Nem csökken a magyarországi fehérgólya-állomány
A legfrissebb, 2014-es felmérés szerint a magyarországi fehérgólya-állomány nem csökken, továbbra is mintegy 5 ezer fészkelőpárra tehető - hangzott el az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában.
A magyarországi állomány változásait a kutatók 1941 óta követik. Az európai felmérés adatait idézve Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársa arról beszélt, hogy a gólya ikonikus madár, ezért egész Európában figyelnek erre a fajra.
Elmondta: az 1940-es években még 15-16 ezer pár gólya volt Magyarországon, majd drámaian elkezdett csökkenni a gyepek és szántók területe, mintegy 1,5 millió hektárral csökkent e két fő táplálkozóhely kiterjedtsége. Az állomány az 1960-as évek végére harmadára fogyott.
Kiemelte: az elmúlt 30-40 évben az állomány 5 ezer pár körül stabilizálódott, ami óriási eredmény, különösen figyelembe véve azt, hogy Magyarországon egy évben - fiókákkal együtt - 20-25 ezer gólya van, amelyek közül legalább 10 ezer áramütést szenved a vezetékhálózatokon. Ennek ellenére tudják tartani az állomány állandó nagyságát, az 5 ezer pár körüli számot, de ehhez továbbra is szükség van a faj rendszeres felmérésére - tette hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy miként lehet megakadályozni, hogy ennyi gólya elpusztuljon, elhangzott: az elektromos vezetékhálózatnál emelt gólyafészek, úgynevezett gólyakosár kialakításával. A szakértő felidézte: az MME 1974-es megalakulásakor egyik fő tevékenysége a gólyavédelem volt, azóta dolgoznak együtt az áramszolgáltató műszaki szakembereivel.
Orbán Zoltán beszélt arról is, hogy az elmúlt 5-6 évben egyre több, mintegy 2-3 tucat madár telel át Magyarországon. Ennek oka a klímaváltozás mellett az, hogy tanulnak a madarak: ha egyszer túlélik, és megtanulják, hogy hol etetik őket, akkor itt maradnak. A leghíresebb a Fülöp nevű gólya, aki Spanyolországban kelt ki, és nem délre húzódott, hanem eljött Magyarországra, jelenleg Bodrogkeresztúron él.
Orbán Zoltán kitért arra is, hogy az ősz az odúkihelyezések fő időszaka is. "Egyrészt azért, mert a madaraknak ilyenkor több ideje van megtanulni, hogy hol van odú és tavasszal gyorsabban beköltöznek, jobban megtalálják, másrészt pedig az odúköltő fajok benn éjszakáznak" - mondta.
Arról beszélt, hogy a téli túlélés ezeknél a madaraknál arról szól, hogy ha este elmennek aludni, megérik-e a reggelt. Ezért is nagyon fontos, hogy rakjunk ki az etető közelébe mesterséges odúkat, hogy ott biztonságosabban tudjanak éjszakázni - hangsúlyozta. A mesterséges odúkról további információ az MME honlapján található.
Mint mondta, az etetési szezon Magyarországon az első tartós fagyok megjelenésével, hivatalosan december 1-jén kezdődik. Hozzátette: az idei a 126. etetési szezon lesz, úgyhogy ez régi hagyomány Magyarországon, a világon az egyik legrégebb óta zajló társadalmi madárvédelmi tevékenység.
MTI
A magyarországi állomány változásait a kutatók 1941 óta követik. Az európai felmérés adatait idézve Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársa arról beszélt, hogy a gólya ikonikus madár, ezért egész Európában figyelnek erre a fajra.
Elmondta: az 1940-es években még 15-16 ezer pár gólya volt Magyarországon, majd drámaian elkezdett csökkenni a gyepek és szántók területe, mintegy 1,5 millió hektárral csökkent e két fő táplálkozóhely kiterjedtsége. Az állomány az 1960-as évek végére harmadára fogyott.
Kiemelte: az elmúlt 30-40 évben az állomány 5 ezer pár körül stabilizálódott, ami óriási eredmény, különösen figyelembe véve azt, hogy Magyarországon egy évben - fiókákkal együtt - 20-25 ezer gólya van, amelyek közül legalább 10 ezer áramütést szenved a vezetékhálózatokon. Ennek ellenére tudják tartani az állomány állandó nagyságát, az 5 ezer pár körüli számot, de ehhez továbbra is szükség van a faj rendszeres felmérésére - tette hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy miként lehet megakadályozni, hogy ennyi gólya elpusztuljon, elhangzott: az elektromos vezetékhálózatnál emelt gólyafészek, úgynevezett gólyakosár kialakításával. A szakértő felidézte: az MME 1974-es megalakulásakor egyik fő tevékenysége a gólyavédelem volt, azóta dolgoznak együtt az áramszolgáltató műszaki szakembereivel.
Orbán Zoltán beszélt arról is, hogy az elmúlt 5-6 évben egyre több, mintegy 2-3 tucat madár telel át Magyarországon. Ennek oka a klímaváltozás mellett az, hogy tanulnak a madarak: ha egyszer túlélik, és megtanulják, hogy hol etetik őket, akkor itt maradnak. A leghíresebb a Fülöp nevű gólya, aki Spanyolországban kelt ki, és nem délre húzódott, hanem eljött Magyarországra, jelenleg Bodrogkeresztúron él.
Orbán Zoltán kitért arra is, hogy az ősz az odúkihelyezések fő időszaka is. "Egyrészt azért, mert a madaraknak ilyenkor több ideje van megtanulni, hogy hol van odú és tavasszal gyorsabban beköltöznek, jobban megtalálják, másrészt pedig az odúköltő fajok benn éjszakáznak" - mondta.
Arról beszélt, hogy a téli túlélés ezeknél a madaraknál arról szól, hogy ha este elmennek aludni, megérik-e a reggelt. Ezért is nagyon fontos, hogy rakjunk ki az etető közelébe mesterséges odúkat, hogy ott biztonságosabban tudjanak éjszakázni - hangsúlyozta. A mesterséges odúkról további információ az MME honlapján található.
Mint mondta, az etetési szezon Magyarországon az első tartós fagyok megjelenésével, hivatalosan december 1-jén kezdődik. Hozzátette: az idei a 126. etetési szezon lesz, úgyhogy ez régi hagyomány Magyarországon, a világon az egyik legrégebb óta zajló társadalmi madárvédelmi tevékenység.
MTI
Hozzászólások