Miniszteri biztos: rövidebb eljárás várható az új polgári perrendtartástól
Rövidebb, koncentráltabb eljárást tesz lehetővé az új polgári perrendtartás (Pp.), a felek nem tudják majd a végtelenségig elhúzni a pert - mondta Wopera Zsuzsa miniszteri biztos az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.
A miniszteri biztost azért kérdezték, mert kedden megkezdődött az Országgyűlésben az új Pp. javaslatának általános vitája.
Wopera Zsuzsa azt mondta, az új törvény megalkotását az indokolta, hogy a jelenlegi, 1953-tól hatályos Pp.-t csak a rendszerváltozás óta is több mint százszor módosították, és már nem képes a modern jogvitákat hatékonyan rendezni. Bízik abban, hogy az új Pp. valóban alkalmas lesz arra, hogy a 2018. január 1. után induló ügyekben olyan keretrendszert biztosítson, amely garantálja az anyagi jogok hatékony érvényre jutását - fogalmazott.
Az új Pp. a jelenlegi egységes helyett bevezeti az osztott perszerkezetet, amelynek lényege, hogy az eljárás két különböző funkciójú részre tagolódik, a perfelvételi és az érdemi tárgyalási szakaszra. Az első szakasz lezárultával például már nem lehet bizonyítási indítványt benyújtani, így nem kell emiatt gyakorlatilag újrakezdeni az eljárást. Az új felépítés alaposabb előkészítő munkára ösztönzi a feleket, koncentráltabb, feszesebb eljárást tesz lehetővé - összegzett.
Wopera Zsuzsa kiemelte: az új Pp. tervezete főszabályként tiltja ugyan jogsértő bizonyíték - például titokban készült kép- vagy hangfelvétel - felhasználását, de ha az érintett félnek nincs más bizonyítéka, akkor a bíró mérlegelheti az elfogadását. Ez persze nem mentesítené az érintettet a büntető- vagy polgári jogi következmények alól - tette hozzá.
A miniszteri biztos a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kitért a szakértői bizonyítást érintő változásokra is. Elmondta: a kirendelt szakértő véleményét az egyes felek által behozott magánszakértő nyomán eddig meg lehetett kérdőjelezni, és az egymásnak ellentmondó vélemények miatt a bíró nem tudta, mire alapozza az ítéletét. Ennek az új Pp.-ben úgy próbálják elejét venni, hogy a magánszakértői bizonyítást előrehozzák.
MTI
A miniszteri biztost azért kérdezték, mert kedden megkezdődött az Országgyűlésben az új Pp. javaslatának általános vitája.
Wopera Zsuzsa azt mondta, az új törvény megalkotását az indokolta, hogy a jelenlegi, 1953-tól hatályos Pp.-t csak a rendszerváltozás óta is több mint százszor módosították, és már nem képes a modern jogvitákat hatékonyan rendezni.
Az új Pp. a jelenlegi egységes helyett bevezeti az osztott perszerkezetet, amelynek lényege, hogy az eljárás két különböző funkciójú részre tagolódik, a perfelvételi és az érdemi tárgyalási szakaszra. Az első szakasz lezárultával például már nem lehet bizonyítási indítványt benyújtani, így nem kell emiatt gyakorlatilag újrakezdeni az eljárást. Az új felépítés alaposabb előkészítő munkára ösztönzi a feleket, koncentráltabb, feszesebb eljárást tesz lehetővé - összegzett.
Wopera Zsuzsa kiemelte: az új Pp. tervezete főszabályként tiltja ugyan jogsértő bizonyíték - például titokban készült kép- vagy hangfelvétel - felhasználását, de ha az érintett félnek nincs más bizonyítéka, akkor a bíró mérlegelheti az elfogadását. Ez persze nem mentesítené az érintettet a büntető- vagy polgári jogi következmények alól - tette hozzá.
A miniszteri biztos a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kitért a szakértői bizonyítást érintő változásokra is. Elmondta: a kirendelt szakértő véleményét az egyes felek által behozott magánszakértő nyomán eddig meg lehetett kérdőjelezni, és az egymásnak ellentmondó vélemények miatt a bíró nem tudta, mire alapozza az ítéletét. Ennek az új Pp.-ben úgy próbálják elejét venni, hogy a magánszakértői bizonyítást előrehozzák.
MTI
Hozzászólások