Hankó Balázs: a Herningi nyilatkozat a magyar szakképzési modell sikere
A pénteken elfogadandó Herningi nyilatkozat a magyar szakképzési modell sikere - jelentette ki a kulturális és innovációs miniszter az MTI-nek adott telefonos interjúban azzal kapcsolatban, hogy informális oktatási miniszteri csúcsot tartanak az EU soros elnökségét betöltő Dániában, ahol a fő téma az európai szakképzés.
Hankó Balázs a csütörtökön kezdődött, kétnapos informális miniszteri csúcs kapcsán hangsúlyozta: azért szálltak harcba Herningben, hogy "a szakképzésben ne brüsszeli válasz, hanem magyar válasz szülessen, azaz a magyar szakképzési modell legyen az, amely az Európai Uniónak irányt mutat".
Emlékeztetett arra, hogy a magyar uniós elnökség során tanácsi ajánlásba foglalták a magyar modellt, valamint kimondták, hogy az európai szakképzésnek és a tagországok szakképzésének a vállalatokkal, egyetemekkel együttműködve, munkaerőpiaci szempontból jó oktatást, képzést kell adniuk.
"Örülünk annak, hogy ennek bázisán ma elfogadunk közösen egy úgynevezett Herningi nyilatkozatot, mert az teljes mértékben megegyezik azzal, ami a magyar elnökség alatti ajánlásokat tartalmazta, sőt mi több, azt mondhatjuk, hogy munkánknak köszönhetően a magyar modell foglaltatik a Herningi nyilatkozatba" - fogalmazott a tárcavezető, majd felsorolta azt az öt pontot, ami vonzóvá teszi a jövőben a szakképzést: több diák, duális partnerség, munkaerőpiaci megfelelőség, felzárkóztatás és az egyetemekkel való kapcsolat.
Hankó Balázs jelezte, ezekben Magyarország élen jár, hiszen a nyolcadikosok közül tízből hat diák a szakképzésben kezdi meg tanulmányait, a 2030-as cél pedig hét diák; a duális partnerség keretében Magyarországon tízből öt tanuló ilyen képzésben vesz részt, miközben Magyarország a munkaerőpiaci megfelelőség esetében is élen jár, hiszen az OECD tagországok közül "bronzérmesek vagyunk".
A miniszter elmondta: kiemelt célul tűzi ki a nyilatkozat a felzárkóztatást, ahol szintén jól áll Magyarország, hiszen az úgynevezett dobbantó és műhelyiskola programmal négyezer hátrányos helyzetű diákot integrálnak a szakképzésbe.
Kiemelte, az elkövetkezendő években egy 23 milliárd forintos program segítségével húszezer hátrányos helyzetű diákot fognak elérni, ugyanakkor az egyetemi kapcsolatok is kiválóak a szakképzésben: az elmúlt három évben 64 százalékkal nőtt a szakképzésből egyetemre felvett diákok száma.
Hankó Balázs leszögezte, bár a nyilatkozat elfogadása nagy siker, látják már az előkészület alatt álló dokumentumokat, amelyeket "egy novemberi tárgyaláson akarnak Brüsszelben előhúzni a brüsszeli bürokraták". Ott egy harmonizációs javaslatot is le akarnak tenni, ami ellen minden eszközzel fel kell lépni - emelte ki.
Hangsúlyozta, az oktatás nem brüsszeli, hanem nemzeti kompetencia, vagyis nincs helye a harmonizációnak, hiszen minden nemzetállamnak a saját maga társadalma és gazdasága szerint kell az oktatása versenyképességét erősíteni.
(Forrás: MTI)
Hankó Balázs a csütörtökön kezdődött, kétnapos informális miniszteri csúcs kapcsán hangsúlyozta: azért szálltak harcba Herningben, hogy "a szakképzésben ne brüsszeli válasz, hanem magyar válasz szülessen, azaz a magyar szakképzési modell legyen az, amely az Európai Uniónak irányt mutat".Emlékeztetett arra, hogy a magyar uniós elnökség során tanácsi ajánlásba foglalták a magyar modellt, valamint kimondták, hogy az európai szakképzésnek és a tagországok szakképzésének a vállalatokkal, egyetemekkel együttműködve, munkaerőpiaci szempontból jó oktatást, képzést kell adniuk.
"Örülünk annak, hogy ennek bázisán ma elfogadunk közösen egy úgynevezett Herningi nyilatkozatot, mert az teljes mértékben megegyezik azzal, ami a magyar elnökség alatti ajánlásokat tartalmazta, sőt mi több, azt mondhatjuk, hogy munkánknak köszönhetően a magyar modell foglaltatik a Herningi nyilatkozatba" - fogalmazott a tárcavezető, majd felsorolta azt az öt pontot, ami vonzóvá teszi a jövőben a szakképzést: több diák, duális partnerség, munkaerőpiaci megfelelőség, felzárkóztatás és az egyetemekkel való kapcsolat.
Hankó Balázs jelezte, ezekben Magyarország élen jár, hiszen a nyolcadikosok közül tízből hat diák a szakképzésben kezdi meg tanulmányait, a 2030-as cél pedig hét diák; a duális partnerség keretében Magyarországon tízből öt tanuló ilyen képzésben vesz részt, miközben Magyarország a munkaerőpiaci megfelelőség esetében is élen jár, hiszen az OECD tagországok közül "bronzérmesek vagyunk".
A miniszter elmondta: kiemelt célul tűzi ki a nyilatkozat a felzárkóztatást, ahol szintén jól áll Magyarország, hiszen az úgynevezett dobbantó és műhelyiskola programmal négyezer hátrányos helyzetű diákot integrálnak a szakképzésbe.
Kiemelte, az elkövetkezendő években egy 23 milliárd forintos program segítségével húszezer hátrányos helyzetű diákot fognak elérni, ugyanakkor az egyetemi kapcsolatok is kiválóak a szakképzésben: az elmúlt három évben 64 százalékkal nőtt a szakképzésből egyetemre felvett diákok száma.
Hankó Balázs leszögezte, bár a nyilatkozat elfogadása nagy siker, látják már az előkészület alatt álló dokumentumokat, amelyeket "egy novemberi tárgyaláson akarnak Brüsszelben előhúzni a brüsszeli bürokraták". Ott egy harmonizációs javaslatot is le akarnak tenni, ami ellen minden eszközzel fel kell lépni - emelte ki.
Hangsúlyozta, az oktatás nem brüsszeli, hanem nemzeti kompetencia, vagyis nincs helye a harmonizációnak, hiszen minden nemzetállamnak a saját maga társadalma és gazdasága szerint kell az oktatása versenyképességét erősíteni.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások