Miniszteri biztos: vissza kell adni a hazai sertéshús presztízsét
Vissza kell adni a hazai sertéshús presztízsét, ezért a következő évek egyik legfontosabb feladata, hogy hatékony tartás és takarmányozási technológiák alkalmazásával, megfelelő állategészségügyi feltételeket biztosítva, genetikailag jó minőségű alapanyag kerüljön a feldolgozókhoz - mondta Horváth István, a sertésprogram koordinálását felügyelő miniszteri biztos csütörtökön Kaposváron, a programot ismertető országos körút záró fóruma előtti sajtótájékoztatón.
Kiemelte a kutatás és a piacépítés szerepét, amelyre megítélése szerint az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kell fektetni, továbbá emlékeztetett, hogy a kormány által egy évvel ezelőtt elindított sertésprogram másik fő célkitűzése a jelenlegi hárommilliós sertésállomány megduplázása öt éven belül.
"A magyar emberek asztalára magyar sertéshús kerüljön" - fogalmazott a miniszteri biztos, aki azt is a célok között említette, hogy Magyarország visszaszerezze az elmúlt húsz évben elvesztett versenyképességét az ágazatban.
Horváth István kiemelte: a program nemcsak a sertéslétszám megduplázásáról szól, hanem a vidék megtartóerejének a megerősítéséről, munkahelyek megtartásáról, a növénytermesztés versenyképességének javításáról, de az élelmiszeripar, a logisztika is mind nagyobb hozzáadott értéket tudna biztosítani a mezőgazdaság számára.
A miniszteri biztos emlékeztetett, hogy korábban, amikor mintegy tízmillió sertés volt az országban, amellett, hogy száz százalékban önellátó volt Magyarország, Európa egyik legnagyobb exportőre is volt, az elmúlt húsz évben azonban ez a versenyképesség elveszett. Ezzel a programmal ezen is megpróbálnak változtatni - tette hozzá.
Az eddigi hat fórum tapasztalatait összegezve úgy fogalmazott: eredményes és tanulságos volt a konferenciasorozat, sokkal átláthatóbb az ágazat helyzete, egyértelműen látni, hol vannak a hibái, hol kell erősíteni. Azzal, hogy az elmúlt hat hónapban többet beszéltek az ágazatról, presztízse is kezd megerősödni - mondta. Hozzátette: bízik abban, hogy ez megfelelő alapokat ad arra, hogy fejlődő pályára kerüljön a sertéságazat.
Horváth István a sajtótájékoztatón bejelentette: a Vidékfejlesztési Minisztérium 52 millió forint támogatást nyújt a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének informatikai rendszerek, programok fejlesztésére, teljesítményvizsgálathoz szükséges műszerekre és kiállításokra.
Kiss György, az egyesület elnöke, megköszönte a támogatást, ám úgy vélekedett: "ez egy csepp a tengerben", a sertéstenyésztők "komoly, valódi" segítséget várnak. Mint mondta, örül a miniszteri biztos optimizmusának, szerinte azonban "az elsődleges cél nem az állomány növelése, hanem a csökkenés megállítása".
Szávai Ferenc, a Kaposvári Egyetem rektora az országos sertésprogram kapcsán emlékeztetett arra, hogy több mint fél évvel ezelőtt az egyetem egyik elindítója volt a dél-dunántúli sertésprogram kialakításának.
A Kaposvári Egyetem a Vidékfejlesztési Minisztériummal, a kaposvári húsüzemmel, a tenyésztőkkel és a takarmányosokkal összefogva hatékonyan hozzá tud járulni ahhoz az országos törekvéshez, amely a sertésállomány megduplázását célozta meg - hangsúlyozta a rektor, aki példaként állította a magyar fogyasztók elé a szomszédos Ausztriát, ahol 58 kilogramm az egy személyre jutó éves sertéshúsfogyasztás, szemben a hazai 20-25 kilogrammal.
MTI
Kiemelte a kutatás és a piacépítés szerepét, amelyre megítélése szerint az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kell fektetni, továbbá emlékeztetett, hogy a kormány által egy évvel ezelőtt elindított sertésprogram másik fő célkitűzése a jelenlegi hárommilliós sertésállomány megduplázása öt éven belül."A magyar emberek asztalára magyar sertéshús kerüljön" - fogalmazott a miniszteri biztos, aki azt is a célok között említette, hogy Magyarország visszaszerezze az elmúlt húsz évben elvesztett versenyképességét az ágazatban.
Horváth István kiemelte: a program nemcsak a sertéslétszám megduplázásáról szól, hanem a vidék megtartóerejének a megerősítéséről, munkahelyek megtartásáról, a növénytermesztés versenyképességének javításáról, de az élelmiszeripar, a logisztika is mind nagyobb hozzáadott értéket tudna biztosítani a mezőgazdaság számára.
A miniszteri biztos emlékeztetett, hogy korábban, amikor mintegy tízmillió sertés volt az országban, amellett, hogy száz százalékban önellátó volt Magyarország, Európa egyik legnagyobb exportőre is volt, az elmúlt húsz évben azonban ez a versenyképesség elveszett. Ezzel a programmal ezen is megpróbálnak változtatni - tette hozzá.
Az eddigi hat fórum tapasztalatait összegezve úgy fogalmazott: eredményes és tanulságos volt a konferenciasorozat, sokkal átláthatóbb az ágazat helyzete, egyértelműen látni, hol vannak a hibái, hol kell erősíteni. Azzal, hogy az elmúlt hat hónapban többet beszéltek az ágazatról, presztízse is kezd megerősödni - mondta. Hozzátette: bízik abban, hogy ez megfelelő alapokat ad arra, hogy fejlődő pályára kerüljön a sertéságazat.
Horváth István a sajtótájékoztatón bejelentette: a Vidékfejlesztési Minisztérium 52 millió forint támogatást nyújt a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének informatikai rendszerek, programok fejlesztésére, teljesítményvizsgálathoz szükséges műszerekre és kiállításokra.
Kiss György, az egyesület elnöke, megköszönte a támogatást, ám úgy vélekedett: "ez egy csepp a tengerben", a sertéstenyésztők "komoly, valódi" segítséget várnak. Mint mondta, örül a miniszteri biztos optimizmusának, szerinte azonban "az elsődleges cél nem az állomány növelése, hanem a csökkenés megállítása".
Szávai Ferenc, a Kaposvári Egyetem rektora az országos sertésprogram kapcsán emlékeztetett arra, hogy több mint fél évvel ezelőtt az egyetem egyik elindítója volt a dél-dunántúli sertésprogram kialakításának.
A Kaposvári Egyetem a Vidékfejlesztési Minisztériummal, a kaposvári húsüzemmel, a tenyésztőkkel és a takarmányosokkal összefogva hatékonyan hozzá tud járulni ahhoz az országos törekvéshez, amely a sertésállomány megduplázását célozta meg - hangsúlyozta a rektor, aki példaként állította a magyar fogyasztók elé a szomszédos Ausztriát, ahol 58 kilogramm az egy személyre jutó éves sertéshúsfogyasztás, szemben a hazai 20-25 kilogrammal.
MTI
Hozzászólások