnak a hepatitisvírusok. A hepatitis A emberi érintkezéssel, piszkos kézzel, valamint enni-innivalóval terjed. Mivel a vírus a fagyasztásnak is ellenáll, ezért veszélyes lehet a szennyezett vízből készült jégkocka és fagylalt is.

A hepatitis A az egész világon terjed, kivéve Észak-Európát, Ausztráliát, Japánt és az Egyesült Államokat. Magyarországon csak kisebb járványok fordulnak elő, hála a megfelelő higiéniás körülményeknek.

Habár általában magától gyógyul a hepatitis A által okozott májgyulladás, mégis az idősek esetében súlyos lefolyású lehet. A gyerekek sokszor tünetmentesek, de a székletükkel ürülő vírusok fertőzhetik a környezetüket.

A hepatitis B vérrel, nyállal, testnedvekkel terjed, a fertőzöttek közül pedig sokan csak akkor jönnek rá, hogy megbetegedtek, amikor már májbeteggé váltak. Az idült májgyulladás a májrák leggyakoribb okozója.

A hepatitis B az egészen világon terjed, de Magyarországon az iskolákban 1999 óta beoltják a gyerekeket. Ha valaki ebből kimaradt, annak érdemes pótolnia! A két vírus ellen külön és kombinált védőoltás kérhető. A kombinált esetében három oltás nyújt hosszú távú védelmet.Influenza: Napjainkban az influenza elleni védőoltásról hallunk a legtöbbet, különösen járvány idején. Habár életkortól függetlenül, mindenki jól teszi, ha kéri az influenza elleni védőoltást, mégis a Nemzeti Népegészségügyi Központ leginkább a 60-65 év feletti, az idült keringési és légzőszervi betegségben, az anyagcsere-betegségben, veseelégtelenségben és haemoglobinopathiában szenvedőknek ajánlja, mert az ő esetükben a legnagyobb a halálos bakteriális felülfertőződés (elsősorban tüdőgyulladás) veszélye. Mivel az influenzavírus nagyon változékony, ezért évente érdemes megismételni az oltást.

Kullancsencephalitis: Magyarország erdősebb vidékein, elsősorban Vas, Zala és Somogy megyékben és az Északi-középhegységben található a legtöbb fertőzött kullancs, ami azért komoly probléma, mert olyan vírusokat terjeszthetnek, mint például az agyvelőgyulladás.

Aki ezeken a tájakon lakik, vagy sokat túrázik, az mindenképpen jobban jár, ha beoltatja magát kullancsencephalitis ellen. Az oltást 1-3, majd 5-12 havonta ismételni kell, hogy kialakuljon a tartós védelem, amiket aztán emlékeztető oltásokkal erősítenek meg. A kullancsok Lyme-kórt is terjeszthetnek, de az ellen jelenleg nincs védőoltás.

Pneumococcus: A már fentebb említett felülfertőződés miatt, ugyanazoknak ajánlott a pneumococcus elleni védőoltás, mint az influenza ellni. Ez a baktérium jellemzően középfülgyulladást, tüdőgyulladást okoz, de időseknél és kisgyerekeknél gennyes agyhártyagyulladás is előfordulhat.

A pneumococcus elleni védőoltás hosszú távú védelmet nyújt. A rendszeres emlékeztető oltás nem javasolt, legfeljebb különleges esetekben lehet szükséges 5-10 év után, és 65 év felett.

Diftéria, tetanusz, szamárköhögés: A védőoltással kialakított immunitás nem olyan tartós, mint a természetes védelem. A diftéria (torokgyík) esetében a védettség olyan szinten csökken, hogy Magyarországon, és más országokban, már tervezik a lakosság 10 évenkénti újraoltását.

Az oltóanyag a tetanusz ellen is védelmet fog nyújtani. A nyugati tapasztalatok azt mutatják, hogy a szamárköhögés esetében is szükségessé válhat az emlékeztető oltás beadatása.

(Forrás: divany.hu)