Januártól ellenőrzik az ország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetéseket
A belügyminiszter által benyújtott, a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatot 113 igen, 50 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
A január elsején hatályba lépő jogszabály szerint az EU-n, az Európai Gazdasági Térségen, illetve Svájcon kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy, egyéb szervezet bizonyos tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban a meghatározottnál nagyobb tulajdonrészt csak úgy szerezhet, ha ezt bejelenti az illetékes miniszternek, aki ezt visszaigazolja. Hasonló szabályok vonatkoznak fióktelep létesítésére is.
Engedélyköteles tevékenység például a fegyvergyártás és bizonyos haditechnikai, titkosszolgálati eszközök előállítása, egyes pénzügyi szolgáltatások és fizetési rendszerek működtetése, valamint a villamos energiáról, a földgázellátásról, a víziközmű-szolgáltatásról, az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenység.
Akkor kell a kormányrendeletben kijelölt miniszternek bejelentést tenni, ha a külföldi befektető a meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban - gazdasági társaság alapításával vagy részesedésszerzés útján - közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot - nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot - meghaladó tulajdonrészt, illetve meghatározó befolyást akar szerezni.
A külföldi befektető a miniszterhez történő bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően szerezheti meg a tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések és eszközök üzemeltetési jogát, továbbá kezdheti meg a tevékenységét. A miniszter a bejelentés alapján megvizsgálja, hogy a külföldi befektető általi tulajdonszerzés vagy az üzemeltetési jog megszerzése sérti-e Magyarország biztonsági érdekét. Főszabály szerint 60 napja van a döntésre.
A miniszter akkor hozhat tiltó döntést, ha megalapozottan feltehető, hogy a javaslatban meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban a meghatározott tulajdonrészt, illetve befolyást szerző jogi személy bizonyos körülmények elfedésére, az ellenőrzés elnehezítésére, az eljárás megkerülésére létesült, különösen, ha a jogi személy a bejegyzése szerinti államban tényleges gazdasági tevékenységet nem folytat, tartós gazdasági tevékenysége nem igazolható.
A miniszteri tiltó döntés közigazgatási perben támadható meg. Adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén a miniszter akár tízmillió forintos bírságot is kiszabhat, bizonyos esetekben pedig a magyar államot elővásárlási jog illeti meg.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások