5 érdekesség az érettségiről

Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter is kritizálta az érettségit, amit az osztrákok varrtak a magyar középiskolások nyakába.Amióta kitalálták, azóta utálják az emberek az érettségit, ami miatt évszázadok óta folynak a viták, ráadásul olyan jelentős személyek tiltakoztak ellene, mint Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter, de mindennek ellenére, máig nem sikerült jobb módszert kitalálni arra, hogy a tanárok felmérjék a középiskolások tudását.

Mire jó az érettségi: Eleinte azok a diákok érettségiztek, akik egyetemre szerettek volna menni, mert számukra ez jelentette a belépőt a felsőoktatásba. Később, egészen pontosan 1883-tól, már nem csak a felsőoktatáshoz kellett érettségi, hanem a köztisztviselői karba is. Ha tehát valakinek megvolt az érettségije, akkor attól kezdve úriembernek számított.

A II. világháború után a kommunista rendszer intézkedéseinek hatására erősen megcsappant az érettségi jelentőségének súlya. Ettől kezdve az érettségi megléte nem jelentett automatikus felvételt a felsőoktatásba, hanem inkább amolyan ideológiai szűrőként használta az új népi hatalom.

A vizsgabizottság véleményt alkotott a vizsgázó „ideológiai fejlettségéről”.

Ha az illető nem volt se paraszti, se munkás származású, akkor hiába érettségizett le, mert „helyhiány miatt” nem vették fel az egyetemre.

1952-ben tovább csökkent az érettségi jelentősége, ugyanis bevezették az egyetemi felvételi vizsgákat. Ettől kezdve már senkit sem érdekelt az érettségin elért eredmény.

Az osztrákok varrták a nyakunkba: Magyarországon 1849. október 9-én, három nappal az aradi vértanúk kivégzése után, rendelték el az osztrákok, hogy minden középiskolásnak kötelező érettségi vizsgát tennie.

Ez ugyanakkor történt, amikor az Osztrák Császárság oktatást reformálták, tehát azzal egy időben a magyar oktatás is megváltoztatták. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az érettségi osztrák találmány, ugyanis ők a poroszoktól vették át.

Az érettségi bevezetésekor még nem kellett minden középiskolásnak vizsgára jelentkeznie, csak azoknak, akik be akartak kerülni a felsőoktatásba. Magyarországon az érettségi bevezetését az önkényuralom újabb megnyilvánulásának könyvelték el és németesítési szándékot láttak benne.

Az iskolafenntartók, főleg a magyar egyházak, tiltakoztak az érettségi ellen, mert az iskolai autonómia megsértését látták benne, teljesen jogosan. Az ellenzők között olyan jelentős személyek voltak, mint például Eötvös József báró, aki a Batthyány-, majd az Andrássy-kormány idején vallás- és közoktatásügyi miniszter volt.

A lányok érettségije: A lányok 1877 óta tehetnek érettségi vizsgát. A múltban ők a fiúktól külön, lányiskolákban tanultak, ezért el kellett menniük a hozzájuk legközelebb eső fiúgimnáziumba, hogy ott vizsgázzanak. A lányok érettségijét azért rendelték el, mert ebben az évben vezették be, hogy a lányok is jelentkezhetnek az egyetemekre, amihez alapfeltétel volt az érettségi megléte.Néhány „népszerű” intézkedés az érettségivel kapcsolatban: A Tanácsköztársaság idejében eltörölték az érettségit, amit 1919 végétől ismét visszaállították. 1974-ben az lepett meg mindenkit, hogy eltörölték az érdemjegyeket az érettségin, ahol a diákok szöveges értékelést kaptak. A bizonyítványban az állhatott, hogy: dicsérettel megfelelt/megfelelt/nem felelt meg.

1978-ban eltörölték a történelmi érettségit, aminek csak a diákok örültek, míg a történelem tanárok ellenezték az intézkedést. Mivel a tanárok szavának nagyobb volt a súlya, ezért hamarosan a történelem tantárgy visszakapta a méltó helyét.

Így változott az érettségi: Magyarországon 1849-ben adták ki az első érettségi vizsgaszabályzatot, amiben nagyon szigorú feltételekhez kötötték azt, hogy hol lehet érettségi vizsgát szervezni. Ennek értelmében nem minden iskolában, hanem csak az államilag elfogadott központi helyeken tehették próbára a tudásukat a diákok.

Írásbeli és szóbeli érettségi mindig is létezett. A vizsgatárgyak az „anyai vagyis oktatási nyelv”, két további nyelv (általában latin és görög), történelem, földrajz és a természetismeret volt. Az utóbbihoz tartozott a mennyiségtan. Természetesen hittanból is le kellett tenni az érettségit, mindenkinek a saját felekezetének tanítása alapján.

Az érettségi szabályait közel 40 évvel később, 1884-ben változtatták meg. Ekkor vezették be azt, hogy a vizsgabizottságnak legyen egy kormányképviselő tagja, valamint engedélyezték a saját anyanyelvű írásbelit a nemzetiségi nyelvű iskolákban.

Az is nagyobb szabadságot jelentett, hogy a vizsgázók nem a központilag kiadott címek alapján írták meg az írásbelit, hanem az iskola adta meg a címeket, amikből a vizsgabizottság elnöke választott.

A vizsgatantárgyak is megváltoztak. Ettől kezdve az összes iskolatípusban öt tantárgyból rendeztek szóbelit. A gimnáziumban latinból, a reáliskolában németből. A maradék négy tantárgy megegyezett, tehát minden diáknak le kellett vizsgáznia magyar nyelv és irodalomból, Magyarország történetéből, matematikából és fizikából. Ebben az időben az érettségiző diákoknak fizetniük kellett a vizsgáért és az érettségi bizonyítvány kiállításáért.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)


Hozzászólások

Durván beszélt erkölcstanórán a budai iskola igazgatója a diákokkal – hangfelvétel

Durván beszélt erkölcstanórán a budai iskola igazgatója a diákokkal – hangfelvétel

Az összevágott hangfelvételen a diákokat alázta és veréssel fenyegette az igazgató-tanár mindezt durva szavak kíséretében.

13 hiba, amivel elronthatod az érettségit

13 hiba, amivel elronthatod az érettségit

Ne kövesd el ezeket a baklövéseket, ha jó eredményt szeretnél elérni a vizsgákon!

Toldi kapcsán a terrorizmusról kérdezik az irodalomkönyvben a hatodikosokat

Toldi kapcsán a terrorizmusról kérdezik az irodalomkönyvben a hatodikosokat

Meglepő kérdést tesznek fel a Toldi egyik fejezetével kapcsolatban a 12 éves gyerekeknek.

Saját magát osztályoztatta le diákjaival a vépi tanárnő - fotó

Saját magát osztályoztatta le diákjaival a vépi tanárnő - fotó

A pedagógus szerint, ha ő értékeli a munkájukat, akkor a gyerekeknek is joguk van ahhoz, hogy ugyanezt megtegyék.

Panaszlevél a magyar diákoktól, hogy az iskola elveszi az életüket

Panaszlevél a magyar diákoktól, hogy az iskola elveszi az életüket

A középiskolás Emőke után most újabb fiatalok fakadtak ki a közösségi oldalon.

Elképesztő nyílt levélben osztotta ki a középiskolás lány az Oktatási Hivatalt

Elképesztő nyílt levélben osztotta ki a középiskolás lány az Oktatási Hivatalt

A középiskolás a közösségi oldalon olvasott be a hivatalnak, írását pedig már többezren osztották meg.

29 szakmához kell konyítania az óvónéninek

29 szakmához kell konyítania az óvónéninek

A játéknál sokkal több mindenhez kell értenie annak, aki óvónéniként dolgozik.

Rossz jegyek vannak, sikerélmény nincs!

Rossz jegyek vannak, sikerélmény nincs!

Mi motiválja a gyereket, ha a suliban a tanár megalázza?

A világ tíz legkegyetlenebb uralkodója

A világ tíz legkegyetlenebb uralkodója

A történelemórákból kimaradnak a legszaftosabb, igaz történetek.

A világ tíz legdrágább iskolája

A világ tíz legdrágább iskolája

Nem meglepő, hogy melyik országban található a legtöbb intézmény.

http://ujhazak.com