Meghosszabbította az Országgyűlés a veszélyhelyzetet
Meghosszabbította az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet hatályát, miután kedden megszavazta a járvány második hulláma elleni védekezésről szóló törvényt.
A képviselők 180 igen szavazattal, 1 nem ellenében fogadták el Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztését. Az Országgyűlés ezzel felhatalmazta a kormányt, hogy a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggésben hozott kormányrendeletek hatályát a most megszavazott törvény hatályvesztéséig - azaz a kihirdetését követő 90. napig - meghosszabbítsa. A parlament egyúttal megerősítette ezeket a kormányrendeleteket.
A törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata alapján rögzítették a jogszabályban, hogy azokban az esetekben, amikor a választások veszélyhelyzet miatti elmaradása előtt a jelölteket már jogerősen nyilvántartásba vették, a veszélyhelyzet megszűnése után az új választást legkésőbb a kitűzést követő 45. napon kell megtartani, jelöltek pedig csak azok lehetnek, akiket a választási bizottság már jogerősen nyilvántartásba vett.
A veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás sem kezdeményezhető, a már kitűzött referendumok elmaradnak. A ki nem tűzött és az elmaradt népszavazásokat a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül kell kitűzni. További szabály, hogy a kormány vonatkozó rendeletének hatálybalépésekor helyi népszavazás kezdeményezése érdekében folytatott aláírásgyűjtés esetén az aláírásgyűjtésre vonatkozó határidő a rendelet hatálybalépésétől a veszélyhelyzet megszűnését követő napig szünetel. Az összegyűjtött aláírásokat tartalmazó íveket a szervezőnek legkésőbb e törvény hatálybalépését követő három napon belül át kell adnia a helyi választási irodának. A veszélyhelyzet megszűnését követő napon a helyi választási iroda vezetője új hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, és azt átadja a szervezőnek.
A koronavírus-járvány második hulláma miatt elrendelt rendkívüli jogrend, a veszélyhelyzet múlt szerdán lépett hatályba. Az alkotmány szerint a kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. E rendeletek tizenöt napig maradnak hatályban, kivéve, ha a kormány - az Országgyűlés felhatalmazása alapján - meghosszabbítja a hatályukat. Ezt a felhatalmazást adta meg kedden a Ház.
"Továbbra is az a célunk, hogy emberéleteket mentsünk meg, ezért a járvány elleni védekezésben gyors döntési és cselekvési képességre van szükség" - olvasható a kormányzati előterjesztés általános indoklásában, amely szerint a rendkívüli jogrend ebben nyújt segítséget, hiszen a jelenlegi járványügyi helyzetben a meghozott intézkedések minél gyorsabb végrehajtása indokolt. "Az eljárásrend heteket vehet igénybe, ennyit nem várhatunk, a magyar emberek egészsége az első" - írták.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn közölte: csökkenteni kell a koronavírusos megbetegedéseket, mert ha továbbra is ilyen ütemben nő a fertőzöttek száma, akkor a kórházak nem tudnak megbirkózni a rájuk nehezedő teherrel. A korlátozó intézkedések között ismertette az este 8 óra és hajnali 5 óra közötti kijárási tilalmat, a digitális oktatás bevezetését nyolcadik osztály fölött, a gyülekezés és a rendezvények tilalmát, az éttermek bezárását és a meccsek zárt kapussá tételét.
(Forrás: MTI)
A képviselők 180 igen szavazattal, 1 nem ellenében fogadták el Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztését. Az Országgyűlés ezzel felhatalmazta a kormányt, hogy a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggésben hozott kormányrendeletek hatályát a most megszavazott törvény hatályvesztéséig - azaz a kihirdetését követő 90. napig - meghosszabbítsa. A parlament egyúttal megerősítette ezeket a kormányrendeleteket.
A Országgyűlés ugyanakkor a törvény hatályvesztését megelőzően is visszavonhatja e felhatalmazását. A kormánynak a járvány következményeinek elhárítása érdekében megtett intézkedéseiről rendszeresen tájékoztatást kell adnia az Országgyűlés ülésén, annak hiányában a házelnöknek és a frakcióvezetőknek.
A jogszabály rendelkezik továbbá arról, hogy a helyi vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be.
A veszélyhelyzet megszűnése utáni napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzöttek elmaradnak. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.
A törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata alapján rögzítették a jogszabályban, hogy azokban az esetekben, amikor a választások veszélyhelyzet miatti elmaradása előtt a jelölteket már jogerősen nyilvántartásba vették, a veszélyhelyzet megszűnése után az új választást legkésőbb a kitűzést követő 45. napon kell megtartani, jelöltek pedig csak azok lehetnek, akiket a választási bizottság már jogerősen nyilvántartásba vett.
A veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás sem kezdeményezhető, a már kitűzött referendumok elmaradnak. A ki nem tűzött és az elmaradt népszavazásokat a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül kell kitűzni. További szabály, hogy a kormány vonatkozó rendeletének hatálybalépésekor helyi népszavazás kezdeményezése érdekében folytatott aláírásgyűjtés esetén az aláírásgyűjtésre vonatkozó határidő a rendelet hatálybalépésétől a veszélyhelyzet megszűnését követő napig szünetel. Az összegyűjtött aláírásokat tartalmazó íveket a szervezőnek legkésőbb e törvény hatálybalépését követő három napon belül át kell adnia a helyi választási irodának. A veszélyhelyzet megszűnését követő napon a helyi választási iroda vezetője új hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, és azt átadja a szervezőnek.
A koronavírus-járvány második hulláma miatt elrendelt rendkívüli jogrend, a veszélyhelyzet múlt szerdán lépett hatályba. Az alkotmány szerint a kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. E rendeletek tizenöt napig maradnak hatályban, kivéve, ha a kormány - az Országgyűlés felhatalmazása alapján - meghosszabbítja a hatályukat. Ezt a felhatalmazást adta meg kedden a Ház.
"Továbbra is az a célunk, hogy emberéleteket mentsünk meg, ezért a járvány elleni védekezésben gyors döntési és cselekvési képességre van szükség" - olvasható a kormányzati előterjesztés általános indoklásában, amely szerint a rendkívüli jogrend ebben nyújt segítséget, hiszen a jelenlegi járványügyi helyzetben a meghozott intézkedések minél gyorsabb végrehajtása indokolt. "Az eljárásrend heteket vehet igénybe, ennyit nem várhatunk, a magyar emberek egészsége az első" - írták.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn közölte: csökkenteni kell a koronavírusos megbetegedéseket, mert ha továbbra is ilyen ütemben nő a fertőzöttek száma, akkor a kórházak nem tudnak megbirkózni a rájuk nehezedő teherrel. A korlátozó intézkedések között ismertette az este 8 óra és hajnali 5 óra közötti kijárási tilalmat, a digitális oktatás bevezetését nyolcadik osztály fölött, a gyülekezés és a rendezvények tilalmát, az éttermek bezárását és a meccsek zárt kapussá tételét.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások