OGY - Elfogadták a jövő évi adótörvényeket
Elfogadta az Országgyűlés kedden a jövő évi adótörvénycsomagot, amely alapján 2016-ban 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa, és 5 százalékra a sertés tőkehúsok áfája, ezenkívül mérséklődik a bankadó, valamint változik a közműadó. A törvény bevezeti a növekedési adóhitel-kedvezményt, amelynek lényege, hogy bizonyos feltételeknek megfelelő vállalkozások elhalaszthatják az adó megfizetését, és azt két év alatt nyolc részletben teljesíthetik.
Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a képviselők 133 igen szavazattal, 39 nem ellenében hagyták jóvá. Igennel a kormánypártok és a Jobbik képviselői szavaztak, nemmel az MSZP-sek, az LMP-sek és függetlenek.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény úgy módosul, hogy a jelenlegi 16-ról 15 százalékra csökken az szja-kulcs.
2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan a duplájára, a mostani gyermekenkénti havi 10 ezerről havi 20 ezer forintra nő a két eltartott után érvényesíthető családi adókedvezmény mértéke.
Fontos változás, hogy a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá sorolja a törvény. A magyar kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) között idén február 9-én aláírt megállapodásnak megfelelően a bankadó felső kulcsa a hitelintézetek esetén az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része után 2016-ban 0,53 százalékról 0,31 százalékra, 2017-ben és 2018-ban 0,21 százalékra csökken.
A hitelintézetek az adóalapot nem a 2009.
Azokra a bankokra, amelyek növelik hitelezési aktivitásukat, további kedvezmények vonatkoznak majd a törvény szerint: azok a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, amelyeknél a vállalkozói kölcsönök állománya 2009-hez képest nőtt, egy, a törvényben rögzített képlet alapján csökkenthetik a fizetendő különadó összegét, de ez a mérséklés nem haladhatja meg az adóévre fizetendő különadó 30 százalékát.
A frissen elfogadott törvény szerint a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása állandó közteherré alakul át. Az önkormányzatok adóelőnyt biztosíthatnak egészségügyi szolgáltatóknak: a települési önkormányzat rendeletében biztosítható adókedvezmény, adómentesség kiterjed - az önkormányzat kötelező feladatát képező egészségügyi alapellátás körébe tartozó egészségügyi szolgáltatást nyújtó háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok mellett - a védőnői szolgáltatást nyújtókra is.
Az adóelőny nyújtásának feltételeként állított adóalap-maximum 20 millió forint lesz, és további követelmény, hogy az adózó adóévi nettó árbevételének legalább 80 százaléka háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységből származzon.
A törvény tartalmazza azt is, hogy az új nyomvonalon létesített közművezeték és a nagy (100 megabit másodpercenkénti) sebességű, szélessávú internet-szolgáltatás nyújtására alkalmas vezetékek után csak az üzembe helyezést követő hatodik év első napjától kell közműadót fizetni, vagyis az ilyen vezeték után a létesítéstől számított 5 évig nem kell adózni, függetlenül a létesítés helyszínétől és a vezeték típusától.
Valorizálja a törvény az első házasok kedvezménye címén a házastársak által együttesen érvényesíthető, az adóalapból levonható kedvezmény mértékét, így az adóban kifejezett kedvezmény továbbra is 5000 forint jogosultsági hónaponként.
A jogszabály a kamatjövedelmeket terhelő adó változásával összefüggésben fogalmaz meg átmeneti rendelkezést, amely szerint a 2016. január 1-jétől hatályos 15 százalékos mérték a 2016. január 1-jét követően megszolgált kamatjövedelmekre alkalmazható.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosításával olyan kedvezményt vezetnek be, amely szerint a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után az adót nem a tárgyévben, hanem a következő két adóév során kell megfizetni.
A jogszabály rögzíti, hogy növekedési adóhitel összegére jutó adó számításakor az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adó összegét nem kell figyelembe venni. Nem alkalmazhatja a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket az adózó a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben és a végelszámolás időszaka alatt, vagy - ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül - utolsó adóévében.
A törvény szerint a növekedési adóhitelt igénybe vevő adózó csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó összegét, ha a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben tárgyi eszköz beruházást és
létszámnövelést valósít meg.
Ennek részletes feltételeit és a kedvezmény mértékét is tartalmazza a törvény. A törvény tartalmazza az egészségügyi szolgáltatási járulék inflációt követő mértékben történő emelését: havi összege így 6930 forintról 7050 forintra emelkedik 2016. január 1-jétől.
A törvény az állami nyugdíjrendszerbe 2014 után történő visszalépésekre is biztosítja a személyijövedelemadó-kedvezményeket: olyan bevételéként nevesíti a visszalépő tagi kifizetés címén kapott összeget, amelyet nem kell figyelembe venni a jövedelem megállapításánál, ha pedig a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő magánnyugdíj-pénztári tag a visszalépő tagi kifizetés címén kapott összeget önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltatja, az összevont adóalapba tartozó jövedelmét terhelő adó terhére az átutalt összeg 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 000 forint adó visszatérítéséről rendelkezhet az egyéb rendelkezési jogosultságain túl.
(Forrás: MTI)
Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a képviselők 133 igen szavazattal, 39 nem ellenében hagyták jóvá. Igennel a kormánypártok és a Jobbik képviselői szavaztak, nemmel az MSZP-sek, az LMP-sek és függetlenek.A személyi jövedelemadóról szóló törvény úgy módosul, hogy a jelenlegi 16-ról 15 százalékra csökken az szja-kulcs.
2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan a duplájára, a mostani gyermekenkénti havi 10 ezerről havi 20 ezer forintra nő a két eltartott után érvényesíthető családi adókedvezmény mértéke.
Fontos változás, hogy a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá sorolja a törvény. A magyar kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) között idén február 9-én aláírt megállapodásnak megfelelően a bankadó felső kulcsa a hitelintézetek esetén az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része után 2016-ban 0,53 százalékról 0,31 százalékra, 2017-ben és 2018-ban 0,21 százalékra csökken.
A hitelintézetek az adóalapot nem a 2009.
évi, hanem a 2014. évi mérlegfőösszeg alapján állapítják meg, és a fizetendő különadó összege nem haladhatja meg a 2015. adóév vonatkozásában fizetett (fizetendő) bankadó összegét a 2016-2018-as időszakra. Az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék lesz a bankadó.
Azokra a bankokra, amelyek növelik hitelezési aktivitásukat, további kedvezmények vonatkoznak majd a törvény szerint: azok a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, amelyeknél a vállalkozói kölcsönök állománya 2009-hez képest nőtt, egy, a törvényben rögzített képlet alapján csökkenthetik a fizetendő különadó összegét, de ez a mérséklés nem haladhatja meg az adóévre fizetendő különadó 30 százalékát.
A frissen elfogadott törvény szerint a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása állandó közteherré alakul át. Az önkormányzatok adóelőnyt biztosíthatnak egészségügyi szolgáltatóknak: a települési önkormányzat rendeletében biztosítható adókedvezmény, adómentesség kiterjed - az önkormányzat kötelező feladatát képező egészségügyi alapellátás körébe tartozó egészségügyi szolgáltatást nyújtó háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok mellett - a védőnői szolgáltatást nyújtókra is.
Az adóelőny nyújtásának feltételeként állított adóalap-maximum 20 millió forint lesz, és további követelmény, hogy az adózó adóévi nettó árbevételének legalább 80 százaléka háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységből származzon.
A törvény tartalmazza azt is, hogy az új nyomvonalon létesített közművezeték és a nagy (100 megabit másodpercenkénti) sebességű, szélessávú internet-szolgáltatás nyújtására alkalmas vezetékek után csak az üzembe helyezést követő hatodik év első napjától kell közműadót fizetni, vagyis az ilyen vezeték után a létesítéstől számított 5 évig nem kell adózni, függetlenül a létesítés helyszínétől és a vezeték típusától.
Valorizálja a törvény az első házasok kedvezménye címén a házastársak által együttesen érvényesíthető, az adóalapból levonható kedvezmény mértékét, így az adóban kifejezett kedvezmény továbbra is 5000 forint jogosultsági hónaponként.
A jogszabály a kamatjövedelmeket terhelő adó változásával összefüggésben fogalmaz meg átmeneti rendelkezést, amely szerint a 2016. január 1-jétől hatályos 15 százalékos mérték a 2016. január 1-jét követően megszolgált kamatjövedelmekre alkalmazható.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosításával olyan kedvezményt vezetnek be, amely szerint a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után az adót nem a tárgyévben, hanem a következő két adóév során kell megfizetni.
A jogszabály rögzíti, hogy növekedési adóhitel összegére jutó adó számításakor az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adó összegét nem kell figyelembe venni. Nem alkalmazhatja a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket az adózó a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben és a végelszámolás időszaka alatt, vagy - ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül - utolsó adóévében.
A törvény szerint a növekedési adóhitelt igénybe vevő adózó csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó összegét, ha a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben tárgyi eszköz beruházást és
létszámnövelést valósít meg.
Ennek részletes feltételeit és a kedvezmény mértékét is tartalmazza a törvény. A törvény tartalmazza az egészségügyi szolgáltatási járulék inflációt követő mértékben történő emelését: havi összege így 6930 forintról 7050 forintra emelkedik 2016. január 1-jétől.
A törvény az állami nyugdíjrendszerbe 2014 után történő visszalépésekre is biztosítja a személyijövedelemadó-kedvezményeket: olyan bevételéként nevesíti a visszalépő tagi kifizetés címén kapott összeget, amelyet nem kell figyelembe venni a jövedelem megállapításánál, ha pedig a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő magánnyugdíj-pénztári tag a visszalépő tagi kifizetés címén kapott összeget önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltatja, az összevont adóalapba tartozó jövedelmét terhelő adó terhére az átutalt összeg 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 000 forint adó visszatérítéséről rendelkezhet az egyéb rendelkezési jogosultságain túl.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások