Felsőoktatási kutatás: felkészültebbnek érzik magukat a magyar hallgatók a hazai, mint a nemzetközi munkavállalásra

A magyar hallgatók sokkal felkészültebbnek érzik magukat a hazai, mint a nemzetközi munkaerőpiacon való munkavállalásra - a többi között ez derült ki az Eurostudent VI. felmérés magyarországi adataiból, amelyeket kedden ismertettek Budapesten.A hallgatói élet szociális és gazdasági sajátosságait célzó felmérés eredménye szerint az itthoni munkaerőpiacon 53,8 százalék ítéli magát jól vagy nagyon jól felkészültnek, míg a nemzetközi munkaerőpiac esetében ez az arány csak 22 százalék volt.

    
A képzési területeket nézve a hazai munkaerőpiac esetében első helyen a pedagógusképzés áll, amelyet az orvos- és egészségtudomány, valamint az államtudományok követnek. A nemzetközi munkaerőpiacra való felkészülést illetően az orvos- és egészségtudomány lett az első, majd a művészet és társadalomtudományok következtek. Képzési szintenként ugyanakkor nem volt különbség a hazai és a nemzetközi munkaerőpiac vonatkozásában.
    

A hallgatók 37 százaléka a szüleivel él, a kollégisták aránya 18, százalék, az egyéb formában élők - egyedül, barátokkal, saját családdal - aránya 43, 7 százalék. Elsősorban a kevésbé tehetősek számára nyújt fontos lakhatási lehetőséget a kollégium, az átlagosnál rosszabb helyzetűeknek mintegy negyede lakik itt.
    

A hallgatók 69,7 százaléka teljesen vagy inkább elégedett a lakhatási költségek mértékével, 11,4 százalék mondta azt, hogy nem tartja megfelelőnek lakhatási ráfordításait. Családi anyagi hátterük alapján a hallgatók 44,7 százaléka átlagosnak sorolta be magát, 33,5 százalék ennél jobbnak, 20 százalék pedig az átlagosnál rosszabbnak tartja otthoni körülményeit.
    

A szülők végzettségéről elmondható, hogy a hallgatók 39,4 százalékának az édesanyja, 34,3 százalékának az édesapja szerzett felsőfokú végzettséget. Összességében a hallgatók 54,4 százaléka esetén legalább az egyik szülő felsőfokú végzettségű. A hallgatók 95 százaléka Magyarországon végezte középfokú tanulmányait, 62, 5 százaléka 18-19 éves korában kezdte felsőfokú tanulmányait, 22,3 százaléka 20-21 éves, 5,1 százaléka 22-25 éves volt a beiratkozáskor. A közvetlenül az érettségi utáni továbbtanulás mondható tipikusnak, a hallgatók 72,2 százaléka a középiskola befejezése után kevesebb mint egy évvel megkezdte felsőoktatási tanulmányait.
    

A hallgatók legnagyobb része széles képzési profilú, de a klasszikustól eltérő szakmai összetételű egyetemen, illetve klasszikus nagy egyetemen, tudományegyetemen tanul. A vizsgált hallgatók mintegy fele (47,5 százalék) Budapesten, 27,4 százaléka a Dunántúlon, 25,1 százaléka a Dunától keletre eső országrészben végzi tanulmányait. A legnagyobb részük gazdaságtudományok (20 százalék), műszaki (17,7 százalék) vagy orvos- és egészségtudományi (10,2 százalék) képzésben vesz részt. A nők leginkább a pedagógusképzés (80,9 százalék), az orvos- és egészségtudomány (77,3 százalék) és a művészetközvetítés (72,3 százalék) területén felülreprezentáltak, a férfiak az informatika (85,9 százalék), a műszaki (73,2 százalék) és a természettudományos képzésben (60,3 százalék).
    

A felmérés szerint csaknem minden második, az alapképzésben részt vevő hallgató tervezi a továbbtanulást a képzés befejezése után, 14,5 százalék később. Az alapképzés utáni továbbtanulást legkevesebben az informatika, az államtudományi, az orvos- és egészségtudományi képzésben tervezik. A hallgatók 39,8 százalékára a közepes tanulmányi intenzitás a jellemző, azaz egy héten 20-40 órát szánnak tanulással kapcsolatos tevékenységre, 24,5 százalékuk 20 óránál kevesebbet, 25,7 százalékuk 40 óránál többet.
    

A hallgatók havi összbevétele 150 818 forint; a szülőkkel együtt élőké 127 104 forint, a nem szüleikkel élőké 163 590 forint. Költségeik fedezésére 118 770 forintot fordítanak átlagosan, ennek nagy része a megélhetési költség, illetve a tanulmányi költség. A külföldi tanulmányok hossza átlagosan 6 hónap, a leggyakoribb célország Németország, Franciaország, Ausztria és Hollandia volt. A résztvevők 75 százaléka EU-s, 10,3 százaléka egyéb ösztöndíjprogram keretében tanult, 14,7 százalék maga szervezte meg.
   

Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke a projekt záró konferenciáján arról beszélt, hogy az OH portfóliója nagyon szélessé vált az elmúlt években, s rengeteg adat áll rendelkezésükre. Egy év alatt a közoktatásban  és a felsőoktatásban elemző főosztály jött létre a hivatalban, amivel kínzó hiányt orvosoltak. Hozzátette: olyan témákhoz nyúl a kutatás, amelyek atipikusak az eddigi vizsgálódások szempontjából. Egyik példaként a munkaerőpiacot és a felsőoktatást vizsgáló kutatásokat említette, s kitért arra is, hogy a projekt folytatódik, a hetedik programponttal.
   

Veres Edit, a hivatal felsőoktatási elemzési főosztályának vezetője arról beszélt, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektet az oktatásirányítás a lemorzsolódás csökkentésére. Martin Unger, az Eurostudent konzorcium képviselője azt mondta, hogy a magyar eredmények nemzetközi viszonylatban átlagosnak tekinthetők.
    

Az 1990-es években indult Eurostudent nemzetközi felmérések a hallgatói élet szociális és gazdasági sajátosságainak feltárására irányulnak. Elsődleges cél az európai döntéshozók ösztönzése, hogy ismerjék meg behatóan a felsőoktatási rendszer jellemzőit, és tapasztalataikat építsék be a szakpolitikai döntésekbe. A 2015 és 2018 között, 28 ország részvételével elvégzett Eurostudent VI. felmérés itthoni lebonyolításáért az Oktatási Hivatal volt felelős. Az adatfelvétel során a mintába került 25 felsőoktatási intézmény hallgatóit online kérdőívvel keresték meg, s a gyorsjelentést 7202 válaszadó adatai alapján állították össze - olvasható a kiosztott összegzésben.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

Legrosszabb felvételi történetek az internetről

Legrosszabb felvételi történetek az internetről

Felvételizők és felvételi irodán, bizottságban dolgozók legmegdöbbentőbb esetei.

Durván beszélt erkölcstanórán a budai iskola igazgatója a diákokkal – hangfelvétel

Durván beszélt erkölcstanórán a budai iskola igazgatója a diákokkal – hangfelvétel

Az összevágott hangfelvételen a diákokat alázta és veréssel fenyegette az igazgató-tanár mindezt durva szavak kíséretében.

5 érdekesség az érettségiről

5 érdekesség az érettségiről

Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter is kritizálta az érettségit, amit az osztrákok varrtak a magyar középiskolások nyakába.

13 hiba, amivel elronthatod az érettségit

13 hiba, amivel elronthatod az érettségit

Ne kövesd el ezeket a baklövéseket, ha jó eredményt szeretnél elérni a vizsgákon!

Toldi kapcsán a terrorizmusról kérdezik az irodalomkönyvben a hatodikosokat

Toldi kapcsán a terrorizmusról kérdezik az irodalomkönyvben a hatodikosokat

Meglepő kérdést tesznek fel a Toldi egyik fejezetével kapcsolatban a 12 éves gyerekeknek.

Saját magát osztályoztatta le diákjaival a vépi tanárnő - fotó

Saját magát osztályoztatta le diákjaival a vépi tanárnő - fotó

A pedagógus szerint, ha ő értékeli a munkájukat, akkor a gyerekeknek is joguk van ahhoz, hogy ugyanezt megtegyék.

Panaszlevél a magyar diákoktól, hogy az iskola elveszi az életüket

Panaszlevél a magyar diákoktól, hogy az iskola elveszi az életüket

A középiskolás Emőke után most újabb fiatalok fakadtak ki a közösségi oldalon.

Elképesztő nyílt levélben osztotta ki a középiskolás lány az Oktatási Hivatalt

Elképesztő nyílt levélben osztotta ki a középiskolás lány az Oktatási Hivatalt

A középiskolás a közösségi oldalon olvasott be a hivatalnak, írását pedig már többezren osztották meg.

29 szakmához kell konyítania az óvónéninek

29 szakmához kell konyítania az óvónéninek

A játéknál sokkal több mindenhez kell értenie annak, aki óvónéniként dolgozik.

Rossz jegyek vannak, sikerélmény nincs!

Rossz jegyek vannak, sikerélmény nincs!

Mi motiválja a gyereket, ha a suliban a tanár megalázza?

http://ujhazak.com