Munkaadók nyeregben
Munkaadók nyeregben
A közszolgálati rádió riporterei álláskeresőknek kiadva tették próbára a munkaadókat. Az eredmények a rutinos álláskeresők számára nem okozott volna nagy meglepetést, így viszont talán nagyobb nyilvánosságot kap néhány szabálytalanság.
Különbségek lehetnek abban, ha állást, és ha munkát keres valaki, mégis néhány megoldás sajnálatos módon azonos.
Gyakran kell próbanapokat, vagy akár próbaheteket dolgozni az alkalmazás feltételeként, amelyért egyáltalán nem fizetnek. A vállalkozói világban pedig próbamunkákhoz kötik a leendő munkákat, s ugyancsak nem fizetnek érte. Jogorvoslatot azonban nagyon kevesen keresnek a károsultak közül. Ennek oka részben a tájékozatlanság, részben félelem a per költségeitől, az esetleges megaláztatásoktól. Az alkalmazottak 30 napos keresetindítási határideje változatlan.
Először vegyünk végig néhány alkalmazotti állást.
Minimálbér
Igen gyakori munkáltatói megoldás, hogy hivatalosan minimálbérre jelentik be az alkalmazottat, s ígéretük szerint a többi zsebbe megy. Azzal kecsegetik a kiszolgáltatott munkavállalót, hogy a minimálbér fölötti összegről nem kell legalább az adóhatóságnak tudni, így adómentes. Viszont táppénz, gyes, s főleg a nyugdíj megállapításnál ez visszafordíthatatlan károkat okoz a munkavállalónak.
Próbaidő
Még csak jogellenes cselekedet sem történik ilyen esetben: a próbaidő alatt az alapbért a dolgozónak kifizetik, azonban az utolsó napon nem hosszabbítják meg a szerződést, búcsút intenek, majd egy új dolgozót alkalmaznak próbaidőre. Különösen, hogy a Munka Törvénykönyv már a korábbi 3 helyett 6 hónap próbaidőt is lehetővé tesz, ennek hátrányosságát a munkavállalóra nézve nem szükséges elemezni.
Munkaidő
Törvényben megállapított, hogy a teljes állásban dolgozók munkaideje nem haladhatja meg a heti 40 órát. Kevés létszámra és akár a válságra hivatkozva a munkaadók túlórára kötelezik munkavállalóikat gyakran hétvégén és munkanapokon is, ám ezért sem túlóra pénzt, sem csúsztatást nem ajánlanak fel. A hétvégi és ünnepnapi munkavégzés díjazásáról pedig a törvény ugyancsak rendelkezik.
Szabadság
A Munka Törvénykönyve az évi szabadságról és a pihenőnapokról egyértelműen fogalmaz, sok munkáltató azonban többféle módon próbál másként dolgoztatni. Például csak papíron létezik szabadság, tehát a jelenléti íven pontosan vezetik, de a valóságban a dolgozó azt nem veheti ki.
Betegség
Szintén jogellenes, ha a betegséget a munkáltató felmondási oknak veszi. Diszkriminatív pedig, ha kisgyermekes szülőt nem alkalmaz, hivatkozva a gyerek esetleges betegségeire.
TB-bejelentés hiánya
Ha elmarad, vagy nagyon sokat késik a társadalombiztosítás felé a bejelentés, és ez csak betegség, elbocsátás vagy nyugdíjba menetel esetén derül ki, akkor már nincs mit tennie a munkavállalónak utólag. Visszamenőleg a probléma nem orvosolható.
Kor és nem
A pályakezdőktől munkatapasztalatot követlenek, s ha azt tanulmányai alatt biztosítani tudta, akkor esetleg van esélye.
Az "idősebb" korosztály jelöltjeit azonban még az interjúkra is ritkán hívják be, mondván, hogy nem elég rugalmasak. A korhatár egyre lejjebb csúszik, van, ahol már a 35 éves is szeniornak számít. A férfiak itt kicsit kedvezőbbe helyzetben vannak, náluk inkább a 40 felettiek esnek ebbe a kategóriába.
Egyenlő munkáért ugyan egyenlő bér jár, de nem ritka, hogy a nődolgozó ugyanabban a pozícióban kevesebbért dolgozik. Magyarországon ez egy korábbi adat szerint 16 és 17% közötti különbséget jelentett a férfiak javára.
Fizetési csomag
A havi jövedelem elvileg nem kizárólag az alapbérből áll. Ehhez jöhet még a bónusz, jutalom, juttatások, SZÉP-kártya illetve a cafeteria bármely eleme. Ez utóbbit azonban egyre inkább csak a nagy cégek adják. Indoklásuk szerint túl sok többletmunkával jár kezelésük.
A munkába járáshoz is hozzá kell járulnia a munkáltatónak, ha a munkavállaló munka- és lakóhelye nem egy településen van, ám volt olyan közintézmény, ahol az újonnan belépő munkavállalónak erről két tanú jelenlétében az igazgató előtt erről le kellett mondania. Azt mondták, nincs rá pénz.
Munkakölcsönzés
Ekkor az állandó munkaviszonyt a munkáltató kölcsönzötti viszonyba akarja tenni. Ilyenkor a jogfolytonosság megszakad, tehát például a végkielégítéshez szükséges idő is elvész.
Munkaköri leírás
Ennek hiányában a munkaadó alacsonyabb munkakörben tudja foglalkoztatni például a hosszabb ideig (gyes, gyed, betegség) távollévő, s visszatérő dolgozót.
Munkaszerződés egyoldalú módosítása
Jogellenes, csak mindkét fél beleegyezésével módosítható a szerződés, de sokszor az állás elvesztése miatt a munkavállaló kénytelen egy akár jövedelem csökkenéssel járó módosításba is belemenni.
Gyakornokok, önkéntesek
Egyre gyakoribbak az álláshirdetések között az akár meghatározott időre, akár határozatlan időre szóló gyakornoki vagy önkéntesi munkák. Az előbbinél elképzelhető, hogy a munka elvégzését valamennyi pénzzel honorálják. Ez nem jogellenes, de így erősen csökken a munkanélküliek munkába állásának lehetősége.
A szabadúszók és számlaképesek problémái
Mind a fent említett önkéntesi vagy gyakornoki munkák esetében, mind a "számlára" dolgozók esetében nem ritka, hogy a munka költségekkel, sőt akár befektetéssel jár. Az utazási költségeken túl lehet, hogy a képzésért fizetni kell, vagy egy számítógépes programot kell megvenni a munkavégzéshez, vagy öltözködési kód van az adott munkahelyen, amiről a munkavállaló maga gondoskodik. Azaz fizet, hogy dolgozhasson.
A távmunkát hirdető cégeknél lehet olyan költségekre bukkanni, mint a regisztrációs díj. Annak befizetéséig még csak részleteket sem árulnak el a végzendő munkáról.
Gyakran nem születnek pontos, mindenre kiterjedő megbízási illetve más munkaszerződések. Nem ritka, hogy egyetlen munkára szól a munkaadó és a munkavállaló kapcsolata. Az is lehet az előbbi részéről trükk, hogy gyakorlatilag huzamosabb ideig foglalkoztatja a munkáltató a munkavállalót, akár visszatérően új szerződést köt vele. Így elkerüli a munkavállaló utáni járulékfizetés kötelezettségét, a munkavállalónak maga után kell azokat fizetni.
Előfordul, hogy előbb kéri a munkáltató a munkát, minthogy a szerződést megkötnék, például a munka sürgősségére vagy külső jogászra hivatkozva.
Akár a munkaadó cég meg is szűnhet, mire az adott munka befejezésre kerül.
Ha a számlát a munkavállaló már kiállította, de a munkája ellentételezése nem történt meg, a fizetendő járulékokat, adókat akkor is meg kell fizetnie.
Ha egy munkavállaló kifogásol a munka- illetve megbízási szerződésben egy pontot, lehet, hogy a munkáltató elfogadja, de az igen valószínű, hogy attól a munkáltatótól több megbízást nem fog kapni.
A magas munkanélküliség miatt a munkáltatók általában kedvezőbb helyzetben vannak. A tisztességes munkáltató azonban nem használja ki helyzeti előnyét.
www.monster.hu, www.jobpilot.hu
A közszolgálati rádió riporterei álláskeresőknek kiadva tették próbára a munkaadókat. Az eredmények a rutinos álláskeresők számára nem okozott volna nagy meglepetést, így viszont talán nagyobb nyilvánosságot kap néhány szabálytalanság.
Különbségek lehetnek abban, ha állást, és ha munkát keres valaki, mégis néhány megoldás sajnálatos módon azonos.Gyakran kell próbanapokat, vagy akár próbaheteket dolgozni az alkalmazás feltételeként, amelyért egyáltalán nem fizetnek. A vállalkozói világban pedig próbamunkákhoz kötik a leendő munkákat, s ugyancsak nem fizetnek érte. Jogorvoslatot azonban nagyon kevesen keresnek a károsultak közül. Ennek oka részben a tájékozatlanság, részben félelem a per költségeitől, az esetleges megaláztatásoktól. Az alkalmazottak 30 napos keresetindítási határideje változatlan.
Először vegyünk végig néhány alkalmazotti állást.
Minimálbér
Igen gyakori munkáltatói megoldás, hogy hivatalosan minimálbérre jelentik be az alkalmazottat, s ígéretük szerint a többi zsebbe megy. Azzal kecsegetik a kiszolgáltatott munkavállalót, hogy a minimálbér fölötti összegről nem kell legalább az adóhatóságnak tudni, így adómentes. Viszont táppénz, gyes, s főleg a nyugdíj megállapításnál ez visszafordíthatatlan károkat okoz a munkavállalónak.
Próbaidő
Még csak jogellenes cselekedet sem történik ilyen esetben: a próbaidő alatt az alapbért a dolgozónak kifizetik, azonban az utolsó napon nem hosszabbítják meg a szerződést, búcsút intenek, majd egy új dolgozót alkalmaznak próbaidőre. Különösen, hogy a Munka Törvénykönyv már a korábbi 3 helyett 6 hónap próbaidőt is lehetővé tesz, ennek hátrányosságát a munkavállalóra nézve nem szükséges elemezni.
Munkaidő
Törvényben megállapított, hogy a teljes állásban dolgozók munkaideje nem haladhatja meg a heti 40 órát. Kevés létszámra és akár a válságra hivatkozva a munkaadók túlórára kötelezik munkavállalóikat gyakran hétvégén és munkanapokon is, ám ezért sem túlóra pénzt, sem csúsztatást nem ajánlanak fel. A hétvégi és ünnepnapi munkavégzés díjazásáról pedig a törvény ugyancsak rendelkezik.
Szabadság
A Munka Törvénykönyve az évi szabadságról és a pihenőnapokról egyértelműen fogalmaz, sok munkáltató azonban többféle módon próbál másként dolgoztatni. Például csak papíron létezik szabadság, tehát a jelenléti íven pontosan vezetik, de a valóságban a dolgozó azt nem veheti ki.
Betegség
Szintén jogellenes, ha a betegséget a munkáltató felmondási oknak veszi. Diszkriminatív pedig, ha kisgyermekes szülőt nem alkalmaz, hivatkozva a gyerek esetleges betegségeire.
TB-bejelentés hiánya
Ha elmarad, vagy nagyon sokat késik a társadalombiztosítás felé a bejelentés, és ez csak betegség, elbocsátás vagy nyugdíjba menetel esetén derül ki, akkor már nincs mit tennie a munkavállalónak utólag. Visszamenőleg a probléma nem orvosolható.
Kor és nem
A pályakezdőktől munkatapasztalatot követlenek, s ha azt tanulmányai alatt biztosítani tudta, akkor esetleg van esélye.
Az "idősebb" korosztály jelöltjeit azonban még az interjúkra is ritkán hívják be, mondván, hogy nem elég rugalmasak. A korhatár egyre lejjebb csúszik, van, ahol már a 35 éves is szeniornak számít. A férfiak itt kicsit kedvezőbbe helyzetben vannak, náluk inkább a 40 felettiek esnek ebbe a kategóriába.
Egyenlő munkáért ugyan egyenlő bér jár, de nem ritka, hogy a nődolgozó ugyanabban a pozícióban kevesebbért dolgozik. Magyarországon ez egy korábbi adat szerint 16 és 17% közötti különbséget jelentett a férfiak javára.
Fizetési csomag
A havi jövedelem elvileg nem kizárólag az alapbérből áll. Ehhez jöhet még a bónusz, jutalom, juttatások, SZÉP-kártya illetve a cafeteria bármely eleme. Ez utóbbit azonban egyre inkább csak a nagy cégek adják. Indoklásuk szerint túl sok többletmunkával jár kezelésük.
A munkába járáshoz is hozzá kell járulnia a munkáltatónak, ha a munkavállaló munka- és lakóhelye nem egy településen van, ám volt olyan közintézmény, ahol az újonnan belépő munkavállalónak erről két tanú jelenlétében az igazgató előtt erről le kellett mondania. Azt mondták, nincs rá pénz.
Munkakölcsönzés
Ekkor az állandó munkaviszonyt a munkáltató kölcsönzötti viszonyba akarja tenni. Ilyenkor a jogfolytonosság megszakad, tehát például a végkielégítéshez szükséges idő is elvész.
Munkaköri leírás
Ennek hiányában a munkaadó alacsonyabb munkakörben tudja foglalkoztatni például a hosszabb ideig (gyes, gyed, betegség) távollévő, s visszatérő dolgozót.
Munkaszerződés egyoldalú módosítása
Jogellenes, csak mindkét fél beleegyezésével módosítható a szerződés, de sokszor az állás elvesztése miatt a munkavállaló kénytelen egy akár jövedelem csökkenéssel járó módosításba is belemenni.
Gyakornokok, önkéntesek
Egyre gyakoribbak az álláshirdetések között az akár meghatározott időre, akár határozatlan időre szóló gyakornoki vagy önkéntesi munkák. Az előbbinél elképzelhető, hogy a munka elvégzését valamennyi pénzzel honorálják. Ez nem jogellenes, de így erősen csökken a munkanélküliek munkába állásának lehetősége.
A szabadúszók és számlaképesek problémái
Mind a fent említett önkéntesi vagy gyakornoki munkák esetében, mind a "számlára" dolgozók esetében nem ritka, hogy a munka költségekkel, sőt akár befektetéssel jár. Az utazási költségeken túl lehet, hogy a képzésért fizetni kell, vagy egy számítógépes programot kell megvenni a munkavégzéshez, vagy öltözködési kód van az adott munkahelyen, amiről a munkavállaló maga gondoskodik. Azaz fizet, hogy dolgozhasson.
A távmunkát hirdető cégeknél lehet olyan költségekre bukkanni, mint a regisztrációs díj. Annak befizetéséig még csak részleteket sem árulnak el a végzendő munkáról.
Gyakran nem születnek pontos, mindenre kiterjedő megbízási illetve más munkaszerződések. Nem ritka, hogy egyetlen munkára szól a munkaadó és a munkavállaló kapcsolata. Az is lehet az előbbi részéről trükk, hogy gyakorlatilag huzamosabb ideig foglalkoztatja a munkáltató a munkavállalót, akár visszatérően új szerződést köt vele. Így elkerüli a munkavállaló utáni járulékfizetés kötelezettségét, a munkavállalónak maga után kell azokat fizetni.
Előfordul, hogy előbb kéri a munkáltató a munkát, minthogy a szerződést megkötnék, például a munka sürgősségére vagy külső jogászra hivatkozva.
Akár a munkaadó cég meg is szűnhet, mire az adott munka befejezésre kerül.
Ha a számlát a munkavállaló már kiállította, de a munkája ellentételezése nem történt meg, a fizetendő járulékokat, adókat akkor is meg kell fizetnie.
Ha egy munkavállaló kifogásol a munka- illetve megbízási szerződésben egy pontot, lehet, hogy a munkáltató elfogadja, de az igen valószínű, hogy attól a munkáltatótól több megbízást nem fog kapni.
A magas munkanélküliség miatt a munkáltatók általában kedvezőbb helyzetben vannak. A tisztességes munkáltató azonban nem használja ki helyzeti előnyét.
www.monster.hu, www.jobpilot.hu
Hozzászólások