Munkatapasztalattal könnyebben tudnak elhelyezkedni a fiatalok
Munkatapasztalattal lényegesen könnyebben tudnak elhelyezkedni a pályakezdő fiatalok, mint azok a társaik, akik gyakorlat nélkül próbálnak meg munkát találni - mondták a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeinek témájában tartott csütörtöki budapesti konferencia előadói.
Székely László, az alapvető jogok biztosa az intézménye által indított projektvizsgálatot ismertető rendezvényen arról beszélt, hogy Európában vészesen nő a munkanélküli fiatalok aránya. Bár Magyarország viszonylag szerencsés helyzetben van, a hivatal mégis indokoltnak tartotta, hogy foglalkozzon a kérdéssel.
Azt mondta, a vizsgálat eredményei arra mutattak rá, hogy sokszereplős, összetett társadalmi problémáról van szó, nemcsak a foglalkoztatáspolitikával foglalkozó közigazgatási szervek, hanem az oktatási rendszer tevékenységét is elemezni kell.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a munkáltatók szívesebben foglalkoztatják azokat a fiatalokat, akiknek már van legalább néhány hónapos munkatapasztalatuk. Felhívta a figyelmet arra, hogy azok a kormányzati intézkedések és programok eredményesek, amelyek a gyakorlat megszerzését célozzák, például azzal, hogy kedvezményekkel, bérjárulék-elengedéssel ösztönzik a munkaadókat a fiatalok foglalkoztatására.
A tapasztalatok azt támasztják alá - mondta -, hogy a fiatalok elhelyezkedésénél kulcskérdés a megszerzett gyakorlat. A munkáltatóknak nyújtott kedvezményekkel foglalkoztatott fiatalok kétharmada később is munkaviszonyban marad.
Az államtitkár hangsúlyozta: Európa-szerte komoly gondot és nagy kihívást jelent, hogy a fiatalok jelentős része - átlagosan mintegy 23 százaléka - munkanélküli. A felmérések azt mutatják, hogy Magyarországon elsősorban a csak közép-, és alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők találnak nehezen munkát, az általános iskolát el nem végzőket pedig szinte reménytelen visszavezetni a munka világába.
Czomba Sándor az egyik legfontosabb feladatnak a megelőzést nevezte. Képzésekre van szükség, mivel e nélkül újratermelődik a munkanélküliség. A szakképzéseket, a felnőttképzéseket és a felsőfokú képzéseket a munkaerőpiachoz a lehető legközelebb kell vinni - tette hozzá.
Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára is az oktatás és a munka világa közötti minél szorosabb kapcsolat szükségességére és a gyakorlatorientált képzések fontosságára hívta fel a figyelmet.
Kiemelte: az oktatási intézményeknek fontos volna munkaerő-piaci előrejelzéseket kapniuk arról, milyen képzésekre lesz szükség négy-öt év múlva. Egy-egy új képzés akkreditációja, elindítása ugyanis a legjobb esetben is fél évet, de inkább másfél évet jelent.
Az idegennyelvi képzésről szólva a helyettes államtitkár azt mondta, hogy a szaknyelvi ismeretek bővítésében is van felelőssége és lehetősége a felsőoktatásnak.
MTI
Székely László, az alapvető jogok biztosa az intézménye által indított projektvizsgálatot ismertető rendezvényen arról beszélt, hogy Európában vészesen nő a munkanélküli fiatalok aránya. Bár Magyarország viszonylag szerencsés helyzetben van, a hivatal mégis indokoltnak tartotta, hogy foglalkozzon a kérdéssel.Azt mondta, a vizsgálat eredményei arra mutattak rá, hogy sokszereplős, összetett társadalmi problémáról van szó, nemcsak a foglalkoztatáspolitikával foglalkozó közigazgatási szervek, hanem az oktatási rendszer tevékenységét is elemezni kell.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a munkáltatók szívesebben foglalkoztatják azokat a fiatalokat, akiknek már van legalább néhány hónapos munkatapasztalatuk. Felhívta a figyelmet arra, hogy azok a kormányzati intézkedések és programok eredményesek, amelyek a gyakorlat megszerzését célozzák, például azzal, hogy kedvezményekkel, bérjárulék-elengedéssel ösztönzik a munkaadókat a fiatalok foglalkoztatására.
A tapasztalatok azt támasztják alá - mondta -, hogy a fiatalok elhelyezkedésénél kulcskérdés a megszerzett gyakorlat. A munkáltatóknak nyújtott kedvezményekkel foglalkoztatott fiatalok kétharmada később is munkaviszonyban marad.
Az államtitkár hangsúlyozta: Európa-szerte komoly gondot és nagy kihívást jelent, hogy a fiatalok jelentős része - átlagosan mintegy 23 százaléka - munkanélküli. A felmérések azt mutatják, hogy Magyarországon elsősorban a csak közép-, és alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők találnak nehezen munkát, az általános iskolát el nem végzőket pedig szinte reménytelen visszavezetni a munka világába.
Czomba Sándor az egyik legfontosabb feladatnak a megelőzést nevezte. Képzésekre van szükség, mivel e nélkül újratermelődik a munkanélküliség. A szakképzéseket, a felnőttképzéseket és a felsőfokú képzéseket a munkaerőpiachoz a lehető legközelebb kell vinni - tette hozzá.
Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára is az oktatás és a munka világa közötti minél szorosabb kapcsolat szükségességére és a gyakorlatorientált képzések fontosságára hívta fel a figyelmet.
Kiemelte: az oktatási intézményeknek fontos volna munkaerő-piaci előrejelzéseket kapniuk arról, milyen képzésekre lesz szükség négy-öt év múlva. Egy-egy új képzés akkreditációja, elindítása ugyanis a legjobb esetben is fél évet, de inkább másfél évet jelent.
Az idegennyelvi képzésről szólva a helyettes államtitkár azt mondta, hogy a szaknyelvi ismeretek bővítésében is van felelőssége és lehetősége a felsőoktatásnak.
MTI
Hozzászólások