Handó Tünde: a palócok példát adnak a mai közösségeknek (2. rész)
Handó Tünde kiemelte a palócokat jellemző egymás iránti tiszteletet, odafigyelést és az egymásnak nyújtott támogató segítséget. Fontosnak nevezte, hogy ez meglegyen bármilyen közösségben, legyen szó például bíróságokról.
A Nógrád megyei születésű Handó Tünde felidézte Balassagyarmat 1919-es városvédő harcát. Mint mondta, "olyan korszak után, amikor a széthúzás, a pártoskodás, a haza árulása ütötte fel a fejét, csak harccal és fegyverekkel tudták megvédeni a várost a nemzetnek". "Ez intő példa számunkra arra, hogy mindig igyekezzünk egymásra odafigyelni, mindig igyekezzünk" a közösség erejét megtartani - húzta alá az OBH elnöke.
Benkó Anna, a Balassagyarmati Törvényszék elnöke a nógrádi bíróságok múlt évi működéséről elmondta: 21 784 ügy érkezett, a járásbíróságokon az ügyek 96 százaléka egy éven belül befejeződik, másodfokon pedig az ügyek 84 százalékát hat hónapon belül zárják le. Az elhúzódó ügyek száma évről évre csökken. Jó az ítéletek megalapozottsága, a mutatók minden ügyszakban és minden ítélkezési szinten javultak - jelezte a szakember.
A Nógrád megyei bíróságokon 225-en dolgoznak, ami az elnök szerint szükséges és elégséges létszám. A bírók jellemzően 11-20 éves gyakorlattal rendelkeznek, 63 százalékuk nő. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke több mutatóban is kiemelkedően jónak minősítette a Balassagyarmati Törvényszék határozatait, amelyekből tavaly 95 került az ítélőtáblára. A nem peres büntetőügyek 46 százalékos, az elbírált határozatok 37 százalékos helybenhagyása is magas színvonalú szakmai munkáról tanúskodik - mondta. Benkó Anna arra is kitért, hogy a január elsejével módosított büntetés-végrehajtási törvény lehetővé tette, hogy az elítéltek kártalanítást kérjenek alapvető jogaikat sértő elhelyezésük miatt. Balassagyarmaton - ahol fegyház és börtön működik - ez csaknem 400 esetben történt meg.
Handó Tünde erről azt mondta, a bíróságokat különböző mértékben érintik a kártalanítási igények, a nehézséget pedig nemcsak az ügyek mennyisége jelenti, de az is, hogy az elítéltek sok intézetben megfordulnak szabadságvesztésük időtartama alatt, és a büntetés-végrehajtási intézeteknek naptár szerint kell kigyűjteniük, hol, milyen körülmények között voltak. Ha adottak a tények, automatikusan jár a kártalanítás, a bíróságnak kevés mérlegelési lehetősége van, ezért ez inkább matematika, mint jogi munka - fűzte hozzá.
MTI
A Nógrád megyei születésű Handó Tünde felidézte Balassagyarmat 1919-es városvédő harcát. Mint mondta, "olyan korszak után, amikor a széthúzás, a pártoskodás, a haza árulása ütötte fel a fejét, csak harccal és fegyverekkel tudták megvédeni a várost a nemzetnek". "Ez intő példa számunkra arra, hogy mindig igyekezzünk egymásra odafigyelni, mindig igyekezzünk" a közösség erejét megtartani - húzta alá az OBH elnöke.
Benkó Anna, a Balassagyarmati Törvényszék elnöke a nógrádi bíróságok múlt évi működéséről elmondta: 21 784 ügy érkezett, a járásbíróságokon az ügyek 96 százaléka egy éven belül befejeződik, másodfokon pedig az ügyek 84 százalékát hat hónapon belül zárják le. Az elhúzódó ügyek száma évről évre csökken. Jó az ítéletek megalapozottsága, a mutatók minden ügyszakban és minden ítélkezési szinten javultak - jelezte a szakember.
A Nógrád megyei bíróságokon 225-en dolgoznak, ami az elnök szerint szükséges és elégséges létszám. A bírók jellemzően 11-20 éves gyakorlattal rendelkeznek, 63 százalékuk nő. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke több mutatóban is kiemelkedően jónak minősítette a Balassagyarmati Törvényszék határozatait, amelyekből tavaly 95 került az ítélőtáblára. A nem peres büntetőügyek 46 százalékos, az elbírált határozatok 37 százalékos helybenhagyása is magas színvonalú szakmai munkáról tanúskodik - mondta. Benkó Anna arra is kitért, hogy a január elsejével módosított büntetés-végrehajtási törvény lehetővé tette, hogy az elítéltek kártalanítást kérjenek alapvető jogaikat sértő elhelyezésük miatt. Balassagyarmaton - ahol fegyház és börtön működik - ez csaknem 400 esetben történt meg.
Handó Tünde erről azt mondta, a bíróságokat különböző mértékben érintik a kártalanítási igények, a nehézséget pedig nemcsak az ügyek mennyisége jelenti, de az is, hogy az elítéltek sok intézetben megfordulnak szabadságvesztésük időtartama alatt, és a büntetés-végrehajtási intézeteknek naptár szerint kell kigyűjteniük, hol, milyen körülmények között voltak. Ha adottak a tények, automatikusan jár a kártalanítás, a bíróságnak kevés mérlegelési lehetősége van, ezért ez inkább matematika, mint jogi munka - fűzte hozzá.
MTI
Hozzászólások