Kormány: 13,5 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket áprilisban a Kréta-ügyben
Csak 2026 első négy hónapjában 17,2 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket az iskolai adminisztrációs, a felsőoktatási tanulmányi, valamint a kormányzati iratkezelő rendszerek beszerzéseivel kapcsolatban, amelyből 13,5 milliárd forintot áprilisban, mindössze öt eljárás keretében ítéltek oda - közölte a Kormányzati Kommunikáció pénteken az MTI-vel.
Közleményükben felidézték, hogy feljelentést tesz a kormány a Kréta, a Neptun és az állami iratkezelő rendszerek több mint 100 milliárd forintos, gyanús beszerzései miatt. Az adatok átvizsgálása során kiderült, hogy 2019 és 2026 között több mint 100 milliárd forint értékben köttettek szerződések, amelyek jelentős részét érdemi verseny nélkül, egyetlen cégcsoporthoz köthetően kötötték meg.
A monopolizált helyzet miatt a magyar adófizetők pénzéből indokolatlanul drága, sok esetben elavult rendszereket tartottak fenn, kiszolgáltatott helyzetbe hozva az intézményeket - emelték ki.
A nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján a 2019 és 2026 közötti időszakban összesen 100,8 milliárd forint értékben született 118, egyazon cégcsoporthoz köthető megállapodás. Ebből 73 milliárd forintot tett ki azoknak a szerződéseknek az értéke, amelyeket versenytárs nélkül, egyedüli nyertesként nyert el a szolgáltató - írták.
A folyamat ráadásul a kormányváltás előtti hónapokban kirívóan felgyorsult: csak 2026 első négy hónapjában 17,2 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket, amelyből 13,5 milliárd forintot áprilisban, mindössze öt eljárás keretében ítéltek oda - hangsúlyozták.
A kormány szerint a feltételezett visszaélések egy jól körülírható, négy tényezőből álló mechanizmus köré szerveződtek: ennek keretében először egy jogszabály vagy egyedi kormánydöntés kötelezővé tette az adott rendszer használatát, ezt követően a rendszerhez tartozó szerzői jogok és a forráskód egyetlen magánvállalkozás kezében összpontosult.
A további beszerzéseknél erre a kizárólagos jogra hivatkozva a versenyeztetés rendre elmaradt, végül pedig ezen kulcsfontosságú döntések jelentős része nem is jelent meg nyilvánosan a Magyar Közlönyben - tették hozzá.
A közlemény alapján ez a lényegében monopolizált piaci helyzet több mint tíz év alatt alakult ki, a 2015-ös Kréta-indítástól kezdve, egy 2018-as nem publikált miniszteri döntésen és egy 2023-as, 82,5 milliárd forintos keretmegállapodást megalapozó titkos kormányhatározaton át egészen a 2025-2026-os "szerződéses dömpingig".
Mint írták, bár az időbeli egybeesések és a szerződéses összegek nagysága önmagukban nem bizonyítanak bűncselekményt, a helyzet súlyossága miatt a kormány feljelentést tett ismeretlen elkövető ellen, és kéri az iratok hivatalból történő beszerzését, valamint a tények nyomozati úton történő tisztázását.
A feljelentésben több büntetőjogi tényállás gyanúját - köztük hivatali és közfeladati visszaélést, hűtlen kezelést, versenyt korlátozó megállapodást, költségvetési csalást, valamint korrupciós és adatvédelmi bűncselekményeket - is vizsgálandónak tart.
A kormány célja, hogy fellépjen a visszaélések ellen, és a jövőben garantálja a tisztességes piaci versenyt, az átláthatóságot és a közpénzek hatékony felhasználását. Ahol a nyilvánosan elérhető adatok rendszerszintű problémára utaló mintázatot mutatnak, ott kezdeményezzük a szakszerű, hatósági kivizsgálást. A felelősség tisztázása a nyomozó hatóság feladata lesz - áll a közleményben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások