Gólyatábori erőszak - Az ELTE dékánja törvénymódosítást tart indokoltnak a gólyatábori erőszak miatt
A felsőoktatási törvény módosítását tartja indokoltnak a gólyatáborokban történt erőszakos cselekmények nyomán az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának dékánja. Király Miklós az MTI érdeklődésére pénteken elmondta azt is: a jelenlegi szabályozás miatt egyelőre nem távolíthatják el az intézményből a feltételezett erőszaktevőt.
Király Miklós szerint sem helyénvaló, hogy az ELTE tavalyi gólyatáborában történt szexuális erőszakkal összefüggésbe hozott hallgató továbbra is egyetemi polgár, miközben a tábor szervezői közül többen már súlyos fegyelmi büntetést kaptak.
A felsőoktatási törvény hatályos szövege "megköti a kezünket, nem tehetünk semmit, mert fegyelmi szempontból a cselekmény öt hónap után elévült. A rendőrségnél természetesen azonnal feljelentést tettünk, amikor az esetre fény derült, hiszen a büntetőjog értelemben vett elévülés idő még messze nem telt el" - mondta a dékán.
Hozzátette: az ismeretlen tettes elleni feljelentés benyújtása óta több mint négy hét telt el, arról egyelőre nincs információ, hogy hol tart a nyomozás.
"Ennél többet jelenleg nem tehetünk. Ugyanakkor a kar vezetőjeként fel fogom vetni a felsőoktatási törvény elévülésre vonatkozó rendelkezésének módosítását" - mondta Király Miklós, aki egyébként megjegyezte azt is: az ártatlanság vélelme védi a feltételezett elkövetőt, gyanúsítottat.
A dékán kitért arra is: a gólyatábor két szervezőjével szemben kizárással végződött fegyelmi eljárás nem a konkrét erőszakos cselekmény miatt indult, hanem azért, mert az érintettek tudtak a történtekről, de elhallgatták, és ezzel akadályozták az elkövetővel szembeni eredményes büntetőeljárást.
Mivel ez a helyzet folytatólagosan, egészen idén szeptemberig fennállt, az ő esetükben nem merült fel az elévülés. Összesen hat diák ellen indult fegyelmi: kettőt kizártak, egyet két félévre eltiltottak, egy megrovást kapott, egy esetében megszüntették az eljárást, egy diáknál pedig még folyamatban van.
A feltételezett elkövető ellen azonban cselekménye elhallgatása miatt nem indulhat fegyelmi eljárás, hiszen senkitől nem várható el, hogy saját magát bűncselekmény elkövetésével vádolja, illetve saját magát feljelentse - magyarázta Király Miklós.
Azzal kapcsolatban, hogy az egyik kizárással sújtott hallgató szerint csak az áldozat kérését teljesítették, amikor nem fordultak rendőrséghez, hallgattak a történtekről, a dékán azt emelte ki: a fegyelmi vizsgálat eredménye szerint a gólyatábor főszervezőinek tudomására jutott, hogy a táborban az egyik diáklány sérelmére bűncselekményt követhettek el.
A legsúlyosabb büntetésben részesített hallgatóknak szervezőként vitathatatlanul szerepük volt az eset körülményeinek feltárásában és kezelésében. Az erőszakos cselekmény feltételezett elkövetőjét nyomban hazaküldték, tehát konkrét intézkedést is tettek.
Ugyanakkor az áldozat - elmondása szerint - védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen állapotban lehetett, amikor az erőszak megtörtént, ez esetben pedig hivatalból üldözendő bűncselekményről lehet szó, amelynél a sértett nem mondhat le a büntetőjogi igény érvényesítéséről - fűzte hozzá a dékán.
Az ELTE idei tanító- és óvóképző kari, illetve tavalyi jogász gólyatáborában történtek miatt eddig összesen nyolc hallgató ellen indult fegyelmi eljárás.
MTI
Király Miklós szerint sem helyénvaló, hogy az ELTE tavalyi gólyatáborában történt szexuális erőszakkal összefüggésbe hozott hallgató továbbra is egyetemi polgár, miközben a tábor szervezői közül többen már súlyos fegyelmi büntetést kaptak.A felsőoktatási törvény hatályos szövege "megköti a kezünket, nem tehetünk semmit, mert fegyelmi szempontból a cselekmény öt hónap után elévült.
Hozzátette: az ismeretlen tettes elleni feljelentés benyújtása óta több mint négy hét telt el, arról egyelőre nincs információ, hogy hol tart a nyomozás.
"Ennél többet jelenleg nem tehetünk. Ugyanakkor a kar vezetőjeként fel fogom vetni a felsőoktatási törvény elévülésre vonatkozó rendelkezésének módosítását" - mondta Király Miklós, aki egyébként megjegyezte azt is: az ártatlanság vélelme védi a feltételezett elkövetőt, gyanúsítottat.
A dékán kitért arra is: a gólyatábor két szervezőjével szemben kizárással végződött fegyelmi eljárás nem a konkrét erőszakos cselekmény miatt indult, hanem azért, mert az érintettek tudtak a történtekről, de elhallgatták, és ezzel akadályozták az elkövetővel szembeni eredményes büntetőeljárást.
Mivel ez a helyzet folytatólagosan, egészen idén szeptemberig fennállt, az ő esetükben nem merült fel az elévülés. Összesen hat diák ellen indult fegyelmi: kettőt kizártak, egyet két félévre eltiltottak, egy megrovást kapott, egy esetében megszüntették az eljárást, egy diáknál pedig még folyamatban van.
A feltételezett elkövető ellen azonban cselekménye elhallgatása miatt nem indulhat fegyelmi eljárás, hiszen senkitől nem várható el, hogy saját magát bűncselekmény elkövetésével vádolja, illetve saját magát feljelentse - magyarázta Király Miklós.
Azzal kapcsolatban, hogy az egyik kizárással sújtott hallgató szerint csak az áldozat kérését teljesítették, amikor nem fordultak rendőrséghez, hallgattak a történtekről, a dékán azt emelte ki: a fegyelmi vizsgálat eredménye szerint a gólyatábor főszervezőinek tudomására jutott, hogy a táborban az egyik diáklány sérelmére bűncselekményt követhettek el.
A legsúlyosabb büntetésben részesített hallgatóknak szervezőként vitathatatlanul szerepük volt az eset körülményeinek feltárásában és kezelésében. Az erőszakos cselekmény feltételezett elkövetőjét nyomban hazaküldték, tehát konkrét intézkedést is tettek.
Ugyanakkor az áldozat - elmondása szerint - védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen állapotban lehetett, amikor az erőszak megtörtént, ez esetben pedig hivatalból üldözendő bűncselekményről lehet szó, amelynél a sértett nem mondhat le a büntetőjogi igény érvényesítéséről - fűzte hozzá a dékán.
Az ELTE idei tanító- és óvóképző kari, illetve tavalyi jogász gólyatáborában történtek miatt eddig összesen nyolc hallgató ellen indult fegyelmi eljárás.
MTI
Hozzászólások