Nézőpont: a német sajtó példátlanul kritikus Magyarországgal
Deák Dániel, a Nézőpont elemzője csütörtökön, Budapesten tartott konferenciájukon ismertette a Magyarország a világsajtóban 2016 című felmérésüket, amelyet 18 ország nyomtatott és online sajtótermékének, összesen több mint 13 ezer közéleti cikkének elemzésével készítettek.
A kutatás szerint a Magyarországgal szembeni tavalyi intenzív nemzetközi médiafigyelem mögött már nemcsak a bevándorlási válság állt, hanem Orbán Viktor miniszterelnök nemzetközi szerepének erősödése is. Deák Dániel megjegyezte, a legtöbb nemzetközi hír a kvótareferendum időszakában, szeptemberben (1615 megjelenés) és októberben (1686 megjelenés) készült.
Kiemelte, a 2016-os összesített adatok alapján a Magyarországról szóló kedvező hangvételű cikkek aránya mindössze 3 százalék volt, míg a semleges beszámolók 68 százalékot, a kedvezőtlen írások pedig 29 százalékot tettek ki. A legnagyobb megjelenésszámot a német (2511 darab), az osztrák (1824 darab) és a szlovák (1447 darab) lapok adták - fejtette ki, hozzátéve, arányaiban a szerb (16 százalék), az izraeli (11 százalék) és a szlovén (9 százalék) sajtó közölte a legtöbb pozitív írást Magyarországról, míg a médiumok közül az olasz La Repubblica volt a legkedvezőbb véleménnyel.
Deák Dániel szerint a Magyarországgal legkritikusabb német lapok kifejezetten elutasítóak voltak a magyar bevándorláspolitikával szemben, a témában ugyanis 56 százalékot tettek ki a negatív hangvételű cikkek. A német lapok azonban ennél is kritikusabbak voltak a kvótareferendummal szemben, hiszen míg a vizsgált országok átlagosan 37 százalékban, addig a német médiumok 78 százalékban nyilvánultak meg negatívan ebben a kérdésben. A Nézőpont elemzője közölte, a német lapok közül a Die Tageszeitung és a Süddeutsche Zeitung volt a két legkritikusabb.
A német mellett még az olasz és a francia sajtó is meglehetősen kritikus volt: a két országban 50 illetve 51 százalék volt az elutasító hangvételű cikkek aránya - fejtette ki Deák Dániel, hozzátéve, a legkevesebb negatív írás Oroszországban jelent meg (6 százalék). Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője rövid nyitóbeszédében aláhúzta, elemzésükkel arra a szerinte egyre inkább látható tendenciára próbálják felhívni a figyelmet, hogy sok sajtótermék működése mennyire elválik a választói elvárásoktól. Kovács Zoltán kormányszóvivő úgy fogalmazott, a német sajtót politikai eszközként használják, és kettős mércét alkalmaz például a magyar kormányfővel szemben, akit "hipokrita és farizeus módon" még akkor is támad, amikor már szinte minden, a schengeni övezet megújítására vonatkozó javaslatát átveszi az unió.
A kormányszóvivő szólt ugyanakkor arról is, hogy az elemzés megállapításai némileg ellentmondanak saját tapasztalatainak, szerinte ugyanis a tavalyi év nyugalmasabbnak tűnt a korábbiaknál. Kiemelte, ennek hátterében az állhat, hogy a nemzetközi sajtóban a kritikák nagy része a kormány korábbi konfliktusainak és nem 2016-os politikájának szól, szerinte azonban a kabinet helyesen kitart álláspontja mellett, ami nélkül nem is érheti el kitűzött céljait.
A konferencia második felében tartott panelbeszélgetésen Adam LeBor, a The Economist és a Newsweek magyarországi tudósítója azt mondta, a jelenlegi bizonytalan világpolitikai helyzet, valamint az unió válsága lehetőséget teremt arra, hogy Magyarország kis országként is növelje befolyását, ugyanakkor szerinte a menekültekkel kapcsolatban nem lenne szabad elfelejtenie, hogy korábban hányszor fogadták be mások az innen kényszerűen távozókat.
Kovács Zoltán erre válaszolva óriási történelmi tévedésnek nevezte a második világháború, vagy az 1956 után Magyarországról menekülők összehasonlítását a napokban Európába érkező migránsokkal. Hangsúlyozta, ebben a kérdésben az jelenti a legnagyobb kontrasztot, hogy a magyar miniszterelnök mennyivel hamarabb tudott megfelelő következtetéseket levonni, mint más országok vezetői, miközben a döntésekhez ugyanazok az információk álltak rendelkezésére.
Boris Kálnoky, a Die Welt újságírója szintén úgy vélte, Orbán Viktor véleményformáló álláspontot alakított ki a bevándorláspolitikában, ami ma konszenzusossá vált, azonban szerinte azt sem szabad elfelejteni, hogy Németországnak más az érdeke, mint Magyarországnak. Amennyiben Angela Merkel magyar miniszterelnök lett volna, akkor ő is kerítést épített volna, azonban a német munkaerőpiacról évente 300 ezren hiányoznak, és a német kancellárnak ezt is szem előtt kell tartania - mutatott rá.
MTI
A kutatás szerint a Magyarországgal szembeni tavalyi intenzív nemzetközi médiafigyelem mögött már nemcsak a bevándorlási válság állt, hanem Orbán Viktor miniszterelnök nemzetközi szerepének erősödése is. Deák Dániel megjegyezte, a legtöbb nemzetközi hír a kvótareferendum időszakában, szeptemberben (1615 megjelenés) és októberben (1686 megjelenés) készült.
Kiemelte, a 2016-os összesített adatok alapján a Magyarországról szóló kedvező hangvételű cikkek aránya mindössze 3 százalék volt, míg a semleges beszámolók 68 százalékot, a kedvezőtlen írások pedig 29 százalékot tettek ki. A legnagyobb megjelenésszámot a német (2511 darab), az osztrák (1824 darab) és a szlovák (1447 darab) lapok adták - fejtette ki, hozzátéve, arányaiban a szerb (16 százalék), az izraeli (11 százalék) és a szlovén (9 százalék) sajtó közölte a legtöbb pozitív írást Magyarországról, míg a médiumok közül az olasz La Repubblica volt a legkedvezőbb véleménnyel.
Deák Dániel szerint a Magyarországgal legkritikusabb német lapok kifejezetten elutasítóak voltak a magyar bevándorláspolitikával szemben, a témában ugyanis 56 százalékot tettek ki a negatív hangvételű cikkek. A német lapok azonban ennél is kritikusabbak voltak a kvótareferendummal szemben, hiszen míg a vizsgált országok átlagosan 37 százalékban, addig a német médiumok 78 százalékban nyilvánultak meg negatívan ebben a kérdésben. A Nézőpont elemzője közölte, a német lapok közül a Die Tageszeitung és a Süddeutsche Zeitung volt a két legkritikusabb.
A német mellett még az olasz és a francia sajtó is meglehetősen kritikus volt: a két országban 50 illetve 51 százalék volt az elutasító hangvételű cikkek aránya - fejtette ki Deák Dániel, hozzátéve, a legkevesebb negatív írás Oroszországban jelent meg (6 százalék). Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője rövid nyitóbeszédében aláhúzta, elemzésükkel arra a szerinte egyre inkább látható tendenciára próbálják felhívni a figyelmet, hogy sok sajtótermék működése mennyire elválik a választói elvárásoktól. Kovács Zoltán kormányszóvivő úgy fogalmazott, a német sajtót politikai eszközként használják, és kettős mércét alkalmaz például a magyar kormányfővel szemben, akit "hipokrita és farizeus módon" még akkor is támad, amikor már szinte minden, a schengeni övezet megújítására vonatkozó javaslatát átveszi az unió.
A kormányszóvivő szólt ugyanakkor arról is, hogy az elemzés megállapításai némileg ellentmondanak saját tapasztalatainak, szerinte ugyanis a tavalyi év nyugalmasabbnak tűnt a korábbiaknál. Kiemelte, ennek hátterében az állhat, hogy a nemzetközi sajtóban a kritikák nagy része a kormány korábbi konfliktusainak és nem 2016-os politikájának szól, szerinte azonban a kabinet helyesen kitart álláspontja mellett, ami nélkül nem is érheti el kitűzött céljait.
A konferencia második felében tartott panelbeszélgetésen Adam LeBor, a The Economist és a Newsweek magyarországi tudósítója azt mondta, a jelenlegi bizonytalan világpolitikai helyzet, valamint az unió válsága lehetőséget teremt arra, hogy Magyarország kis országként is növelje befolyását, ugyanakkor szerinte a menekültekkel kapcsolatban nem lenne szabad elfelejtenie, hogy korábban hányszor fogadták be mások az innen kényszerűen távozókat.
Kovács Zoltán erre válaszolva óriási történelmi tévedésnek nevezte a második világháború, vagy az 1956 után Magyarországról menekülők összehasonlítását a napokban Európába érkező migránsokkal. Hangsúlyozta, ebben a kérdésben az jelenti a legnagyobb kontrasztot, hogy a magyar miniszterelnök mennyivel hamarabb tudott megfelelő következtetéseket levonni, mint más országok vezetői, miközben a döntésekhez ugyanazok az információk álltak rendelkezésére.
Boris Kálnoky, a Die Welt újságírója szintén úgy vélte, Orbán Viktor véleményformáló álláspontot alakított ki a bevándorláspolitikában, ami ma konszenzusossá vált, azonban szerinte azt sem szabad elfelejteni, hogy Németországnak más az érdeke, mint Magyarországnak. Amennyiben Angela Merkel magyar miniszterelnök lett volna, akkor ő is kerítést épített volna, azonban a német munkaerőpiacról évente 300 ezren hiányoznak, és a német kancellárnak ezt is szem előtt kell tartania - mutatott rá.
MTI
Hozzászólások