OGY - Krónika 1. rész (napirend előtt: oktatás, székelyek, Kárpátalja, bajai videó)
Az oktatásról, a székelyek meneteléséről, a kárpátaljai magyarság helyzetéről és a hamisított bajai választási videóról beszéltek napirend előtt a képviselők kedden az Országgyűlésben.
LMP: senkit ne lökjünk ki az oktatási rendszerből!
Osztolykán Ágnes véleménye szerint a magyar oktatási rendszer igazságtalan, az otthonról hozott hátrányokat nem egyenlíti ki. Az LMP-s képviselő a kormány legnagyobb hibái közé sorolta az oktatáspolitika területén többek között tankötelezettség korhatárának leszállítását, a "szegregációt erősítő" hídprogramot, valamint a központosítással együtt járó forráskivonást. Szerinte ezer pedagógus bére csökkent, miközben nőttek a munkaterheik.
Azt mondta, az állam mindent uralni akar a közoktatásban, aki egy kicsit is kilóg a rendszerből, annak elengedik a kezét, az LMP azonban azt szeretné, "senkit se lökjünk ki az oktatási rendszerből". Másfélszeresére, kétszeresére kellene növelni az oktatás támogatását - mondta.
Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkára szerint valótlan állításokat fogalmazott meg az ellenzéki politikus. Kifejtette: az előző kormány alatt volt fokozatos forráskivonás, a jövőre a korábbihoz képest 112 százalékkal költenek többet erre a területre. Megjegyezte, a napokban folytatódik a pedagógusok a bérkompenzációja. Szerinte csak azoknak csökkent a fizetése, akik mértéktelenül sok túlórát vállaltak.
Elmondta, osztja ő is azt a véleményt, hogy többet kellene költeni az oktatásra, de nincs olyan ágazata a magyar társadalomnak, amelynek ne volna szüksége több forrásra.
A KDNP a székelyek menetelésének támogatását kéri
Pálffy István (KDNP) elmondta, hogy október 27-én a székelyek arra készülnek, hogy kialakítsák minden idők leghosszabb menetelő oszlopát, amellyel a székelyföldi autonómia érdekében demonstrálnak. A jelzésből értenie kell a román kormánynak, az Európai Uniónak és az Európa Tanácsnak is - mondta, hozzátéve, az autonómia egyszerre teremti meg a békés egymás mellett élés feltételeit a román államon és az EU-n belül.
Hozzátette: a KDNP felszólította tagjait és kéri szimpatizánsait, hogy támogassák a menetelést.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette, a magyar kormány úgy tartaná igazságosnak, hogy azok az önrendelkezési jogok, amelyek járnak a Svédországban, az Ausztriában, a Spanyolországban vagy a Belgiumban élő kisebbségeknek, járjanak azoknak is, akik magyarként élnek kisebbségben Európában. A legnagyobb ilyen egységes magyar tömb a székelység - emlékeztetett.
Véleménye szerint Romániának jogi kötelessége lenne az autonómia biztosítása, a megyék felszabdalása és román többségű megyékhez csatolása sérti a nemzetközi jogi kötelezettségeket is.
Jobbik: a kormány feltételekkel támogassa Ukrajna uniós tagságát
Szávay István (Jobbik) felidézte, hogy néhány hete kihelyezett elnökségi ülést tartottak Kárpátalján, Beregszászon, ahol szembesültek az ottani magyar közösség gondjaival. Kijelentette: a Jobbik nem gátolja meg az ukrán uniós csatlakozást, de Magyarországnak komoly lehetősége és felelőssége, hogy kárpátaljai magyarság érdekében a nemzeti szempontokat is megjelenítse és ezt a csatlakozás feltételül szabja.
Úgy vélekedett, a székelyek menetelésére sem lenne szükség, ha a kormány a kezében lévő diplomáciai lehetőségekkel 2005-ben tudott volna élni.
Rétvári Bence szerint a kárpátaljai magyar kisebbségnek a kiszámíthatatlan viszonyok jelentenek nehézséget, és hogy sok helyen nem tartják be a jogszabályokat. Felidézte, hogy a két állam között folyamatos a párbeszéd, de először fordult elő a vegyesbizottság történetében, hogy a magyar fél nem írta alá a jegyzőkönyvet a tanácskozásról. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy az anyanyelvi törvényt nem tartják be, az adminisztrációban nincsenek magyarok, és a Tisza menti járásban szükség lenne egy tankerület kialakítására.
Fidesz: az MSZP tisztázza magát a bajai videó ügyében!
Gulyás Gergely (Fidesz) pártja nevében ismét felszólította az MSZP-t, hogy tisztázza magát a bajai, hamisított választási videó ügyében. Mint mondta, MSZP-s és DK-s politikusok is érintettek az ügyben, és az egész baloldal egészének érdeke lenne az ügy tisztázása.
Kijelentette, hogy az ügy tisztázása a magyar demokrácia, közélet érdeke, hiszen ilyen súlyos bűncselekmény, mint a hamis vád, nem volt még az elmúlt években. Hozzátette: szeretnék, ha az igazságszolgáltatás képes lenne arra, hogy ezt az ügyet teljes egészében feltárja, tisztázza azt, kik voltak a megrendelők, illetve a készítők, és miért az MSZP-székházába vitték a videót.
Rétvári Bence válaszában azt mondta, ez az ügy régi idők, az 1950-es évek módszereire emlékeztet, csak most új emberekkel, új módszerekkel és Ron Werberrel. Úgy vélekedett, az is beszédes, hogy nem a Fidesz-KDNP-nél kopogtattak egy olyan videóval, amely a politikai ellenfél lejáratását célozza.
Fontosnak nevezte, hogy az MSZP hozza nyilvánosságra az ügyben lefolytatott belső vizsgálatának eredményét.
A bajai választásra kitérve azt mondta, az ellenzéki kampányának botránykeltés lehetett a célja, végig próbálták a választások törvényességét megkérdőjelezni, mivel saját nyolcéves kormányzati eredményeikkel nem nagyon tudtak büszkélkedni.
Napirend előtt a szocialisták nem állítottak szónokot.
(forrás: MTI)
LMP: senkit ne lökjünk ki az oktatási rendszerből!
Osztolykán Ágnes véleménye szerint a magyar oktatási rendszer igazságtalan, az otthonról hozott hátrányokat nem egyenlíti ki. Az LMP-s képviselő a kormány legnagyobb hibái közé sorolta az oktatáspolitika területén többek között tankötelezettség korhatárának leszállítását, a "szegregációt erősítő" hídprogramot, valamint a központosítással együtt járó forráskivonást. Szerinte ezer pedagógus bére csökkent, miközben nőttek a munkaterheik.
Azt mondta, az állam mindent uralni akar a közoktatásban, aki egy kicsit is kilóg a rendszerből, annak elengedik a kezét, az LMP azonban azt szeretné, "senkit se lökjünk ki az oktatási rendszerből". Másfélszeresére, kétszeresére kellene növelni az oktatás támogatását - mondta.
Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkára szerint valótlan állításokat fogalmazott meg az ellenzéki politikus. Kifejtette: az előző kormány alatt volt fokozatos forráskivonás, a jövőre a korábbihoz képest 112 százalékkal költenek többet erre a területre. Megjegyezte, a napokban folytatódik a pedagógusok a bérkompenzációja. Szerinte csak azoknak csökkent a fizetése, akik mértéktelenül sok túlórát vállaltak.
Elmondta, osztja ő is azt a véleményt, hogy többet kellene költeni az oktatásra, de nincs olyan ágazata a magyar társadalomnak, amelynek ne volna szüksége több forrásra.
A KDNP a székelyek menetelésének támogatását kéri
Pálffy István (KDNP) elmondta, hogy október 27-én a székelyek arra készülnek, hogy kialakítsák minden idők leghosszabb menetelő oszlopát, amellyel a székelyföldi autonómia érdekében demonstrálnak. A jelzésből értenie kell a román kormánynak, az Európai Uniónak és az Európa Tanácsnak is - mondta, hozzátéve, az autonómia egyszerre teremti meg a békés egymás mellett élés feltételeit a román államon és az EU-n belül.
Hozzátette: a KDNP felszólította tagjait és kéri szimpatizánsait, hogy támogassák a menetelést.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette, a magyar kormány úgy tartaná igazságosnak, hogy azok az önrendelkezési jogok, amelyek járnak a Svédországban, az Ausztriában, a Spanyolországban vagy a Belgiumban élő kisebbségeknek, járjanak azoknak is, akik magyarként élnek kisebbségben Európában. A legnagyobb ilyen egységes magyar tömb a székelység - emlékeztetett.
Véleménye szerint Romániának jogi kötelessége lenne az autonómia biztosítása, a megyék felszabdalása és román többségű megyékhez csatolása sérti a nemzetközi jogi kötelezettségeket is.
Jobbik: a kormány feltételekkel támogassa Ukrajna uniós tagságát
Szávay István (Jobbik) felidézte, hogy néhány hete kihelyezett elnökségi ülést tartottak Kárpátalján, Beregszászon, ahol szembesültek az ottani magyar közösség gondjaival. Kijelentette: a Jobbik nem gátolja meg az ukrán uniós csatlakozást, de Magyarországnak komoly lehetősége és felelőssége, hogy kárpátaljai magyarság érdekében a nemzeti szempontokat is megjelenítse és ezt a csatlakozás feltételül szabja.
Úgy vélekedett, a székelyek menetelésére sem lenne szükség, ha a kormány a kezében lévő diplomáciai lehetőségekkel 2005-ben tudott volna élni.
Rétvári Bence szerint a kárpátaljai magyar kisebbségnek a kiszámíthatatlan viszonyok jelentenek nehézséget, és hogy sok helyen nem tartják be a jogszabályokat. Felidézte, hogy a két állam között folyamatos a párbeszéd, de először fordult elő a vegyesbizottság történetében, hogy a magyar fél nem írta alá a jegyzőkönyvet a tanácskozásról. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy az anyanyelvi törvényt nem tartják be, az adminisztrációban nincsenek magyarok, és a Tisza menti járásban szükség lenne egy tankerület kialakítására.
Fidesz: az MSZP tisztázza magát a bajai videó ügyében!
Gulyás Gergely (Fidesz) pártja nevében ismét felszólította az MSZP-t, hogy tisztázza magát a bajai, hamisított választási videó ügyében. Mint mondta, MSZP-s és DK-s politikusok is érintettek az ügyben, és az egész baloldal egészének érdeke lenne az ügy tisztázása.
Kijelentette, hogy az ügy tisztázása a magyar demokrácia, közélet érdeke, hiszen ilyen súlyos bűncselekmény, mint a hamis vád, nem volt még az elmúlt években. Hozzátette: szeretnék, ha az igazságszolgáltatás képes lenne arra, hogy ezt az ügyet teljes egészében feltárja, tisztázza azt, kik voltak a megrendelők, illetve a készítők, és miért az MSZP-székházába vitték a videót.
Rétvári Bence válaszában azt mondta, ez az ügy régi idők, az 1950-es évek módszereire emlékeztet, csak most új emberekkel, új módszerekkel és Ron Werberrel. Úgy vélekedett, az is beszédes, hogy nem a Fidesz-KDNP-nél kopogtattak egy olyan videóval, amely a politikai ellenfél lejáratását célozza.
Fontosnak nevezte, hogy az MSZP hozza nyilvánosságra az ügyben lefolytatott belső vizsgálatának eredményét.
A bajai választásra kitérve azt mondta, az ellenzéki kampányának botránykeltés lehetett a célja, végig próbálták a választások törvényességét megkérdőjelezni, mivel saját nyolcéves kormányzati eredményeikkel nem nagyon tudtak büszkélkedni.
Napirend előtt a szocialisták nem állítottak szónokot.
(forrás: MTI)
Hozzászólások