Fővárosi Törvényszék: 2018-ra üzemképes lesz a bírósági távmeghallgatás rendszere

Magyarországon 2018-ra teljesen üzemképessé válik a bírósági távmeghallgatás rendszere - közölte a Fővárosi Törvényszék elnöke pénteken budapesti sajtótájékoztatón. Fazekas Sándor elmondta, hogy az úgynevezett végpontok - amelyekből országosan 72 lesz - telepítése jövőre és az azt követő évben zajlik majd. Első lépésként tehát 72 bírósági tárgyalót tennének alkalmassá távmeghallgatásra. Közölte, polgári és büntető eljárásokban is lehetőség lesz a rendszer széleskörű alkalmazására, ezzel egyebek mellett az a cél, hogy az eljárásokat gyorsítsák és az eljárási költségeket csökkentsék.

Az elképzelés szerint az új büntetőeljárási törvény alapján a távmeghallgatás során készült felvételek a jegyzőkönyveket pótolnák - tette hozzá Fazekas Sándor. A távmeghallgatással - mint rámutatott - elkerülhető az eljárás során az állampolgárok utaztatása. A videokonferenciás összekapcsolással ki lehet alakítani azt, hogy valaki a székhelyi bíróságra bemenve megteszi a vallomását, és ezt a budapesti tárgyalóteremben folyamatosan figyelemmel kísérhetnék - említett egy példát Fazekas Sándor.

Elmondta, a távmeghallgatás azt jelenti, hogy eltérő helyszínen jelen lévő eljárási résztvevők - ügyész, gyanúsított, vádlott, védő tolmács, tanú, szakértő és a hatóság vagy a bíróság képviselői - a zártcélú infokommunikációs rendszeren keresztül szigorúan kötött eljárási rendben, eljárási szabályok alapján kép és hang egyidejű átvitelével kommunikálnak egymással.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 2015-ben a távmeghallgatás témakörére egy munkacsoportot hozott létre, és ez kialakított egy olyan szakmai anyagot, amely konkrét javaslatokat ad a polgári perrendtartásról és a büntetőeljárásról szóló törvény módosítására - közölte. Megjegyezte azt is, ismert, hogy konkrét kormányzati elképzelés van arra, hogy az új büntetőeljárási törvény 2018 elején hatályba lépjen. Ennek az új törvénynek a távmeghallgatással foglalkozó aspektusa új változást hoz majd a korábbi szisztémához képest - mondta Fazekas Sándor.

Mint kifejtette, a ma hatályos büntetőeljárási törvény is ismeri a távmeghallgatás intézményét, gyakorlatilag több mint tíz éve applikálódott a magyar jogba. Lehetőség van távmeghallgatásra a nyomozási bíró eljárása során, tárgyaláson a 14. életévét be nem töltött tanú, a különösen védett tanú, a tanúvédelmi programban szereplők meghallgatásakor.

Továbbá alkalmazható olyan emberek meghallgatásakor, akik ellen nemi, illetve élet és testi épség elleni bűncselekményt követtek. Kivételes esetben a vádlottat is meg lehet így hallgatni. Ezeken túl a nemzetközi bűnügyi jogsegély keretében alkalmazzák a magyar büntetőbíróságok a távmeghallgatást. Szólt arról is, a távmeghallgatás kapcsán külföldi tapasztalatokat is szereztek, több ország gyakorlatát is megismerték. Ezek a tapasztalatok - mint mondta - egyértelművé tették számukra a távmeghallgatások költséghatékonyságát és sikerességét.

Magyarországon a távmeghallgatások száma növekvő tendenciát mutat - közölte Fazekas Sándor, hozzátette: jelenleg mobil távmeghallgatásra alkalmas eszközökkel dolgoznak. A bemutatott adatok szerint ezek száma 2012-ben 17 volt, 2015-ben már 208. Elmondta, a távmeghallgatás javasolt szakmai területei: a nyomozási bírói, a büntetésvégrehajtási bírói, a menekültügyi, az idegenrendészeti, valamint az úgynevezett megkeresett bírósági eljárás. Javaslatot tettek arra is, hogy egy törvényszéken belül több helyiséget alakítsanak ki, mert vannak olyan szituációk, amikor erre szükség lehet, például különösen védett tanú, vagy családjogi perek esetében.

Mint kifejtette, a kodifikáció nyomozási bírói eljárás során számos területen a távmeghallgatás kötelezettségként jelenne meg, ilyen lenne például az előzetes letartóztatás meghosszabbításával kapcsolatos eljárás. A büntetésvégrehajtási bírói területen az elítéltekkel szembeni, illetve a szabadításokkal kapcsolatos eljárások legalább fele távmeghallgatásban lezárható lenne.

Fazekas Sándor elmondta, hogy a végpontokat úgy osztanák el, hogy a büntetésvégrehajtási bírói feladatokra 30, a nyomozási bírói feladatokra 42 végpont jutna. Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője az átadási és kiadatási eljárások gyakorlatáról szólva elmondta, hogy a külföldi államok által kibocsátott elfogatóparancsok végrehajtása során, azaz az átadási, kiadatási eljárásokban, továbbá a már kiszabott büntetések átvételével kapcsolatos ügyekben a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel jár el.

Kiemelte, különbséget kell tenni körözés és elfogatóparancs között: az előbbi csak arra irányul, hogy a hatóság azonosítsa a keresett embert személyazonosságát és felkutassa tartózkodási vagy lakhelyét, a körözött embert nem lehet elfogni. Az elfogatóparancs olyan körözést elrendelő határozat, ami kizárólag a terhelt felkutatását és elfogását célozza.

Az elfogatóparancsok kapcsán Póta Péter elmondta, hogy ezekből háromféle van: a belföldi, az európai és a nemzetközi. Az európai elfogatóparancsot, a legújabb jogintézmény 2004 január elsejével vezették be, az uniós tagállam által kibocsátott elfogatóparancs az Európai Unió egész területén érvényes. Európai elfogató parancs alapján átadási, nemzetközi elfogató parancs alapján kiadatási eljárást folytat le a bíróság.

Póta Péter elmondta, a Fővárosi Törvényszéken folyamatosan nő az előbbi eljárások száma, 2015-ben 297, 2016 októberéig 355 ilyen ügy érkezett. A magyar terheltek legtöbbször vagyon elleni bűncselekményeket követnek el, de emellett megjelennek az élet elleni és a közlekedési bűncselekmények. Ausztriában döntően vagyon elleni, Németországban gazdasági, Svájcban prostitúciós, valamint Spanyolországban és a skandináv országokban a kábítószeres bűncselekmények a jellemzőek.

(Forrás: MTI)