Idén is kevés nádat arattak a Balatonon
A kívánatos mennyiség töredékét, mintegy 65 hektárnyi nádat sikerült csak levágni a Balatonnál, ahol két éve nem alakult ki olyan, kellő ideig tartó jégvastagság, hogy nagygéppel lehessen aratni - számolt be Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI-nek kedden.
Már nem is várható, hogy befagy a Balaton, és a hivatalosan januártól február közepéig tartó - rendkívüli esetben meghosszabbítható - nádaratás ideje is lejárt. A tavalyi szezonban ugyanakkor csak 20 hektárnyi nádat sikerült levágni a Balatonnál, míg idén a közel egy hétig tartó jégborításnak köszönhetően 52 hektárról tudta learatni az igazgatóság a növényt nagygéppel. További 10 hektárról magánszemélyek, önkormányzatok, egyesületek vágták le a nádat kézzel vagy kisgéppel. Mindössze 3 hektárról sikerült haszonnádat betakarítani.
A Balaton 235 kilométeres partvonala mentén 1200 hektárnyi nád található, amelynek harmadához természetvédelmi okokból nem nyúlnak. A többit három évenként kellene aratni "vágásforgóban", hogy meg tudjon újulni, és a rothadó szárak, levelek ne szennyezzék a vizet. Évente tehát 260-270 hektárnyi nád levágása lenne célszerű vízminőség-védelmi okokból.
A tervekben ennek ellenére csak 100-120 hektárnyi nádas learatása szerepel, mert sok helyen belterületi ingatlanok előtt nőnek a nádasok, amelyeket közterületről nehezen vagy egyáltalán nem lehet megközelíteni, így a nagyüzemi, gépesített vágás nem megoldható. Egyes vízügyi szakemberek szerint nem okoz vízminőségi problémát, ha több lesz az avas, régi nád, a fészkelő madaraknak pedig akár kedvez is.
MTI
Már nem is várható, hogy befagy a Balaton, és a hivatalosan januártól február közepéig tartó - rendkívüli esetben meghosszabbítható - nádaratás ideje is lejárt. A tavalyi szezonban ugyanakkor csak 20 hektárnyi nádat sikerült levágni a Balatonnál, míg idén a közel egy hétig tartó jégborításnak köszönhetően 52 hektárról tudta learatni az igazgatóság a növényt nagygéppel. További 10 hektárról magánszemélyek, önkormányzatok, egyesületek vágták le a nádat kézzel vagy kisgéppel. Mindössze 3 hektárról sikerült haszonnádat betakarítani.
A Balaton 235 kilométeres partvonala mentén 1200 hektárnyi nád található, amelynek harmadához természetvédelmi okokból nem nyúlnak. A többit három évenként kellene aratni "vágásforgóban", hogy meg tudjon újulni, és a rothadó szárak, levelek ne szennyezzék a vizet. Évente tehát 260-270 hektárnyi nád levágása lenne célszerű vízminőség-védelmi okokból.
A tervekben ennek ellenére csak 100-120 hektárnyi nádas learatása szerepel, mert sok helyen belterületi ingatlanok előtt nőnek a nádasok, amelyeket közterületről nehezen vagy egyáltalán nem lehet megközelíteni, így a nagyüzemi, gépesített vágás nem megoldható. Egyes vízügyi szakemberek szerint nem okoz vízminőségi problémát, ha több lesz az avas, régi nád, a fészkelő madaraknak pedig akár kedvez is.
MTI
Hozzászólások