Eltűntek a magyar hegymászók, egyelőre nem keresik őket
Eltűnt Erőss Zsolt és Kiss Péter, a Kancsendzönga-expedíció két csúcsmászója ereszkedés közben, 8000 méteres magasságban, keresésük egyelőre nem folytatódik - közölte szerda délelőtt a Magyarok a világ nyolcezresein szóvivője az MTI-vel. Vincze Szabolcs megerősíteni ugyan nem tudta a hírt, de szerinte elképzelhető, hogy Kiss Péter lezuhant. A helyszínen tartózkodó Kollár Lajos expedícióvezetőt az MTI-nek egyelőre nem sikerült elérnie.
Az index.hu arról írt, hogy egy spanyol expedíció meg nem erősített hírei szerint Erőss Zsolt kedden jelentette: társa, Kiss Péter vélhetően lezuhant. Ez lehet a magyarázata, hogy az alaptáborból sokáig látcsövön követték Erőss útját, társát viszont nem látták. Vincze Szabolcs a hírt megerősíteni nem tudta, de elképzelhetőnek nevezte, hogy igaz.
A szóvivő tájékoztatása szerint Kollár Lajos, az expedíció helyszínen tartózkodó vezetője adott arról hírt, hogy Erőss Zsoltot és Kiss Pétert nem találták a mentésükre küldött serpák sem a 7600 méteren lévő 4-es táborban, sem a környékén.
"Nehéz kimondani, de szinte semmi remény nincs" arra, hogy a magyar hegymászók életben vannak - mondta délelőtt Vincze Szabolcs. Hozzátette: az szinte biztos, hogy Erőss Zsolt és Kiss Péter 7600 méter - a 4-es alaptábor - fölött, a szabadban töltötte az éjszakát, a mentésükre küldött serpák ugyanis sem a táborban, sem a környéken nem találták őket.
"A keresés érdemi része véget ért, mert amit lehetett, a serpák megnéztek, nekik is vissza kell indulniuk, hogy biztonságos magasságba érjenek" - mondta Vincze Szabolcs. Beszámolója szerint ilyen kutatáskor a serpák szétszóródnak, szétnéznek ott, ahol emberi testek lehetnek belátható területen belül, de csak ésszerű határon belül kockáztatnak. Hozzátette: mivel a 4-es táborban és környékén nem találták meg a magyarokat, ők valószínűleg feljebb rekedtek, ismét a szabadban éjszakáztak a mínusz 30 fok körüli hidegben.
"Ha Péter és Zsolt fent ragadtak, kint éjszakáztak, akkor gyakorlatilag semmi esélyük, hogy túlélték" - jegyezte meg a szóvivő.
Vincze Szabolcs elmondta, hogy kedd délután óta minden rádiókapcsolat megszakadt a mászókkal. Ráadásul valószínűleg egyetlen mászócsapat sincs már fent a hegyen, a kutatóexpedíció járhatott a legmagasabban. Hozzátette: ha a serpák fel tudtak menni a 4-es alaptáborba, akkor aránylag jó lehetett az időjárás, viszont közeleg a monszun, hamarosan elkezd esni a hó, napokon belül jön a rossz idő.
A szóvivő azt nem tudta megmondani, hogy mi lesz a folytatás, mint mondta, a helyszínen az alaptáborban tartózkodó Kollár Lajos, az expedíció vezetője próbál szervezkedni, ő tudja, lehet-e még tenni valamit, fel lehet-e még küldeni valakit a magyarok keresésére.
Az index.hu cikke felidézi, hogy a mászók közel két napot töltöttek 8000 méter felett, amelyet halálzónaként emlegetnek: az alacsony oxigénszint miatt itt a szervezet nem képes megfelelően működni. Egy éjszakát húztak ki 8300 méteren, haladási sebességükből következtethetően is nagyon kimerültek voltak, valójában már csak vánszorogtak.
A túlélésre esélyt az biztosított volna, ha elérik a még mindig extrém magasságban lévő négyes tábort, és ott hálózsákban tudnak aludni, tudnak maguknak vizet olvasztani és inni, ami fontos a nagy magasságban különösen száraz levegőben. Enni ilyen magasságban és ilyen terhelés után nem igen lehet. Ha a két hegymászó a sátrakon kívül van valahol még életben, akkor az azt jelenti, hogy egyedül valószínűleg már képtelenek a mozgásra.
Erőss Zsolt és Kiss Péter hétfőn jutott fel a Nepál és India határán álló 8586 méteres Kancsendzönga csúcsára. A magyar hegymászók kimerültséggel küzdöttek, és a lefelé vezető úton el is szakadtak egymástól, és nem érték el a legmagasabban, 7600 méteren fekvő alaptábort.
A hegyen közben lavina zúdult alá, elsodorta a 2-es tábort, egy koreai és egy bangladesi hegymászó meghalt, sokan a szabadban töltötték az éjszakát a mínusz 30 fokban. A magyar hegymászók kimerültséggel küzdöttek.
"A fiúk fáradtak és nagyon le vannak gyengülve, ezért segítséget kell küldeni eléjük" - tájékoztatta korábban az MTI-t Kollár Lajos, aki minél előbb biztonságban szerette volna tudni a csapatot, hogy a monszun miatt legkésőbb május 25-én elindulhassanak lefelé a hegyről.
A Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozatot Kollár Lajos, Erőss Zsolt és Mécs László indította el a 2002-es sikeres Everest-mászás után azzal a céllal, hogy a világ mind a 14 nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsára jusson fel magyar hegymászó. A Kancsendzönga meghódításával már csak az Annapurna és a K2 van hátra a "nyolcezresek" közül.
MTI
Az index.hu arról írt, hogy egy spanyol expedíció meg nem erősített hírei szerint Erőss Zsolt kedden jelentette: társa, Kiss Péter vélhetően lezuhant. Ez lehet a magyarázata, hogy az alaptáborból sokáig látcsövön követték Erőss útját, társát viszont nem látták. Vincze Szabolcs a hírt megerősíteni nem tudta, de elképzelhetőnek nevezte, hogy igaz.
A szóvivő tájékoztatása szerint Kollár Lajos, az expedíció helyszínen tartózkodó vezetője adott arról hírt, hogy Erőss Zsoltot és Kiss Pétert nem találták a mentésükre küldött serpák sem a 7600 méteren lévő 4-es táborban, sem a környékén.
"Nehéz kimondani, de szinte semmi remény nincs" arra, hogy a magyar hegymászók életben vannak - mondta délelőtt Vincze Szabolcs. Hozzátette: az szinte biztos, hogy Erőss Zsolt és Kiss Péter 7600 méter - a 4-es alaptábor - fölött, a szabadban töltötte az éjszakát, a mentésükre küldött serpák ugyanis sem a táborban, sem a környéken nem találták őket.
"A keresés érdemi része véget ért, mert amit lehetett, a serpák megnéztek, nekik is vissza kell indulniuk, hogy biztonságos magasságba érjenek" - mondta Vincze Szabolcs. Beszámolója szerint ilyen kutatáskor a serpák szétszóródnak, szétnéznek ott, ahol emberi testek lehetnek belátható területen belül, de csak ésszerű határon belül kockáztatnak. Hozzátette: mivel a 4-es táborban és környékén nem találták meg a magyarokat, ők valószínűleg feljebb rekedtek, ismét a szabadban éjszakáztak a mínusz 30 fok körüli hidegben.
"Ha Péter és Zsolt fent ragadtak, kint éjszakáztak, akkor gyakorlatilag semmi esélyük, hogy túlélték" - jegyezte meg a szóvivő.
Vincze Szabolcs elmondta, hogy kedd délután óta minden rádiókapcsolat megszakadt a mászókkal. Ráadásul valószínűleg egyetlen mászócsapat sincs már fent a hegyen, a kutatóexpedíció járhatott a legmagasabban. Hozzátette: ha a serpák fel tudtak menni a 4-es alaptáborba, akkor aránylag jó lehetett az időjárás, viszont közeleg a monszun, hamarosan elkezd esni a hó, napokon belül jön a rossz idő.
A szóvivő azt nem tudta megmondani, hogy mi lesz a folytatás, mint mondta, a helyszínen az alaptáborban tartózkodó Kollár Lajos, az expedíció vezetője próbál szervezkedni, ő tudja, lehet-e még tenni valamit, fel lehet-e még küldeni valakit a magyarok keresésére.
Az index.hu cikke felidézi, hogy a mászók közel két napot töltöttek 8000 méter felett, amelyet halálzónaként emlegetnek: az alacsony oxigénszint miatt itt a szervezet nem képes megfelelően működni. Egy éjszakát húztak ki 8300 méteren, haladási sebességükből következtethetően is nagyon kimerültek voltak, valójában már csak vánszorogtak.
A túlélésre esélyt az biztosított volna, ha elérik a még mindig extrém magasságban lévő négyes tábort, és ott hálózsákban tudnak aludni, tudnak maguknak vizet olvasztani és inni, ami fontos a nagy magasságban különösen száraz levegőben. Enni ilyen magasságban és ilyen terhelés után nem igen lehet. Ha a két hegymászó a sátrakon kívül van valahol még életben, akkor az azt jelenti, hogy egyedül valószínűleg már képtelenek a mozgásra.
Erőss Zsolt és Kiss Péter hétfőn jutott fel a Nepál és India határán álló 8586 méteres Kancsendzönga csúcsára. A magyar hegymászók kimerültséggel küzdöttek, és a lefelé vezető úton el is szakadtak egymástól, és nem érték el a legmagasabban, 7600 méteren fekvő alaptábort.
A hegyen közben lavina zúdult alá, elsodorta a 2-es tábort, egy koreai és egy bangladesi hegymászó meghalt, sokan a szabadban töltötték az éjszakát a mínusz 30 fokban. A magyar hegymászók kimerültséggel küzdöttek.
"A fiúk fáradtak és nagyon le vannak gyengülve, ezért segítséget kell küldeni eléjük" - tájékoztatta korábban az MTI-t Kollár Lajos, aki minél előbb biztonságban szerette volna tudni a csapatot, hogy a monszun miatt legkésőbb május 25-én elindulhassanak lefelé a hegyről.
A Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozatot Kollár Lajos, Erőss Zsolt és Mécs László indította el a 2002-es sikeres Everest-mászás után azzal a céllal, hogy a világ mind a 14 nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsára jusson fel magyar hegymászó. A Kancsendzönga meghódításával már csak az Annapurna és a K2 van hátra a "nyolcezresek" közül.
MTI
Hozzászólások