KIM: új lendületet kapnak a doktori képzések
Megjelent a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása, amely új időszámítást jelent a doktori képzések területén - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) pénteken az MTI-vel.
A közlemény szerint Magyarország 2023-ban elfogadott innovációs stratégiája, a Neumann János Program kiemelt célja a magyar innovációs teljesítmény megemelése kiemelten az egyetemek és a gazdaság még szorosabb összekapcsolásán keresztül.
A gazdaságban és a tudományos életben egyaránt a műszaki, természettudományos, mérnöki, informatikai (MTMI), valamint az élettudományi területeken egyre nagyobb szükség van a kutató-fejlesztői utánpótlásra, és ennek egyik fontos részét képezi a tudományos fokozat megszerzése a doktori képzés keretében.
Az új szabályok értelmében a doktori képzés háromszintű lesz, a három szint a kutatói kiválósági, a kooperatív, valamint a hagyományos doktori képzés - írták.
A kutatói kiválósági képzés a gondosan kiválogatott, kiválósági alapon megítélt, kiemelkedő teljesítményű magyar kutatók által vezetett kutatási projektekhez csatlakozó doktoranduszok számára elérhető - tették hozzá.
Az idei évben a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program keretösszege 40 milliárd forintra emelkedett, amely program keretében 300-350 új kutatói kiválósági doktori álláshely jön létre a következő időszakban, ez a képzési forma a tudományos kutatói utánpótlás nevelés új zászlóshajójaként szolgálhat, a képzési formát választó doktoranduszok havi szinten legalább bruttó 600 ezer forint jövedelemre számíthatnak - közölte a tárca.
Úgy folytatták, hogy a kooperatív doktori képzés esetében - amelyben a doktorandusz egyszerre dolgozik egyetemen, kórházban, vagy fejlesztőcégnél és végzi doktori képzését -, havi nettó 250 ezer forintra emelkedik az állami ösztöndíj, ami azt jelenti, hogy a doktoranduszoknak minimum a kooperatív képzésnek köszönhetően két helyről, nettó 400 ezer forintra nő a havi jövedelmük. Mindezek mellett pedig megmarad a jelenlegi hagyományos doktori képzési forma is - fűzték hozzá.
Lényeges változásnak nevezték, hogy a fokozatot szerzők számának ösztönzése érdekében bevezetésre kerül, hogy amennyiben a doktorandusz az előirányzott 4 év helyett hamarabb szerez fokozatot, akkor a fennmaradó teljes ösztöndíját megkapja célprémiumként a hallgató.
Ezzel párhuzamosan 2026 szeptemberétől az egyetemek meghatározott szempontok szerint visszafizetésre kötelesek amennyiben nem tudják növelni az intézményben tanuló doktoranduszok fokozatszerzési rátáját, a kooperatív doktori képzésekben pedig - ahol az ösztöndíj átlagosan 60 százalékkal emelkedik - kis részben a doktorandusz is érintetté válik a sikeres fokozatszerzésre való ösztönzés érdekében - fejtették ki.
A közlemény alapján az egyetemi autonómia tovább erősödik a doktori képzések területén is, hiszen a doktori iskola hatáskörébe kerül úgy a minimális kontaktóraszámok meghatározása, mint a kreditrendszer kötelező használata is, és végül rugalmasabbá teszik a bekapcsolódást és az önköltséges doktori hallgatók év közben is létesíthetnek jogviszonyt.
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a törvény kapcsán kiemelte: a kormány a magyar kutatók és tudósok - ezáltal a magyar nemzet - sikerében érdekelt.
A magyar modell már bizonyított, hiszen több mint kétszer annyian dolgoznak kutató-fejlesztőként, mint 2010-ben és 6 ezer főről 11 ezer fő fölé emelkedett a doktori hallgatók száma is. Ezen sikerek tudatában ugyanakkor itt az ideje, hogy "újat lépjünk" a doktoranduszképzésben, tovább erősítve azt és win-win helyzetet "hozzunk létre", amely révén jobb helyzetbe kerülnek a doktoranduszok, a kutatók és az egyetemek egyaránt.
"Mi a magyar nemzetet - szemben Brüsszellel - a világ tíz leginnovatívabb nemzete közé kívánjuk emelni 2040-re. Cél, hogy egymillió lakosra 9 ezer kutató-fejlesztő jusson majd " - áll a közleményben.
A változások idén szeptembertől lépnek életbe - fogalmaztak.
(Forrás: MTI)
A közlemény szerint Magyarország 2023-ban elfogadott innovációs stratégiája, a Neumann János Program kiemelt célja a magyar innovációs teljesítmény megemelése kiemelten az egyetemek és a gazdaság még szorosabb összekapcsolásán keresztül.A gazdaságban és a tudományos életben egyaránt a műszaki, természettudományos, mérnöki, informatikai (MTMI), valamint az élettudományi területeken egyre nagyobb szükség van a kutató-fejlesztői utánpótlásra, és ennek egyik fontos részét képezi a tudományos fokozat megszerzése a doktori képzés keretében.
Az új szabályok értelmében a doktori képzés háromszintű lesz, a három szint a kutatói kiválósági, a kooperatív, valamint a hagyományos doktori képzés - írták.
A kutatói kiválósági képzés a gondosan kiválogatott, kiválósági alapon megítélt, kiemelkedő teljesítményű magyar kutatók által vezetett kutatási projektekhez csatlakozó doktoranduszok számára elérhető - tették hozzá.
Az idei évben a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program keretösszege 40 milliárd forintra emelkedett, amely program keretében 300-350 új kutatói kiválósági doktori álláshely jön létre a következő időszakban, ez a képzési forma a tudományos kutatói utánpótlás nevelés új zászlóshajójaként szolgálhat, a képzési formát választó doktoranduszok havi szinten legalább bruttó 600 ezer forint jövedelemre számíthatnak - közölte a tárca.
Úgy folytatták, hogy a kooperatív doktori képzés esetében - amelyben a doktorandusz egyszerre dolgozik egyetemen, kórházban, vagy fejlesztőcégnél és végzi doktori képzését -, havi nettó 250 ezer forintra emelkedik az állami ösztöndíj, ami azt jelenti, hogy a doktoranduszoknak minimum a kooperatív képzésnek köszönhetően két helyről, nettó 400 ezer forintra nő a havi jövedelmük. Mindezek mellett pedig megmarad a jelenlegi hagyományos doktori képzési forma is - fűzték hozzá.
Lényeges változásnak nevezték, hogy a fokozatot szerzők számának ösztönzése érdekében bevezetésre kerül, hogy amennyiben a doktorandusz az előirányzott 4 év helyett hamarabb szerez fokozatot, akkor a fennmaradó teljes ösztöndíját megkapja célprémiumként a hallgató.
Ezzel párhuzamosan 2026 szeptemberétől az egyetemek meghatározott szempontok szerint visszafizetésre kötelesek amennyiben nem tudják növelni az intézményben tanuló doktoranduszok fokozatszerzési rátáját, a kooperatív doktori képzésekben pedig - ahol az ösztöndíj átlagosan 60 százalékkal emelkedik - kis részben a doktorandusz is érintetté válik a sikeres fokozatszerzésre való ösztönzés érdekében - fejtették ki.
A közlemény alapján az egyetemi autonómia tovább erősödik a doktori képzések területén is, hiszen a doktori iskola hatáskörébe kerül úgy a minimális kontaktóraszámok meghatározása, mint a kreditrendszer kötelező használata is, és végül rugalmasabbá teszik a bekapcsolódást és az önköltséges doktori hallgatók év közben is létesíthetnek jogviszonyt.
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a törvény kapcsán kiemelte: a kormány a magyar kutatók és tudósok - ezáltal a magyar nemzet - sikerében érdekelt.
A magyar modell már bizonyított, hiszen több mint kétszer annyian dolgoznak kutató-fejlesztőként, mint 2010-ben és 6 ezer főről 11 ezer fő fölé emelkedett a doktori hallgatók száma is. Ezen sikerek tudatában ugyanakkor itt az ideje, hogy "újat lépjünk" a doktoranduszképzésben, tovább erősítve azt és win-win helyzetet "hozzunk létre", amely révén jobb helyzetbe kerülnek a doktoranduszok, a kutatók és az egyetemek egyaránt.
"Mi a magyar nemzetet - szemben Brüsszellel - a világ tíz leginnovatívabb nemzete közé kívánjuk emelni 2040-re. Cél, hogy egymillió lakosra 9 ezer kutató-fejlesztő jusson majd " - áll a közleményben.
A változások idén szeptembertől lépnek életbe - fogalmaztak.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások