Kínai nagykövet: Magyarország keleti nyitás politikája találkozik Kína nyugati nyitás politikájával
Kína magyarországi nagykövete szerint országa nyugati nyitás politikájának és Magyarország keleti nyitás politikájának találkozása számtalan új lehetőséget biztosít a két ország számára.
Erről a nagykövet a Lakiteleki Népfőiskolán, a Keleti Nyitás Kollégium, a Kerkai Jenő Kollégium és az Ibero-Amerikai Kollégium hallgatói előtt tartott előadásában beszélt vasárnap.
Hsziao Csien nagykövet elmondta, hogy Kína új politikájának megvalósításában Magyarország a térségi központ szerepét tölti be.
Meggyőződése, hogy közös célok, közös stratégia alatt, egyre közelebb fog kerülni a két ország egymáshoz, amelynek révén egyre több együttműködés valósul meg.
Kína nyugati nyitás politikájának koncepcióját az egykori gazdasági selyemúthoz hasonlította, amely összekötötte Ázsiát Európával.
Hsziao Csien nagykövet Kína történelmét ismertetve elmondta, hogy több mint ötezer éves múlttal rendelkeznek, a mai napon használ kínai írást is ötezer évvel ezelőtt alkották meg.
Szólt arról, hogy száz évvel ezelőtt véget ért az utolsó feudális kínai császárság, a Csing-dinasztia korszaka. Emlékeztetett arra, hogy 1904-ben a dinasztia egyik tagja Magyarországra utazott, és azt írta, hogy a magyarok a kínaiak európai rokonai.
Felidézte, hogy Kína több fejlődési úttal próbálkozott, tanulni akartak a nyugati országoktól és a Szovjetuniótól is, de ez sikertelennek bizonyult, majd 1978-ban sikerült megtalálni egy kínai sajtárossággal bíró, szocialista fejlesztési utat.
„Több mint 30 év telt el, a gyakorlat bizonyította, hogy ez a fejlesztési út megfelel Kína adottságainak” – tette hozzá.
A jelenlegi kínai államelnököt idézte, aki szerint egy ország fejlesztése attól függ, hogy milyenek az adottságai.
Szorít-e a cipő, azt csak a láb tudja – idézett egy kínai mondást.
Hsziao Csien visszaemlékezett 1986-ra, amikor 375 dollár volt az egy főre jutó GDP Kínában, amely mára 6000 dollárra nőtt.
A nagykövet országa jövőjéről kifejtette: Kína elkötelezte magát a kínai álomnak nevezett koncepció megvalósítása mellett, melynek keretében 2020-ra befejeződik a „szerény jóléti társadalom” kiépítése, majd 2049 re befejeződik a „modernizált állam” kiépítése.
Szavai szerint, a kínai fejlődés a világ minden országa számár fejlődési lehetőséget jelent.
Előadásában hangsúlyozta: közel érzi magához Magyarországot, a magyar embereket.
A nagykövet kiemelte, hogy Petőfi Sándort és költészetét nagyon jól ismerik Kínában, aminek bizonyítékaként a költő Szabadság, szerelem című versét említette, amelynek egy versszakát magyarul idézte.
Hsziao Csien a magyarokat „hatalmas” nemzetként értékelt, nem a népessége, vagy a területi nagysága miatt, hanem azért, mert „a feltalálók nemzete”, amit a 14 magyar Nobel-díjassal is indokolt.
Kicsi a bors, de erős – mondta magyarul a nagykövet, derültséget keltve a kollégiumok hallgatói között.
A két nép, a két ország szempontjából fontosnak nevezte, hogy Magyarország az egyetlen EU-tagállam, amelynek a népe keleti vonásokkal rendelkezik.
A kínaiak sose felejtik el, hogy Magyarország a második világháború után az elsők között ismerte el a Kínai Népköztársaságot, ebben az évben ünnepeltük a diplomáciai kapcsolatok felvételének 65. évfordulóját – fogalmazott.
Véleménye szerint, a két ország politikai kapcsolatai a kölcsönös bizalom mentén épülnek, melyre példaként hozta fel Orbán Viktor miniszterelnök februári kínai látogatását.
Kiemelte, hogy a két ország között a gazdasági és kereskedelmi együttműködés nagymértékben erősödik. A kereskedelmi forgalom az elmúlt évben 8,5 milliárd dollár volt, a térségben a kínai befektetések összege Magyarországon volt a legnagyobb, elérte a 3 milliárd dollárt .
Hsziao Csian nagykövet kiemelte, hogy országa hozzájárul a Belgrád és Budapest közötti vasútvonal korszerűsítéséhez is.
Örömmel üdvözölte Lezsák Sándor bejelentését, amely szerint kínai-magyar műfordítói tábort hirdet meg a Lakiteleki Népfőiskola 2015 nyarán.
„A nagykövetség támogatni fogja a programot, amely újabb híd a két nép között” – mondta.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola alapítója hangsúlyozta: Kína nyugati nyitás politikája, valamint Magyarország keleti nyitás politikája találkozik azzal a történelmi lehetőséggel, amelyet Kína ajánl a világ számára.
MTI
Erről a nagykövet a Lakiteleki Népfőiskolán, a Keleti Nyitás Kollégium, a Kerkai Jenő Kollégium és az Ibero-Amerikai Kollégium hallgatói előtt tartott előadásában beszélt vasárnap.Hsziao Csien nagykövet elmondta, hogy Kína új politikájának megvalósításában Magyarország a térségi központ szerepét tölti be.
Meggyőződése, hogy közös célok, közös stratégia alatt, egyre közelebb fog kerülni a két ország egymáshoz, amelynek révén egyre több együttműködés valósul meg.
Kína nyugati nyitás politikájának koncepcióját az egykori gazdasági selyemúthoz hasonlította, amely összekötötte Ázsiát Európával.
Hsziao Csien nagykövet Kína történelmét ismertetve elmondta, hogy több mint ötezer éves múlttal rendelkeznek, a mai napon használ kínai írást is ötezer évvel ezelőtt alkották meg.
Szólt arról, hogy száz évvel ezelőtt véget ért az utolsó feudális kínai császárság, a Csing-dinasztia korszaka. Emlékeztetett arra, hogy 1904-ben a dinasztia egyik tagja Magyarországra utazott, és azt írta, hogy a magyarok a kínaiak európai rokonai.
Felidézte, hogy Kína több fejlődési úttal próbálkozott, tanulni akartak a nyugati országoktól és a Szovjetuniótól is, de ez sikertelennek bizonyult, majd 1978-ban sikerült megtalálni egy kínai sajtárossággal bíró, szocialista fejlesztési utat.
„Több mint 30 év telt el, a gyakorlat bizonyította, hogy ez a fejlesztési út megfelel Kína adottságainak” – tette hozzá.
A jelenlegi kínai államelnököt idézte, aki szerint egy ország fejlesztése attól függ, hogy milyenek az adottságai.
Szorít-e a cipő, azt csak a láb tudja – idézett egy kínai mondást.
Hsziao Csien visszaemlékezett 1986-ra, amikor 375 dollár volt az egy főre jutó GDP Kínában, amely mára 6000 dollárra nőtt.
A nagykövet országa jövőjéről kifejtette: Kína elkötelezte magát a kínai álomnak nevezett koncepció megvalósítása mellett, melynek keretében 2020-ra befejeződik a „szerény jóléti társadalom” kiépítése, majd 2049 re befejeződik a „modernizált állam” kiépítése.
Szavai szerint, a kínai fejlődés a világ minden országa számár fejlődési lehetőséget jelent.
Előadásában hangsúlyozta: közel érzi magához Magyarországot, a magyar embereket.
A nagykövet kiemelte, hogy Petőfi Sándort és költészetét nagyon jól ismerik Kínában, aminek bizonyítékaként a költő Szabadság, szerelem című versét említette, amelynek egy versszakát magyarul idézte.
Hsziao Csien a magyarokat „hatalmas” nemzetként értékelt, nem a népessége, vagy a területi nagysága miatt, hanem azért, mert „a feltalálók nemzete”, amit a 14 magyar Nobel-díjassal is indokolt.
Kicsi a bors, de erős – mondta magyarul a nagykövet, derültséget keltve a kollégiumok hallgatói között.
A két nép, a két ország szempontjából fontosnak nevezte, hogy Magyarország az egyetlen EU-tagállam, amelynek a népe keleti vonásokkal rendelkezik.
A kínaiak sose felejtik el, hogy Magyarország a második világháború után az elsők között ismerte el a Kínai Népköztársaságot, ebben az évben ünnepeltük a diplomáciai kapcsolatok felvételének 65. évfordulóját – fogalmazott.
Véleménye szerint, a két ország politikai kapcsolatai a kölcsönös bizalom mentén épülnek, melyre példaként hozta fel Orbán Viktor miniszterelnök februári kínai látogatását.
Kiemelte, hogy a két ország között a gazdasági és kereskedelmi együttműködés nagymértékben erősödik. A kereskedelmi forgalom az elmúlt évben 8,5 milliárd dollár volt, a térségben a kínai befektetések összege Magyarországon volt a legnagyobb, elérte a 3 milliárd dollárt .
Hsziao Csian nagykövet kiemelte, hogy országa hozzájárul a Belgrád és Budapest közötti vasútvonal korszerűsítéséhez is.
Örömmel üdvözölte Lezsák Sándor bejelentését, amely szerint kínai-magyar műfordítói tábort hirdet meg a Lakiteleki Népfőiskola 2015 nyarán.
„A nagykövetség támogatni fogja a programot, amely újabb híd a két nép között” – mondta.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola alapítója hangsúlyozta: Kína nyugati nyitás politikája, valamint Magyarország keleti nyitás politikája találkozik azzal a történelmi lehetőséggel, amelyet Kína ajánl a világ számára.
MTI
Hozzászólások