MSZP: nem lehet jogállamról beszélni Magyarországon
Az MSZP szerint jogvédők szervezeteknek a 2010 utáni Alkotmánybíróság vizsgálatáról nyilvánosságra hozott jelentése egyértelművé teszik, miért nem lehet jogállamról beszélni Magyarországon.
Ezt Bárándy Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke közölte kedden az MTI-vel.
Kifejtette: a jelentés azokat az évek óta ismételgetett ellenzéki bírálatokat igazolja, amelyek szerint a demokratikus fékek és ellensúlyok lebontása a mindennapokat érintő problémákat okoz.
Ez az az Alkotmánybíróság, amely "a kormány partnere volt például a takarékszövetkezeti vagyon lenyúlásában, az indokolás nélküli kirúgásokban és a trafikmutyiban is" - jelentette ki. Az ellenzéki politikus szerint a demokratikus kontroll nélküli állam mára oda vezetett, hogy "az egypárti alkotmánybírák szakmai becsületüket sutba vágva az egypárti alaptörvény szellemében gyakorlatilag nyíltan a Fidesz-kormány kiszolgálóivá váltak".
Azután azonban, hogy a választók Veszprémben lebontották a kétharmadot, a demokratikus ellenzéki pártok közös felelőssége, s ma már lehetősége is, hogy a testület további "fideszes pártkatona-bírákkal" ne bővülhessen. A "tetten ért" bíráktól pedig elvárják, hogy leleplezésük után végre esküjük szerint, s ne az őket megválasztók politikai elvárásai szerint ítélkezzenek - zárta állásfoglalását a szocialista politikus.
Három jogvédő szervezet szerint a kormánypárti többséggel, egyeztetés nélkül megválasztott alkotmánybírók többségbe kerülésével "kormányhű" testületté vált az Alkotmánybíróság (Ab). Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nyolc olyan alkotmánybíró tevékenységét vizsgálta 2011 és 2014 ősze közti 23 - a szervezetek szerint - nagy jelentőségű döntés kapcsán, akiket a Fidesz-KDNP már a többi párttal egyeztetés nélkül jelölt és választott meg, eredményüket kedden sajtótájékoztatón mutatták be.
Közlésük szerint a 2011 és 2014 közti 23 megvizsgált döntésből a jogvédők szerint két alkotmánybíró, Balsai István és Juhász Imre 100 százalékban, négy további több mint 80 százalékban a kormányoldalnak kedvező döntést hozott és a nyolc új alkotmánybíró közül csak kettő, Stumpf István és Szalay Péter esetében kiegyensúlyozottabbak a döntések. Stumpf 32, Szalay 57 százalékban foglalt állást a kormányoldal számára kedvezően a civilek szerint.
(Forrás: MTI)
Ezt Bárándy Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke közölte kedden az MTI-vel.Kifejtette: a jelentés azokat az évek óta ismételgetett ellenzéki bírálatokat igazolja, amelyek szerint a demokratikus fékek és ellensúlyok lebontása a mindennapokat érintő problémákat okoz.
Ez az az Alkotmánybíróság, amely "a kormány partnere volt például a takarékszövetkezeti vagyon lenyúlásában, az indokolás nélküli kirúgásokban és a trafikmutyiban is" - jelentette ki. Az ellenzéki politikus szerint a demokratikus kontroll nélküli állam mára oda vezetett, hogy "az egypárti alkotmánybírák szakmai becsületüket sutba vágva az egypárti alaptörvény szellemében gyakorlatilag nyíltan a Fidesz-kormány kiszolgálóivá váltak".
Azután azonban, hogy a választók Veszprémben lebontották a kétharmadot, a demokratikus ellenzéki pártok közös felelőssége, s ma már lehetősége is, hogy a testület további "fideszes pártkatona-bírákkal" ne bővülhessen. A "tetten ért" bíráktól pedig elvárják, hogy leleplezésük után végre esküjük szerint, s ne az őket megválasztók politikai elvárásai szerint ítélkezzenek - zárta állásfoglalását a szocialista politikus.
Három jogvédő szervezet szerint a kormánypárti többséggel, egyeztetés nélkül megválasztott alkotmánybírók többségbe kerülésével "kormányhű" testületté vált az Alkotmánybíróság (Ab). Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nyolc olyan alkotmánybíró tevékenységét vizsgálta 2011 és 2014 ősze közti 23 - a szervezetek szerint - nagy jelentőségű döntés kapcsán, akiket a Fidesz-KDNP már a többi párttal egyeztetés nélkül jelölt és választott meg, eredményüket kedden sajtótájékoztatón mutatták be.
Közlésük szerint a 2011 és 2014 közti 23 megvizsgált döntésből a jogvédők szerint két alkotmánybíró, Balsai István és Juhász Imre 100 százalékban, négy további több mint 80 százalékban a kormányoldalnak kedvező döntést hozott és a nyolc új alkotmánybíró közül csak kettő, Stumpf István és Szalay Péter esetében kiegyensúlyozottabbak a döntések. Stumpf 32, Szalay 57 százalékban foglalt állást a kormányoldal számára kedvezően a civilek szerint.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások