Hankó Balázs: új nemzetköziesítési program indul a modellváltó egyetemek közreműködésével
Andits Eszter, az MTI tudósítója jelenti: Csütörtök délelőtt a Tempus Közalapítvány kuratóriuma egy új nemzetköziesítési program alapelveit és koncepcióját fogadta el, amely közösen került kidolgozásra a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Tempus Közalapítvány, valamint meghatározó magyar egyetemek, a Pannon Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, az Óbudai, valamint a Semmelweis Egyetem közreműködésével - jelentette be Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára szerdán Brüsszelben az MTI-nek adott nyilatkozatában.
Az államtitkár, aki az európai uniós tagállamok oktatási minisztereinek tanácskozására érkezett a belga fővárosba, elmondta: a jövőre induló program 10 milliárd forintos keretből gazdálkodik, és mintegy 8 ezer diáknak, oktatónak, kutatónak biztosít csereprogramban való részvételi lehetőséget. A program első körben a modellváltott közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra terjed ki. A Tempus Közalapítvány 2024. január 15-én hirdeti meg a pályázatot az egyetemeknek, így a diákok már jövő márciusban pályázhatnak az egyetemeiknél, hogy ősztől már részt vehessenek a csereprogramokban.
Mint Hankó Balázs elmondta, nemcsak európai, hanem Európán kívüli egyetemeken, azaz akár ázsiai, akár észak-amerikai egyetemeken is lehetőség lesz a csereprogramok keretében tanulmányokat folytatni, az egyetemek által kötött nemzetközi megállapodások alapján.
Hozzátette: az új programban a külföldi egyetemeken teljesített egyetemi kredit teljes mértékben elismerésre kerül, azaz a külföldi résztanulmányok a jövőben nem jelenthetik az egyetemi tanulmányok befejezésének késedelmét, az ösztöndíj összege pedig havi 350-500 ezer forintig terjed majd. A programban a magyar gazdaság vagy társadalom számára fontos képzési területek válnak hangsúlyossá.
Az államtitkár azt is kiemelte, hogy reményei szerint az új program segíti azon kormányzati cél elérését, hogy 2030-ra legalább egy magyar egyetem szerepeljen a világ legjobb 100 egyeteme között, és három magyar egyetem kerüljön be a száz legjobb európai egyetem rangsorába, továbbá megduplázódjon a nemzetközi csereprogramokban részt vevő diákoknak a száma, elérve így az évi 20 ezret.
Hankó Balázs az Erasmus-ügy kapcsán elmondta: a kormány közel két hete küldte el legutóbbi javaslatát az Európai Bizottságnak, de a válasz szokásosan nem érkezett meg időben. "A bizottságnak tudnia kellene, hogy abban az Erasmus együttműködési szabályrendszerben, amit ők lefektettek, február 23-ig kellett a magyar egyetemeknek pályázni, és kilenc hónap áll rendelkezésre, hogy ezek alapján a szerződések megköttethessenek, melynek határideje így a mai nap, de természetesen dönthet úgy a bizottság, hogy ezt kitolja.
Tárgyalunk, bízunk abban, hogy a bizottság elfogadja azokat a javaslatokat, amelyeket pont az ő észrevételeikre tettünk, az európai uniós források megfelelő védelmét biztosítandó, és nem követik az eddigi taktikát, miszerint mindig újabb és újabb szempontok beemelését kérik, amely csak az időhúzást szolgálta eddig is a bizottság részéről" - mutatott rá.
Azt is hozzátette, hogy az új csereprogram "jobb is és több is, mint az Erasmus", mivel a magyar egyetemeknek és a magyar diákoknak a szempontrendszereit építették bele. "Olyan egyetemekkel kerülnek a bilaterális szerződések megerősítésre, amelyek a legfontosabbak a magyar egyetemeknek és a magyar diákoknak. Mindemellett olyan képzési és kutatási területeket helyez előtérbe, ami a magyar gazdaság és magyar emberek érdekeit szolgálja" - tette hozzá.
Az államtitkár arról is szót ejtett, hogy az elmúlt évek során sikeres versenyképességi fordulat valósult meg a magyar felsőoktatásban. "Mutatják ezt azok az eredmények is, hogy négy éve 7, két éve 9, tavaly 11, idén pedig már 12 egyetem szerepel a világ legjobb 5 százalékában, és az elmúlt évtized legsikeresebb felvételije volt az idei, hiszen több mint 33 százalékkal többen iratkoztak be a magyar felsőoktatásba, mint tavaly" - hívta fel a figyelmet.
Hankó Balázs szerint továbbá Magyarország számára kiemelten fontos, hogy minél több nőt lehessen bevonni a műszaki, természettudományos, informatikai oktatásba és kutatásba. "Jelenleg Magyarországon, ezeken a területeken minden negyedik diák nő, mi viszont azt szeretnénk, hogy 2030-ra ez az arány megduplázódjon. Ezért számos olyan kezdeményezést indítottunk, mint például a Techlányok program, amelyeken keresztül próbáljuk vonzóbbá tenni ezeket a hivatásokat a nők számára is" - jelentette ki a KIM államtitkára.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások