Győri Enikő: folytatni kell az EU bővítését

Jó, hogy az EU elismerte Albánia eredményeit a tagjelölti státus megadásával, de nem lehet megállni, továbbra is értékelnie kell az uniónak, ha az országok sikereket érnek el - mondta Győri Enikő, a Külgazdasági és Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára egy budapesti sajtóbeszélgetésen szerdán.

Az Európai Tanács kétnapos, csütörtökön kezdődő brüsszeli ülése előtt tartott eseményen az államtitkár közölte: a bővítés nem "slágertéma", évek óta érzékelhető a bővítési fáradtság Európában. A magyar álláspont szerint az európai országok jelentkezhetnek az unióba, és ha fel tudnak mutatni teljesítményt, ha felkészültek, azt jutalmaznia kell az EU-nak - magyarázta. Hozzátette: Albánia elért annyit a reformok területén, hogy megadják neki a tagjelölti státust, de ez még nem jelenti tárgyalások elkezdését, még hosszú út előtt áll az ország.

Győri Enikő kiemelte: a magyar kormány elvi álláspontja az Európai Bizottság elnökének megválasztásával kapcsolatban az, hogy az EU jogi közösség is, amely nem rúghatja fel saját szabályait. A magyar emberek magyar pártokra, képviselőkre szavaztak az európai parlamenti (EP-) választáson, nem uniós listavezetőkre - közölte. Hozzáfűzte: nem lehet elfogadni az EP részéről érkező nyomást, az állam- és kormányfőké a jelölés joga.

Az államtitkár a stabilitási és növekedési paktum esetleges lazítását illetően hangsúlyozta: nem szabad "a jövő generáció pénztárcájának" rovására cselekedni. Magyarország a tagállamok közötti egyenlő elbánásban hisz. Magyarország semmiféle könnyítést nem kapott, saját erejéből került ki a túlzottdeficit-eljárásból, miközben más tagállamok haladékot kaptak - emlékeztetett.

Győri Enikő szerint az Európai Tanács ülésén fontos téma lesz Ukrajna, amellyel pénteken írják alá a társulási megállapodást, akárcsak Moldovával és Grúziával. Ez a lépés a keleti partnerségi kezdeményezés életképességét mutatja - vélekedett.

A tagállamok állam- és kormányfői arról is tanácskoznak, hogy milyen irányba haladjon az EU a következő öt évben. Ezzel kapcsolatban kifejtette: fontos a tagállamok identitásának tiszteletben tartása, az EU nem olvasztótégely. Emellett lényeges az is, hogy a döntéseket a lehető legalacsonyabb szinten hozzák meg, és nagy hangsúlyt kell helyezni a növekedésre és a foglalkoztatásra - közölte.

Úgy látja, el kell utasítani a migráció és a szabad mozgás jogának azonosítását, a szabad mozgás alapvető jog, sérthetetlen. A visszaélések ellen fel lehet lépni, de a szabad mozgást nem valamiféle "bűnügyi kategóriaként" kell kezelni - mondta.

Győri Enikő az Európai Tanács ülésének napirendjén szereplő szakpolitikai kérdésekről szólva közölte: fontos az illegális migráció elleni fellépés. A visegrádi csoport szerint nem a migrációval kell megoldani Európa demográfiai problémáit. A külső határokat jobban kell védeni, és szolidaritást kell vállalni azokkal a tagállamokkal, amelyeknél az EU külső határai vannak - mondta, hozzáfűzve: "komoly ostrom alatt van" a déli magyar határ is.

Az államtitkár kitért az energiabiztonság témájára is. Minden országnak joga van eldönteni, hogy milyen forrásból szerzi be a szükséges energiát - jelentette ki. A legfontosabb, hogy többféle lehetőség álljon rendelkezésre. Minél jobb összeköttetések kellenek a tagállamok között, ezért a Déli Áramlatra is szükség van - hangsúlyozta.

MTI