Handó: az OBH célja, hogy megőrizze Magyarország szuverenitását
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) ezután is minden erejével azon dolgozik, hogy a bírói kar elnyerje és megtartsa az iránta való bizalmat és visszatalálva ezeréves gyökereihez megőrizze és erősítse Magyarország szuverenitását - mondta az OBH elnöke csütörtökön Budapesten.
Handó Tünde a Juhász Andor egykori kúriai elnök tiszteletére rendezett emléknapon úgy fogalmazott: manapság sokan éreztetik velünk azt, hogy Magyarországnak a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás működését illetően tanulnivalója van a nyugati demokráciákhoz képest.
Juhász Andor székfoglalójában arról beszélt, törekedni fog rá, hogy a felügyeletére bízott bíróságok "önzetlen, buzgó és szakavatott munkásságuk révén állandó részesei maradjanak a jogkereső közönség osztatlan bizalmának és tiszteletének", és hogy a bírói, az ügyészi és az ügyvédi kar tagjait "kölcsönös megértés és megbecsülés fűzze össze nagy célok sikere érdekében" - idézte.
Az OBH elnöke szerint ma is ennek a bizalomnak az elnyerése a bírói kar célja, és e bizalom elnyeréséhez három dolog kell: "felkészültség, tisztesség és felelősségvállalás". Hozzátette: fontos a kölcsönös párbeszéd, a közös célokért gondolkodás és cselekvés is, hogy az "igazságszolgáltatás az elődeink által épített szilárd alapokon tudjon állni".
Juhász Andort a szakmai feddhetetlenség mintaképének nevezte, aki korát megelőzve feszegette a bírói függetlenség, a bírói nyilvánosság kérdését és számos más, ma is aktuális témát. Juhász Andor 1864. szeptember 17-én született Kassán jogász családban. A hivatását édesapja ügyvédi irodájában kezdte, 1886-ban lett a kassai törvényszék joggyakornoka. 1891-ben a Miskolci Járásbíróságon aljárásbíróvá nevezték ki, polgári peres ügyekben járt el. 1895-ben a Kassai Királyi Törvényszék bírája, 1901-ben a Kassai Ítélőtábla bírája lett.
1906-tól fél évtizeden át a Kúrián volt kisegítő, majd előadó. 1911-től négy évig a Budapesti Királyi Törvényszék elnöke volt, 1915-től pedig a Budapesti Királyi Ítélőtábla elnöke egy évtizeden át. Juhász Andor 1925-től 1934-ig volt a Magyar Királyi Kúria elnöke, a 70 éves korhatár betöltésekor saját kérésére nyugdíjba vonult, 1941-ben hunyt el.
(Forrás: MTI)
Handó Tünde a Juhász Andor egykori kúriai elnök tiszteletére rendezett emléknapon úgy fogalmazott: manapság sokan éreztetik velünk azt, hogy Magyarországnak a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás működését illetően tanulnivalója van a nyugati demokráciákhoz képest.
Felidézte: Juhász Andor a Budapesti Királyi Ítélőtábla elnöki székének elfoglalásakor elmondott beszédében Szent István intelmeitől kezdve II.
András, II. Ulászló, Mátyás király törvényein keresztül vette számba, hogy milyen rendelkezésekben jelent meg a bírói függetlenség, a törvényhozás és a törvényt alkalmazó bíró kapcsolata, és milyen erős alapokon áll az a gondolatiság, amely végül is a 19. században a modern bírósági szervezet, a polgári bírói hivatás kialakulásához vezetett.
Juhász Andor székfoglalójában arról beszélt, törekedni fog rá, hogy a felügyeletére bízott bíróságok "önzetlen, buzgó és szakavatott munkásságuk révén állandó részesei maradjanak a jogkereső közönség osztatlan bizalmának és tiszteletének", és hogy a bírói, az ügyészi és az ügyvédi kar tagjait "kölcsönös megértés és megbecsülés fűzze össze nagy célok sikere érdekében" - idézte.
Az OBH elnöke szerint ma is ennek a bizalomnak az elnyerése a bírói kar célja, és e bizalom elnyeréséhez három dolog kell: "felkészültség, tisztesség és felelősségvállalás". Hozzátette: fontos a kölcsönös párbeszéd, a közös célokért gondolkodás és cselekvés is, hogy az "igazságszolgáltatás az elődeink által épített szilárd alapokon tudjon állni".
Juhász Andort a szakmai feddhetetlenség mintaképének nevezte, aki korát megelőzve feszegette a bírói függetlenség, a bírói nyilvánosság kérdését és számos más, ma is aktuális témát. Juhász Andor 1864. szeptember 17-én született Kassán jogász családban. A hivatását édesapja ügyvédi irodájában kezdte, 1886-ban lett a kassai törvényszék joggyakornoka. 1891-ben a Miskolci Járásbíróságon aljárásbíróvá nevezték ki, polgári peres ügyekben járt el. 1895-ben a Kassai Királyi Törvényszék bírája, 1901-ben a Kassai Ítélőtábla bírája lett.
1906-tól fél évtizeden át a Kúrián volt kisegítő, majd előadó. 1911-től négy évig a Budapesti Királyi Törvényszék elnöke volt, 1915-től pedig a Budapesti Királyi Ítélőtábla elnöke egy évtizeden át. Juhász Andor 1925-től 1934-ig volt a Magyar Királyi Kúria elnöke, a 70 éves korhatár betöltésekor saját kérésére nyugdíjba vonult, 1941-ben hunyt el.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások