OGY - Krónika 2. rész (Nagojai jegyzőkönyv, utasadat-információs rendszer)
A genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos felelősségi és kártérítési szabályokat tartalmazza a Nagojai-Kuala Lumpur-i Kiegészítő Jegyzőkönyv, amelynek a kihirdetését tartalmazó országgyűlési határozati javaslatot kedden tárgyalta meg a Ház. A képviselők ezután a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozásáról szóló előterjesztés részletes vitáját folytatták le.
Ezt megelőzően az elnöklő Latorcai János hozzászólás nélkül zárta le a nemzetiszocialista vészkorszak történelmének a fiatal generációk körében való minél teljesebb megismertetése érdekében szükséges intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat módosításának részletes vitáját.
Nagojai jegyzőkönyv
A genetikailag módosított szervezetek (GMO) szállításával, forgalmazásával, kezelésével és felhasználásával kapcsolatos felelősségi és kártérítési szabályokat tartalmazza a Biológiai Biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyv felelősségről és jogorvoslatról szóló Nagojai-Kuala Lumpur-i Kiegészítő Jegyzőkönyve - mondta expozéjában a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára.
Budai Gyula közölte: az ennek kihirdetését célzó országgyűlési határozat is szem előtt tartja az élővilág és az emberi egészség szempontjait. Emlékeztetett arra: az eredeti természetvédelmi megállapodás Magyarországon 2004-ben lépett hatályba, annak kiegészítését pedig az ország uniós elnöksége alatt, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter írta alá Magyarország és az unió nevében.
Az államtitkár hangsúlyozta: az ország számára stratégiai kérdés a mezőgazdaság GMO-mentességének megőrzése, amelyet a kormány minden eszközzel fenn kíván tartani. Emlékeztetett arra, hogy 2008-ban ötpárti konszenzus született erről.
Ángyán József független országgyűlési képviselő szerint nem lehet eléggé hangsúlyozni az ügy fontosságát és azt, hogy az állam intézményei nem állhatnak a közösség számára veszélyes termékeket forgalmazó tőke oldalára.
A genetikailag módosított szervezeteknek hatalmas fenyegetést jelent - mondta -, ha ezek a világban elterjednek, katasztrófát jelenthetnek az ökológiai rendszerekre, de az élelmezésre tekintettel is.
Európában minőségi, foglalkoztató, élelmiszer-biztonságot teremtő mezőgazdaságot akarunk - fűzte hozzá.
Ékes József (Fidesz) reményét fejezte ki, hogy távoznak Európából azok a cégek, amelyek érdekeltek a GMO-k engedélyezésében.
Budai Gyula államtitkár zárszavában tárcája tájékoztató szerepéről szólt. Ahogyan tavaly, úgy idén is nyolc állomásból álló GMO-roadshowt-t tartanak novemberben az információterjesztés érdekében - mondta.
Az ülés vezetője az általános vitát lezárta.
Nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása
A nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozásáról szóló javaslat részletes vitájában az ellenzék alapvetően támogatásáról biztosította e rendszer kialakítását. Így nem is ezt, hanem a salátatörvény azon passzusát kifogásolta, amely alapján az országgyűlési képviselők esetében megszűnne a Független Rendészeti Panasztestületben való tagsággal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabály. Jelenleg ugyanis a rendőrségi törvény szerint nem lehet a panasztestület tagja az, aki a megválasztás időpontjában vagy az azt megelőző két évben országgyűlési képviselő, állami vezető, polgármester, illetve párt alkalmazottja vagy tisztségviselője volt. A tervezett módosítással a parlamenti képviselők kikerülnének ebből a felsorolásból.
Az MSZP-s Juhász Ferenc a vitában azt mondta, a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozásával egyetértenek, a panasztestületi összeférhetetlenségi szabály megváltoztatásával azonban nem. Vajon "milyen lex" ez a törvényjavaslat, kire szabták ezt a módosítást, kinek az érdekében kell változtatni a jogszabály hatályos szövegén? - tette fel a kérdést.
Az LMP-s Mile Lajossal közösen a hatályos összeférhetetlenségi rendelkezés fenntartását indítványozták. Mile Lajos hangsúlyozta, ha mégis a törvényjavaslat része marad az összeférhetetlenség enyhítése, az LMP nem támogatja az előterjesztést.
A jobbikos Staudt Gábor szintén úgy nyilatkozott, hogy a személyre szabott jogalkotást pártja sem támogatja. Megjegyezte, a honvédelmi bizottság csak "tovább rontotta" az előterjesztést, hiszen benyújtott egy olyan módosító indítványt, hogy az összeférhetetlenségi szabály módosítása ne csak a következő Országgyűlés megalakulásakor, hanem már a kihirdetés után hatályba lépjen.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára zárszavában azt mondta: a törvényjavaslat célja, hogy Magyarország nagyobb biztonságban legyen.
A panasztestületi tagsággal összefüggő felvetéseket, a "milyen lex" kérdést úgy kommentálta, hogy "ez a lex jó lesz". Az előre megfogalmazott kritikák idő előttiek, megalapozatlanok, mert a javaslat csak a lehetőséget teremti meg, hogy a lehető legszélesebb merítésből lehessen választani a panasztestület esetleges kiegészítésekor - mondta Kontrát Károly.
Ezt követően az ülést levezető Latorcai János lezárta a részletes vitát.
(forrás: MTI)
Ezt megelőzően az elnöklő Latorcai János hozzászólás nélkül zárta le a nemzetiszocialista vészkorszak történelmének a fiatal generációk körében való minél teljesebb megismertetése érdekében szükséges intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat módosításának részletes vitáját.
Nagojai jegyzőkönyv
A genetikailag módosított szervezetek (GMO) szállításával, forgalmazásával, kezelésével és felhasználásával kapcsolatos felelősségi és kártérítési szabályokat tartalmazza a Biológiai Biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyv felelősségről és jogorvoslatról szóló Nagojai-Kuala Lumpur-i Kiegészítő Jegyzőkönyve - mondta expozéjában a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára.
Budai Gyula közölte: az ennek kihirdetését célzó országgyűlési határozat is szem előtt tartja az élővilág és az emberi egészség szempontjait. Emlékeztetett arra: az eredeti természetvédelmi megállapodás Magyarországon 2004-ben lépett hatályba, annak kiegészítését pedig az ország uniós elnöksége alatt, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter írta alá Magyarország és az unió nevében.
Az államtitkár hangsúlyozta: az ország számára stratégiai kérdés a mezőgazdaság GMO-mentességének megőrzése, amelyet a kormány minden eszközzel fenn kíván tartani. Emlékeztetett arra, hogy 2008-ban ötpárti konszenzus született erről.
Ángyán József független országgyűlési képviselő szerint nem lehet eléggé hangsúlyozni az ügy fontosságát és azt, hogy az állam intézményei nem állhatnak a közösség számára veszélyes termékeket forgalmazó tőke oldalára.
A genetikailag módosított szervezeteknek hatalmas fenyegetést jelent - mondta -, ha ezek a világban elterjednek, katasztrófát jelenthetnek az ökológiai rendszerekre, de az élelmezésre tekintettel is.
Európában minőségi, foglalkoztató, élelmiszer-biztonságot teremtő mezőgazdaságot akarunk - fűzte hozzá.
Ékes József (Fidesz) reményét fejezte ki, hogy távoznak Európából azok a cégek, amelyek érdekeltek a GMO-k engedélyezésében.
Budai Gyula államtitkár zárszavában tárcája tájékoztató szerepéről szólt. Ahogyan tavaly, úgy idén is nyolc állomásból álló GMO-roadshowt-t tartanak novemberben az információterjesztés érdekében - mondta.
Az ülés vezetője az általános vitát lezárta.
Nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása
A nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozásáról szóló javaslat részletes vitájában az ellenzék alapvetően támogatásáról biztosította e rendszer kialakítását. Így nem is ezt, hanem a salátatörvény azon passzusát kifogásolta, amely alapján az országgyűlési képviselők esetében megszűnne a Független Rendészeti Panasztestületben való tagsággal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabály. Jelenleg ugyanis a rendőrségi törvény szerint nem lehet a panasztestület tagja az, aki a megválasztás időpontjában vagy az azt megelőző két évben országgyűlési képviselő, állami vezető, polgármester, illetve párt alkalmazottja vagy tisztségviselője volt. A tervezett módosítással a parlamenti képviselők kikerülnének ebből a felsorolásból.
Az MSZP-s Juhász Ferenc a vitában azt mondta, a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozásával egyetértenek, a panasztestületi összeférhetetlenségi szabály megváltoztatásával azonban nem. Vajon "milyen lex" ez a törvényjavaslat, kire szabták ezt a módosítást, kinek az érdekében kell változtatni a jogszabály hatályos szövegén? - tette fel a kérdést.
Az LMP-s Mile Lajossal közösen a hatályos összeférhetetlenségi rendelkezés fenntartását indítványozták. Mile Lajos hangsúlyozta, ha mégis a törvényjavaslat része marad az összeférhetetlenség enyhítése, az LMP nem támogatja az előterjesztést.
A jobbikos Staudt Gábor szintén úgy nyilatkozott, hogy a személyre szabott jogalkotást pártja sem támogatja. Megjegyezte, a honvédelmi bizottság csak "tovább rontotta" az előterjesztést, hiszen benyújtott egy olyan módosító indítványt, hogy az összeférhetetlenségi szabály módosítása ne csak a következő Országgyűlés megalakulásakor, hanem már a kihirdetés után hatályba lépjen.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára zárszavában azt mondta: a törvényjavaslat célja, hogy Magyarország nagyobb biztonságban legyen.
A panasztestületi tagsággal összefüggő felvetéseket, a "milyen lex" kérdést úgy kommentálta, hogy "ez a lex jó lesz". Az előre megfogalmazott kritikák idő előttiek, megalapozatlanok, mert a javaslat csak a lehetőséget teremti meg, hogy a lehető legszélesebb merítésből lehessen választani a panasztestület esetleges kiegészítésekor - mondta Kontrát Károly.
Ezt követően az ülést levezető Latorcai János lezárta a részletes vitát.
(forrás: MTI)
Hozzászólások