A BME-re jelentkeztek a legtöbben
A felsőoktatási intézmények ezúttal jórészt csak mesterképzéseket hirdettek meg, ennek megfelelően nem a frissen érettségizett, hanem főként a 22-23 éves korosztály képviseltette magát a jelentkezők között. Alapképzésből szűkebb volt a választék, ráadásul ebben a képzéstípusban most kizárólag fizetős helyeket kínáltak. A mesterszakokra 5535-en, alapképzésekre pedig 754-en jelentkeztek. Osztatlan képzések közül ebben a szezonban egyetlen, a tanári indul el.
A lap szerint a fiatalok érdeklődési köre nem változott a korábbi évekhez képest: a gazdaságtudományi és a műszaki szakok bizonyultak a legnépszerűbbnek. A mesterképzések közül a vezetés és szervezés, a gépészmérnöki és a marketingképzésekre adták be a legtöbb felvételi kérelmet, de helyet kapott a top tízben a tanári mesterszak is. Alapképzésben szintén a gazdálkodás, a kereskedelem és a kommunikáció vezet, emellett sokan jelölték be a turizmust és az óvodapedagógus szakot is.
A legtöbb jelentkezőt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vonzotta, második helyen az ELTE végzett, harmadik a Szent István Egyetem lett. A Műegyetem azt közölte: tíz százalékkal tudták növelni népszerűségüket a tavalyi évhez képest. Az intézmény harminc képzést kínált, melyek egy része angol nyelvű. A legtöbb felvételiző a villamosmérnöki és informatikai kart, valamint a gépészmérnöki kart választotta.
A ponthatárokat várhatóan január 25-én hirdetik ki. A jelentkezők a pontszámításhoz szükséges, illetve többletpontokat igazoló dokumentumokat legkésőbb január 11-ig tölthetik fel az e-felvételi rendszerébe, és ugyaneddig lehet még módosítani a megjelölt szakok sorrendjén is. Ha valaki meggondolta magát, sorrendmódosításra egyetlen alkalommal van lehetőség, és a beadott jelentkezést vissza is lehet vonni.
Aki most lecsúszott a jelentkezési határidőről, de nem akar jövő szeptemberig várni a továbbtanulással, OKJ-s képzéseket is választhat. A felnőttképzőknél nagy a roham az év utolsó napjaiban, a szakképzés átalakítása miatt ugyanis december 31-ig hirdethetnek tanfolyamokat a régi rendszer szerint. Mint ismert, a 766 szakmát tartalmazó országos képzési jegyzéket jövőre a 174 államilag elismert, iskolarendszerű alapszakmát felölelő szakmajegyzék váltja fel, sok kurzus átalakul, összeolvad vagy megszűnik.
A még most megszerzett szakmai végzettségek nem vesznek el, ugyanolyan teljes értékű bizonyítványnak számítanak a szakképzés rendszerének megváltozása után is. Januártól ugyanakkor a munkaerőpiaci felnőttképzésben elválik egymástól az oktatás és a vizsgáztatás. A felnőttképzők csak tanúsítványt állíthatnak ki, így aki államilag elismert bizonyítványt szeretne, annak valamelyik akkreditált vizsgaközpontban külön is le kell majd vizsgáznia.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások