Mol-INA-ügy - A Mol továbbra sem nyilatkozik a tárgyalásokról
A Mol továbbra is tartja magát ahhoz az állásponthoz, hogy nem nyilatkozik a sajtóban a horvát kormánnyal az INA ügyében folytatott tárgyalások menetéről, témájáról - közölte az olajtársaság az MTI megkeresésére szerdán. A Mol így nem erősítette meg azt sem, hogy a héten pénteken folytatódnának a tárgyalások a felek között.
Kedden Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter kijevi útja közben azt nyilatkozta a horvát Hina hírügynökségnek, hogy pénteken folytatódnak a tulajdonosi tárgyalások. A miniszter szerint a találkozón az INA irányítói jogáról is tárgyalni fognak.
A horvát állam és a Mol Nyrt. tulajdonában lévő INA olajipari vállalatról szeptemberben kezdődtek megbeszélések, amelyeknek október végén kellett volna folytatódniuk.
A horvát fél azonban a találkozó elhalasztását kérte arra hivatkozva, hogy megváltozott a magyar tárgyalócsoport összetétele, és módosították a tárgyalások témáját is.
A Mol tárgyalódelegációját korábban Csányi Sándor, a Mol igazgatósági alelnöke vezette, de lemondott a delegáció vezetéséről. Csányi helyét a Mol vezetőségéből Molnár József és Világi Oszkár vette át, és továbbra is tagja a delegációnak Áldott Zoltán, az INA igazgatósági elnöke.
A szeptember 18-án tartott első tárgyalási forduló után kiadott közös közlemény szerint a felek megegyeztek a tárgyalások menetéről és módjáról, megbeszélték, hogy havonta találkoznak majd, és a tárgyalások ideje alatt nem lesznek a felek között nem hivatalos találkozók. Megállapodtak, hogy a tárgyalások anyagait előre eljuttatják egymásnak, így minden javaslat akkor tekinthető megbeszéltnek, amikor írásban átadják, és amikor mindkét fél összeegyezteti saját előírásaival és alapdokumentumaival. Új pontot akkor lehet kezdeni, amikor az előzőről szóló tárgyalást befejezték.
Abban is megegyeztek, hogy a tárgyalások során a vállalati vezetés jövője, a kiadások irányítása, a bevételek befektetése és elosztása, a kutatások, a vezetékek fejlesztése és gyártása, az olaj és olajszármazékok beszerzése és átdolgozása, az olajszármazékok eladása és a gázüzletág is témaként szerepel majd. Emellett összehangolták közös céljaikat az INA-ról, amelyek a következők: a befektetések növelése, az üzletvezetés hatékonysága és az INA nagyobb hozzájárulása a horvát gazdasághoz.
A horvát állam birtokolja az INA részvényeinek 44,84 százalékát, a Mol tulajdonában van a részvények 49,1 százaléka, valamint a magyar cég rendelkezik az irányítói jogokkal. A tulajdonosok közötti vita egyik fő pontja az irányításon belüli viszonyok kérdése. Emellett a horvát állam szerint a Mol nem hajtotta végre egyes fejlesztési ígéreteit az INA-val kapcsolatban, míg a magyar olajtársaság szerint a horvát állam szegte meg korábbi szerződéses kötelezettségeit, ezzel kárt okozva a Mol részvényeseinek.
A horvát állam és a Mol között tovább élezte a helyzetet, hogy Zágráb európai elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, aki az Interpol vörös listájára is felkerült. Hernádit azzal gyanúsítják, hogy 10 millió euró kenőpénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát miniszterelnöknek azért, hogy az INA irányítási jogai a Molhoz kerüljenek.
A horvát politikust ezért nem jogerősen tíz év szabadságvesztésre ítélte a horvát bíróság.
A magyar kormány az elfogatóparancs kiadása után a Mol portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére kérte fel az olajtársaság menedzsmentjét október 2-án.
A Mol már számos alkalommal visszautasította a vádakat. Az ügyben korábban a magyar hatóságok is nyomozást folytattak, amelyet bűncselekmény hiányában 2012 januárjában lezártak.
MTI
Kedden Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter kijevi útja közben azt nyilatkozta a horvát Hina hírügynökségnek, hogy pénteken folytatódnak a tulajdonosi tárgyalások. A miniszter szerint a találkozón az INA irányítói jogáról is tárgyalni fognak.A horvát állam és a Mol Nyrt. tulajdonában lévő INA olajipari vállalatról szeptemberben kezdődtek megbeszélések, amelyeknek október végén kellett volna folytatódniuk.
A horvát fél azonban a találkozó elhalasztását kérte arra hivatkozva, hogy megváltozott a magyar tárgyalócsoport összetétele, és módosították a tárgyalások témáját is.
A Mol tárgyalódelegációját korábban Csányi Sándor, a Mol igazgatósági alelnöke vezette, de lemondott a delegáció vezetéséről. Csányi helyét a Mol vezetőségéből Molnár József és Világi Oszkár vette át, és továbbra is tagja a delegációnak Áldott Zoltán, az INA igazgatósági elnöke.
A szeptember 18-án tartott első tárgyalási forduló után kiadott közös közlemény szerint a felek megegyeztek a tárgyalások menetéről és módjáról, megbeszélték, hogy havonta találkoznak majd, és a tárgyalások ideje alatt nem lesznek a felek között nem hivatalos találkozók. Megállapodtak, hogy a tárgyalások anyagait előre eljuttatják egymásnak, így minden javaslat akkor tekinthető megbeszéltnek, amikor írásban átadják, és amikor mindkét fél összeegyezteti saját előírásaival és alapdokumentumaival. Új pontot akkor lehet kezdeni, amikor az előzőről szóló tárgyalást befejezték.
Abban is megegyeztek, hogy a tárgyalások során a vállalati vezetés jövője, a kiadások irányítása, a bevételek befektetése és elosztása, a kutatások, a vezetékek fejlesztése és gyártása, az olaj és olajszármazékok beszerzése és átdolgozása, az olajszármazékok eladása és a gázüzletág is témaként szerepel majd. Emellett összehangolták közös céljaikat az INA-ról, amelyek a következők: a befektetések növelése, az üzletvezetés hatékonysága és az INA nagyobb hozzájárulása a horvát gazdasághoz.
A horvát állam birtokolja az INA részvényeinek 44,84 százalékát, a Mol tulajdonában van a részvények 49,1 százaléka, valamint a magyar cég rendelkezik az irányítói jogokkal. A tulajdonosok közötti vita egyik fő pontja az irányításon belüli viszonyok kérdése. Emellett a horvát állam szerint a Mol nem hajtotta végre egyes fejlesztési ígéreteit az INA-val kapcsolatban, míg a magyar olajtársaság szerint a horvát állam szegte meg korábbi szerződéses kötelezettségeit, ezzel kárt okozva a Mol részvényeseinek.
A horvát állam és a Mol között tovább élezte a helyzetet, hogy Zágráb európai elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, aki az Interpol vörös listájára is felkerült. Hernádit azzal gyanúsítják, hogy 10 millió euró kenőpénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát miniszterelnöknek azért, hogy az INA irányítási jogai a Molhoz kerüljenek.
A horvát politikust ezért nem jogerősen tíz év szabadságvesztésre ítélte a horvát bíróság.
A magyar kormány az elfogatóparancs kiadása után a Mol portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére kérte fel az olajtársaság menedzsmentjét október 2-án.
A Mol már számos alkalommal visszautasította a vádakat. Az ügyben korábban a magyar hatóságok is nyomozást folytattak, amelyet bűncselekmény hiányában 2012 januárjában lezártak.
MTI
Hozzászólások