Ifj. Lomnici Zoltán: csorbíthatja az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat, ha külső, politikai szereplők is rátelepednek a bírók tüntetésére
Akár az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat is csorbíthatja, ha külső, politikai szereplők is rátelepednek a Magyar Bírói Egyesület által a bírók számára meghirdetett tüntetésre - jelentette ki ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Közéleti Tudásközpont tudományos igazgatója csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A beszélgetés során elhangzott: a demonstrációt az egyesület azzal az indokkal szervezi, hogy veszélyben van az igazságszolgáltatás, a bírói függetlenség, ugyanakkor bírók tüntetésére Magyarországon korábban még nem volt példa.
Ifj. Lomnici Zoltán ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezett megmozdulás mögött az Igazságügyi Minisztérium, a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal (OBH), illetve az Országos Bírói Tanács (OBT) bérek emeléséről szóló megállapodása húzódik, mely a bíráknál két év alatt mintegy 48 százalékos béremelést irányoz elő, ez pedig azt eredményezi, hogy Magyarországon a bírók átlagos havi fizetése 2,2 millió forintnál is magasabb lehet, sőt a bírósági titkárok és fogalmazók bére is emelkedik, mintegy 82 százalékkal.
Az alkotmányjogász úgy vélekedett, ezek után a kormány joggal bízott abban, hogy minden érintett fél tartja magát ehhez a megállapodáshoz, amelyből azonban az OBT - mint ifj. Lomnici Zoltán fogalmazott - kihátrált. Az alkotmányjogász tényszerűnek nevezte Tuzson Bence igazságügyi miniszter korábbi kijelentését, mely szerint sem a bírák, sem a kormány, sem a jogalkotó nem támasztott feltételeket a béremeléssel kapcsolatban.
Ifj. Lomnici Zoltán felidézte: korábbi, szocialista kormányok idején előfordult olyan eset, hogy a kormányfő egy béremelés alkalmával elvárásokat fogalmazott meg a bírák munkájával, adott esetben ügyek gyorsabb lezárásával kapcsolatban, ilyesmi a mostani megállapodásban nem volt. Sokak szerint joggal áll értetlenül az Igazságügyi Minisztérium a meghirdetett tüntetéssel szemben - fűzte hozzá.
Az alkotmányjogász a bírói függetlenséggel összefüggésben azt mondta: annak elvét már több jogszabály és az Alkotmánybíróság is rögzítette, ugyanakkor hozzátette, hogy szerinte ezt a béremeléssel összekapcsolni nem szakmai kategória.
Hangsúlyozta: tudomása szerint az elmúlt évtizedekben nem volt arra utaló jel, hogy direkt politikai beavatkozás történt volna a bíróságok életébe, ugyanakkor elmondta, hogy az OBH elnöke egy interjúban a megmozdulást jogosnak nevezte, de Senyei György Barna azt nem mondta, hogy a bírói függetlenség bármilyen módon is sérült volna.
Ifj. Lomnici Zoltán emlékeztetett: alkotmánybírósági határozat rögzíti, hogy a bírák nem folytathatnak politikai tevékenységet és attól szokták őket óva inteni, hogy egy kezdeményezésre, jelesül a mostani tervezett demonstrációra külső, politikai szereplők rátelepedjenek. Az alkotmányjogász ezzel kapcsolatban Bárándy Pétert, a Medgyessy-kormány igazságügyi miniszterét név szerint is említette, megjegyezve, tovább politizálhatja a megmozdulást az, hogy már az Amnesty International is felhívást tett közzé a bírák demonstrációjának támogatására, illetve Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is szóba hozta a témát egy interjújában, megemlítve, hogy korábban édesanyja befolyásos bírósági vezető volt.
Ezek a faktorok mind alkalmasak lehetnek arra, hogy egy nemesnek tűnő kezdeményezést pártpolitikai megmozdulássá silányítsanak - hangsúlyozta. Arra a felvetésre, hogy ha netán egy ilyen demonstráción provokáció történne és netán a bíróknak kellene eljárniuk egy ezzel kapcsolatos ügyben, a szakértő elmondta, az Alkotmánybíróság gyakorlata egyértelmű: el kell kerülni minden olyan helyzetet, amely jogos kétséget kelthet a bírók pártatlansága tekintetében, ezt intézményesen a bírák kizárására vonatkozó eljárási szabályok biztosítják.
Kiemelte: a többi között a Soros György által is támogatott szervezetek demonstráció körüli tevékenysége alkalmas lehet arra, hogy negatív színben tüntesse fel, pártpolitikai színezetűvé tegye ezt a megmozdulást és az állampolgároknál akár kétségbe is vonhatja azon bírók pártatlanságát, akik ezen részt vesznek. Ifj. Lomnici Zoltán ugyanakkor elmondta, ezek e pillanatban csupán tendenciákra alapuló feltételezések, ám felhívta a figyelmet a szervezők felelősségére, hiszen egy ilyen demonstráció adott esetben csorbíthatja az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat.
(Forrás: MTI)
![](/wp-content/uploads/2015/05/sz%C3%A1zadv%C3%A9g.jpg)
Ifj. Lomnici Zoltán ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezett megmozdulás mögött az Igazságügyi Minisztérium, a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal (OBH), illetve az Országos Bírói Tanács (OBT) bérek emeléséről szóló megállapodása húzódik, mely a bíráknál két év alatt mintegy 48 százalékos béremelést irányoz elő, ez pedig azt eredményezi, hogy Magyarországon a bírók átlagos havi fizetése 2,2 millió forintnál is magasabb lehet, sőt a bírósági titkárok és fogalmazók bére is emelkedik, mintegy 82 százalékkal.
Az alkotmányjogász úgy vélekedett, ezek után a kormány joggal bízott abban, hogy minden érintett fél tartja magát ehhez a megállapodáshoz, amelyből azonban az OBT - mint ifj. Lomnici Zoltán fogalmazott - kihátrált. Az alkotmányjogász tényszerűnek nevezte Tuzson Bence igazságügyi miniszter korábbi kijelentését, mely szerint sem a bírák, sem a kormány, sem a jogalkotó nem támasztott feltételeket a béremeléssel kapcsolatban.
Ifj. Lomnici Zoltán felidézte: korábbi, szocialista kormányok idején előfordult olyan eset, hogy a kormányfő egy béremelés alkalmával elvárásokat fogalmazott meg a bírák munkájával, adott esetben ügyek gyorsabb lezárásával kapcsolatban, ilyesmi a mostani megállapodásban nem volt. Sokak szerint joggal áll értetlenül az Igazságügyi Minisztérium a meghirdetett tüntetéssel szemben - fűzte hozzá.
Az alkotmányjogász a bírói függetlenséggel összefüggésben azt mondta: annak elvét már több jogszabály és az Alkotmánybíróság is rögzítette, ugyanakkor hozzátette, hogy szerinte ezt a béremeléssel összekapcsolni nem szakmai kategória.
Hangsúlyozta: tudomása szerint az elmúlt évtizedekben nem volt arra utaló jel, hogy direkt politikai beavatkozás történt volna a bíróságok életébe, ugyanakkor elmondta, hogy az OBH elnöke egy interjúban a megmozdulást jogosnak nevezte, de Senyei György Barna azt nem mondta, hogy a bírói függetlenség bármilyen módon is sérült volna.
Ifj. Lomnici Zoltán emlékeztetett: alkotmánybírósági határozat rögzíti, hogy a bírák nem folytathatnak politikai tevékenységet és attól szokták őket óva inteni, hogy egy kezdeményezésre, jelesül a mostani tervezett demonstrációra külső, politikai szereplők rátelepedjenek. Az alkotmányjogász ezzel kapcsolatban Bárándy Pétert, a Medgyessy-kormány igazságügyi miniszterét név szerint is említette, megjegyezve, tovább politizálhatja a megmozdulást az, hogy már az Amnesty International is felhívást tett közzé a bírák demonstrációjának támogatására, illetve Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is szóba hozta a témát egy interjújában, megemlítve, hogy korábban édesanyja befolyásos bírósági vezető volt.
Ezek a faktorok mind alkalmasak lehetnek arra, hogy egy nemesnek tűnő kezdeményezést pártpolitikai megmozdulássá silányítsanak - hangsúlyozta. Arra a felvetésre, hogy ha netán egy ilyen demonstráción provokáció történne és netán a bíróknak kellene eljárniuk egy ezzel kapcsolatos ügyben, a szakértő elmondta, az Alkotmánybíróság gyakorlata egyértelmű: el kell kerülni minden olyan helyzetet, amely jogos kétséget kelthet a bírók pártatlansága tekintetében, ezt intézményesen a bírák kizárására vonatkozó eljárási szabályok biztosítják.
Kiemelte: a többi között a Soros György által is támogatott szervezetek demonstráció körüli tevékenysége alkalmas lehet arra, hogy negatív színben tüntesse fel, pártpolitikai színezetűvé tegye ezt a megmozdulást és az állampolgároknál akár kétségbe is vonhatja azon bírók pártatlanságát, akik ezen részt vesznek. Ifj. Lomnici Zoltán ugyanakkor elmondta, ezek e pillanatban csupán tendenciákra alapuló feltételezések, ám felhívta a figyelmet a szervezők felelősségére, hiszen egy ilyen demonstráció adott esetben csorbíthatja az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások