OGY - Krónika 2. rész (drogellenes stratégia)

A nemzeti drogellenes stratégiáról szóló országgyűlési határozat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése.

Kormány: az új drogellenes stratégia célja a drogok nélküli életmodell népszerűsítése

A drogok használatának megakadályozása és a drogok nélküli életmodell népszerűsítése a fő feladata a 2013 és 2020 közötti időszakra vonatkozó új nemzeti drogellenes stratégiának - ismertette expozéjában Simicskó István, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) sportért és ifjúságért felelős államtitkára.

A Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen című dokumentum tárgyalása során az államtitkár kiemelte: az anyagban hangsúlyosan jelenik meg a rendőri intézkedések erősítése, a korszerű bűnmegelőzési és bűnüldözési stratégiák hatékonyabb alkalmazása, a köznevelési területtel való együttműködés. Emellett a stratégia a szerhasználat megelőzését és minimalizálását célozza.

Hangsúlyozta: a dokumentum a teljes társadalom számára adja meg az irányelveket, de célcsoportokhoz igazítottan fogalmaz meg üzeneteket. Így a társadalomnak azt üzeni, hogy a kormány elkötelezett a drogprobléma visszaszorítása mellett, és ehhez átfogó, hatékony eszközökkel rendelkezik; a kipróbálóknak jelzi, hogy kockázatot vállalnak a drogok használatával; a függőknek megmutatja, hogy felépülésük lehetséges; az egyéneknek pedig azt üzeni, hogy mindenki felelős a környezetében élők sorsáért.

Képviselői felszólalások

Mátrai Márta (Fidesz) arról beszélt, hogy a szakmai észrevételek túlnyomó többségét átvezették a stratégiába, amelyet egyébként az összes történelmi egyház is támogatott. A be nem fogadott észrevételek között említette a szenvedélybetegségek kezelésére irányuló integrált stratégia megalkotását, valamint a szerfogyasztók emberi jogainak hangsúlyosabb megjelenítését célzó kezdeményezéseket. A fideszes képviselő érvelése szerint előbbire nincsenek nemzetközi példák, utóbbi pedig azért nem támogatható, mert a szerfogyasztók emberi jogai nem helyezhetőek a társadalom egészére vonatkozó az egyén élethez való alapjoga elé.

Mátrai Márta beszélt arról is: az egyik legnehezebben ellenőrizhető terület az internetes kereskedés, amelynek megakadályozása gyorsan foganatosítható intézkedéseket igényel. Ezért kell lehetővé tenni az ilyen jellegű bűncselekmények eljárása során az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét.

A kormánypárti képviselő kiemelte azt is: a stratégia célja az ifjúság elrettentése a kábítószerek használatától és Magyarország kábítószer-mentes övezetté tétele 2020-ig. Hangsúlyozta: nem szabad különbséget tenni kábítószer és kábítószer között.

A dokumentumban ugyanakkor a jelenleginél lényegesen nagyobb szerepet kap a megelőzési tevékenység a családok és helyi közösségek bevonásával, valamint a kormány a "józanság kultúráját kívánja megteremteni".

Pál Béla (MSZP) érthetetlennek tartotta, hogy a kormány eddig elmulasztotta végrehajtani a korábbi parlament által elfogadott stratégiát, és cselekvési tervet sem készített ahhoz.

Bírálta a kabinetet, amiért csökkentette az erre a célra rendelkezésre álló forrásokat, és már a stratégia címével sem értett egyet. Azt mondta: az ország nem drogellenes háborút folytat, hanem a népegészségügyi célokat kell szem előtt tartania.

A dizájner drogok megjelenése szerinte lényeges változásokat hozott a kérdésben, ennek ellenére a stratégia nem kezeli súlyának megfelelően ezt a problémát. Hiányolta az alkohol- és a mentálhigiéniás stratégiát, valamint egy népegészségügyi stratégia elkészítését, amelyek szerinte együttesen vezetnének célhoz.

Gaal Gergely (KDNP), idézve II. János Pál pápát, azt mondta: nem lehet a kábítószer-szabadság jogáról beszélni, mert az emberek nincs joga kárt tenni magában, nincs joga az Istentől kapott emberi méltóságáról lemondania.

A drogozás megítélése nem egységes minden politikai oldal részéről- mutatott rá, és kijelentette: olyan, a baloldalhoz kötődő formáció is létezik, amelynek egyik frontembere maga is szenvedélyfüggő.

Szólt arról a szemléletbeli változásról, amely a határon túliakat is bekapcsolja a probléma megelőzésébe és kezelésébe.

Farkas Gergely (Jobbik) szintén bírálta, hogy 2010 óta nem létezett hatályban lévő drogstratégia az országban. Feltette a kérdést: a gyorsan változó területre miért alkot hétéves stratégiát a kormányzat?

Szerinte az elmúlt három év tevékenysége ellentétben áll azzal, amit most kommunikál a kormány, emellett bírálta a forráskivonásokat. Ugyanakkor azokat is kritikával illette, akik a teljes drogmentesítés célját vitatták, mert megvalósíthatatlannak tartják.

Kapus Krisztián (Fidesz) a kábítószerpiac átalakulásáról beszélt, sőt úgy fogalmazott: a mai fiatalokon szinte emberkísérleteket végeznek, miközben a szerhasználat egyre fiatalabb korra tolódik.

Szerinte nincs kemény- vagy könnyűdrog, csak kábítószer van. A stratégia a teljes magyar társadalomhoz szól - mondta -, a használatot elutasítóknak megerősítést ad, hogy jó dolgot képviselnek, a szakmai közösségek és a segítő hivatást űzőkbe pedig tudatosítja markáns szerepüket. A függőknek azt üzeni, hogy felépülésük lehetséges, a közösségeknek azt üzeni, hogy mindenki felelős a környezetében élőkért - mondta.

Vágó Gábor (LMP) szerint a stratégia nem tudja teljesíteni feladatát. Bírálta a Fideszt, amiért nem támogatta azt az eseti bizottságot, amely a munkájába a szakértő szervezeteket is bevonta volna. Nem értett egyet, hogy a stratégia nem érinti az alkohol kérdését.

Az ország drogmentesítését 2020-ig elképzelhetetlennek tartotta, amelyhez szerinte nem áll rendelkezésre megfelelő eszköz.

Az ártalomcsökkentéssel kapcsolatban "pofátlanságnak" nevezte a józsefvárosi tűcsere program megszüntetését.

(forrás: MTI)