Gondolatok a múlt, jelen kristálytiszta valóságából – kinek higgyünk?
Az 1960-as évek végében az ifjúságnak hazánkban egy rendkívül nyugodt korszakot hozott, ahol a kommunizmus „szigorú” erkölcsei domináltak.
Ezzel szemben a „lázadók” ifjaink viselkedését forradalom határozta meg. Ezzel párhuzamban, az USA-ban a hippi korszak már rég kezdetét vette.
Visszakanyarodván környezetünkbe, ebben az időszakban a hatalom a tankokkal már rég áttiporta hazánkat (1956), de utána jött a csehszlovákok előbb nálunk ismétlődő vágya a szabadságra (1966), majd a tankok ott is tiportak. A vakmerő nyugati diákmozgalmak megtörték a konzervatívok szigorúságát. No hiszen sokra is mentek vele. Ezzel csak a szabadosság alapját alkották meg, magát a liberalizmust.
Napjainkban fél évszázaddal később pedig azt tapasztaljuk, hogy egy világméretű hoaxnak vagyunk átélői. Ugyanis csúnyán rászedtek és átvertek minket.
Betömték az emberek száját frankó, silány minőségű új autókkal, amelyekre baromi sokat kellett várni. Bár itt is voltak kedvezményezettek
Úgy tűnik, hogy az álomvilág keletről és nyugatról immár megszűnőben van. A két világháború rengeteg emberéletet vett el szerte a világban, azonban a mentális manipulációt immár napjainkban éljük meg mi, s gyermekeink. Ami most folyik az a legmérgezőbb hátulról jövő stratégia, amit bevetnek az emberiség ellen. Középpontjában mi vagyunk itt Európában, hiszen a hamarosan megdőlő félben lévő rendszer kettészedi az európait úgy, mint régen, vagy akár mostanság.
Narancskommunizmus
A francia forradalom alapján alakult ki szabadkőműves ukászra a jobb és baloldal, ennél fogva dúlja világunkat, ahogy csak neki tetszik. Minekünk, embereknek most kell rájönnünk, hogy mi folyik életterünkben?
Innentől kezdve nem tudhatjuk, hogy miféle embertársunk hisz a demokráciában, vagy talán egy paradigmaváltás előtt áll az egész világ?
Kijev napjainkban
Úgy tűnik napjainkban az ukrán nép ártatlanul cseppent bele az uszításokba, melyek a háttérből származtathatóak. Most ne azt nézzük, hogy a kijevi Függetlenség Terén milyen anyagi károk keletkeztek, mert ez csupán smafu. Azonban az emberek lelkében nemzedékről nemzedékre mély nyomot hagynak a történtek, melyek Kijevben estek meg.
Megkérdezhetnénk: kinek higgyünk most már? A kommunizmusnak, vagy a kommunizmusnak? Illetve a kapitalizmusnak, vagy a kapitalizmusnak. Mindegy? Összemosódott már minden ebben a kaotikus világban. Netán eszközként a kreált nemzeti szocializmus a satuban, amelynek a Thule társaság az értelmi szerzője?
Kinek higgyünk, avagy világunk paradigmaváltás előtt áll?
Forrás: Mészáros Sunyó gondolatai alapján
Hozzászólások