Jezsuita szerzetes: Európának vissza kell nyernie erkölcsiségét és hitét
Európának vissza kell nyernie erkölcsiségét és hitét, mert veszélyt jelent, hogy miközben a Nyugat elvesztette vallása gyökerét és morális tartását, az iszlám igazodási ponttá vált - mondta Henri Boulad jezsuita szerzetes pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A melkita felekezethez tartozó, Egyiptomban szíriai-libanoni szülők gyerekeként született szerzetes az interjúban kifejtette, hogy kétféle iszlám létezik: van az irányítani akaró, erőszakos, valamint a liberális, nyitott, toleráns. Ez a kettősség Mohamed óta létezik, és a Koránban is jelen van, és a két irányzat között teljes az ellentmondás. Az egyik a nyitottságra, a másik a térítésre és mészárlásra fókuszál - magyarázta.
A szerzetes az Iszlám Állam terrorszervezettel kapcsolatban azt mondta: "a radikalizmus teljesen megfelel az iszlám vallás hagyományainak".
A legfőbb próféta, Mohamed sokszor maga is részt vett azokban a karavánfosztogatásokban, amelyeket híveinek is megengedett, és például árulás miatt lemészároltatott hatszáz zsidót. Vagyis amikor az iszlám világ azt mondja, hogy Mohamed a példa, akkor a minta a radikalizmus, a terrorizmus is - vélekedett.
Henri Boulad ugyanakkor hangsúlyozta: fontos különbséget tenni az iszlám mint vallás és a muzulmán emberek között. A muzulmánok többsége kedves, szimpatikus ember, békeszerető, együttélésre törekszik, azonban egy őket irányító kisebbség nem az. Felidézte: a történelemben sokszor próbálkoztak azzal, hogy az iszlámot toleránssá tegyék, az iszlámnak több nagyon nyitott gondolkodója is volt, aki a hitet és az értelmet akarta egyensúlyba hozni, de mindig elítélték őket.
A szerzetes szerint "a Nyugat az iszlamizmus cinkosa", politikai, gazdasági és stratégiai okokból "flörtöl" az iszlamizmussal.
Többek szerint az Egyesült Államok korábban együttműködött az Iszlám Állammal - mondta.
Arról is beszélt, hogy még a katolikus egyház sem hajlandó "szembenézni a dolgokkal", a párbeszéd jegyében nem hajlandó világosan látni és kimondani az igazságot. Úgy fogalmazott: "a Nyugat a tolerancia jegyében megnyitja a kapuit az intolerancia előtt".
Henri Boulad a bevándorlásról úgy vélekedett, hogy az integrációval nem volt minden bevándorlónak gondja, szinte csak az iszlám nem képes az integrációra.
"Ki is mondják: nem akarunk integrálódni, hanem mi fogunk titeket integrálni", és ehhez a terv első lépése a bevándorlás, a második a gyermekszülés - mondta. Hozzáfűzte: néhány éven belül a demográfiai egyensúly megbillen. A harmadik lépés véleménye szerint a megtérés, mert miközben a Nyugat elvesztette vallása gyökerét és morális tartását, az iszlám - főleg a fiataloknak - igazodási ponttá vált.
A szerzetes hangoztatta: Európa, a Nyugat már nem szabad sem politikailag, sem erkölcsileg. Szerinte Európának vissza kell nyernie erkölcsiségét és hitét, amelyet a második világháború után elvesztett.
Henri Boulad azt mondta: "a nyitottság, a tolerancia, az emberi jogok nevében eladjuk a házainkat, eladjuk az országunkat, eladjuk a kultúránkat és eladjuk az identitásunkat".
Sokan figyelmeztetik Európát, de nem akarja meghallani, és amikor majd megérti, késő lesz - vélekedett. Megjegyezte: "Európa fővárosában", Brüsszelben a leggyakoribb név, amelyet a gyerekeknek adnak, a Mohamed, és a város lakóinak 40 százaléka muzulmán.
MTI
A melkita felekezethez tartozó, Egyiptomban szíriai-libanoni szülők gyerekeként született szerzetes az interjúban kifejtette, hogy kétféle iszlám létezik: van az irányítani akaró, erőszakos, valamint a liberális, nyitott, toleráns. Ez a kettősség Mohamed óta létezik, és a Koránban is jelen van, és a két irányzat között teljes az ellentmondás. Az egyik a nyitottságra, a másik a térítésre és mészárlásra fókuszál - magyarázta.
A szerzetes az Iszlám Állam terrorszervezettel kapcsolatban azt mondta: "a radikalizmus teljesen megfelel az iszlám vallás hagyományainak".
A legfőbb próféta, Mohamed sokszor maga is részt vett azokban a karavánfosztogatásokban, amelyeket híveinek is megengedett, és például árulás miatt lemészároltatott hatszáz zsidót.
Henri Boulad ugyanakkor hangsúlyozta: fontos különbséget tenni az iszlám mint vallás és a muzulmán emberek között. A muzulmánok többsége kedves, szimpatikus ember, békeszerető, együttélésre törekszik, azonban egy őket irányító kisebbség nem az. Felidézte: a történelemben sokszor próbálkoztak azzal, hogy az iszlámot toleránssá tegyék, az iszlámnak több nagyon nyitott gondolkodója is volt, aki a hitet és az értelmet akarta egyensúlyba hozni, de mindig elítélték őket.
A szerzetes szerint "a Nyugat az iszlamizmus cinkosa", politikai, gazdasági és stratégiai okokból "flörtöl" az iszlamizmussal.
Többek szerint az Egyesült Államok korábban együttműködött az Iszlám Állammal - mondta.
Arról is beszélt, hogy még a katolikus egyház sem hajlandó "szembenézni a dolgokkal", a párbeszéd jegyében nem hajlandó világosan látni és kimondani az igazságot. Úgy fogalmazott: "a Nyugat a tolerancia jegyében megnyitja a kapuit az intolerancia előtt".
Henri Boulad a bevándorlásról úgy vélekedett, hogy az integrációval nem volt minden bevándorlónak gondja, szinte csak az iszlám nem képes az integrációra.
"Ki is mondják: nem akarunk integrálódni, hanem mi fogunk titeket integrálni", és ehhez a terv első lépése a bevándorlás, a második a gyermekszülés - mondta. Hozzáfűzte: néhány éven belül a demográfiai egyensúly megbillen. A harmadik lépés véleménye szerint a megtérés, mert miközben a Nyugat elvesztette vallása gyökerét és morális tartását, az iszlám - főleg a fiataloknak - igazodási ponttá vált.
A szerzetes hangoztatta: Európa, a Nyugat már nem szabad sem politikailag, sem erkölcsileg. Szerinte Európának vissza kell nyernie erkölcsiségét és hitét, amelyet a második világháború után elvesztett.
Henri Boulad azt mondta: "a nyitottság, a tolerancia, az emberi jogok nevében eladjuk a házainkat, eladjuk az országunkat, eladjuk a kultúránkat és eladjuk az identitásunkat".
Sokan figyelmeztetik Európát, de nem akarja meghallani, és amikor majd megérti, késő lesz - vélekedett. Megjegyezte: "Európa fővárosában", Brüsszelben a leggyakoribb név, amelyet a gyerekeknek adnak, a Mohamed, és a város lakóinak 40 százaléka muzulmán.
MTI
Hozzászólások