Navracsics: az egyetemek az ország versenyképességét szolgálják
Az egyetemek hozzájárulnak egy ország versenyképességéhez, ezért a felsőoktatás nem lehet megszorítások áldozata - hangoztatta Navracsics Tibor oktatási, kulturális, ifjúságpolitikai és sportügyi EU-biztos pénteken az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) 381. tanévének ünnepi tanévnyitó szenátusi ülésén.
Az uniós biztos kifejtette: a felsőoktatásra fordított pénz befektetés, amely a versenyképességet szolgálja; a világ tudja, hogy a felsőoktatásra fordított forrás nem kidobott pénz, de "mintha Európa időnként elfeledkezne erről".
Navracsics Tibor emlékeztetett: az egyetem európai találmány, bárhol jön létre ilyen intézmény a világban, mindenki az európai eszmeiséghez méri a saját intézménye eszmeiségét, vagyis Európa vezető hatalom a felsőoktatásban. Az egyetemek nemcsak elemei az európai civilizációnak, hanem alakítói is - tette hozzá.
Úgy vélte, az egyetemek nem elszigetelt intézmények, egyik legfontosabb küldetésük, hogy a közjót, a közösséget szolgálják, a nemzetet, a kontinenst és a világot.
A biztos kifejtette: a világon mindenhol zajlanak a viták arról, hogy mi ma az egyetem küldetése - tudásgyár, kutatóhely, elitképző vagy tömegintézmény. Ugyancsak vita folyik arról, hogy egy egyetem feladata a nemzeti kultúra fenntartása, a nemzeti nyelv ápolása vagy bekapcsolódás a nemzetközi együttműködésbe. A "jó egyensúlyt" kell megtalálni, hiszen sosem a szélsőségek melletti döntés hozza meg az eredményeket - mutatott rá.
Navracsics Tibor kijelentette: Európa méltán büszke az egyetemeire, az itteni egyetemek jók, de lehetnének jobbak is.
Mezey Barna rektor kiemelte: az idei év sok változást és ezzel együtt sok munkát, feladatot hozott már eddig is, ilyen a kancellári rendszer felállítása, az ötévente esedékes intézményakkreditáció és az új intézményfejlesztési terv elkészítése.
A rektor az intézmény céljai között említette, hogy megfeleljenek azoknak a kihívásoknak, amelyeket a digitális világ hoz az oktatásban. Az egyetem a Felsőoktatási Struktúraváltási Alap pályázatán 500 millió forintot nyert többek közt erre a célra, és már meg is kezdődött az e-learning tananyagfejlesztés, továbbá dolgoznak egy oktatás-módszertani továbbképzés elindításán is - közölte.
Mezey Barna fontosnak nevezte a nemzetközi kapcsolatok ápolását is. Kifejtette: az oktatói állományukból már 250-en vesznek részt angol nyelvű tananyagfejlesztésben, és idén 2000 külföldi hallgató tanul az intézményben.
A rektor hangsúlyozta még a tehetséggondozás és a kutatás-fejlesztés jelentőségét is.
Azt is elmondta, hogy a felvételi adatok alapján az ELTE az ország legnépszerűbb felsőoktatási intézménye, hiszen minden ötödik felvételiző ide adta be a jelentkezését, és több mint 8000 új hallgatót üdvözölhetnek most. "A társadalom mellettünk áll, hisz értékeinkben" - fogalmazott.
Az eseményen több kitüntetést is átadtak, így a rektor kiváló sportteljesítményéért Ezüst Eötvös Érmet adományozott a kazanyi vizes világbajnokságon bronzérmes Kapás Boglárka úszónak, az egyetem hallgatójának.
A szenátusi ülést követően, kora délután felavatják az egyetemi könyvtár megújult dísztermét.
MTI
Az uniós biztos kifejtette: a felsőoktatásra fordított pénz befektetés, amely a versenyképességet szolgálja; a világ tudja, hogy a felsőoktatásra fordított forrás nem kidobott pénz, de "mintha Európa időnként elfeledkezne erről".
Navracsics Tibor emlékeztetett: az egyetem európai találmány, bárhol jön létre ilyen intézmény a világban, mindenki az európai eszmeiséghez méri a saját intézménye eszmeiségét, vagyis Európa vezető hatalom a felsőoktatásban.
Úgy vélte, az egyetemek nem elszigetelt intézmények, egyik legfontosabb küldetésük, hogy a közjót, a közösséget szolgálják, a nemzetet, a kontinenst és a világot.
A biztos kifejtette: a világon mindenhol zajlanak a viták arról, hogy mi ma az egyetem küldetése - tudásgyár, kutatóhely, elitképző vagy tömegintézmény. Ugyancsak vita folyik arról, hogy egy egyetem feladata a nemzeti kultúra fenntartása, a nemzeti nyelv ápolása vagy bekapcsolódás a nemzetközi együttműködésbe. A "jó egyensúlyt" kell megtalálni, hiszen sosem a szélsőségek melletti döntés hozza meg az eredményeket - mutatott rá.
Navracsics Tibor kijelentette: Európa méltán büszke az egyetemeire, az itteni egyetemek jók, de lehetnének jobbak is.
Mezey Barna rektor kiemelte: az idei év sok változást és ezzel együtt sok munkát, feladatot hozott már eddig is, ilyen a kancellári rendszer felállítása, az ötévente esedékes intézményakkreditáció és az új intézményfejlesztési terv elkészítése.
A rektor az intézmény céljai között említette, hogy megfeleljenek azoknak a kihívásoknak, amelyeket a digitális világ hoz az oktatásban. Az egyetem a Felsőoktatási Struktúraváltási Alap pályázatán 500 millió forintot nyert többek közt erre a célra, és már meg is kezdődött az e-learning tananyagfejlesztés, továbbá dolgoznak egy oktatás-módszertani továbbképzés elindításán is - közölte.
Mezey Barna fontosnak nevezte a nemzetközi kapcsolatok ápolását is. Kifejtette: az oktatói állományukból már 250-en vesznek részt angol nyelvű tananyagfejlesztésben, és idén 2000 külföldi hallgató tanul az intézményben.
A rektor hangsúlyozta még a tehetséggondozás és a kutatás-fejlesztés jelentőségét is.
Azt is elmondta, hogy a felvételi adatok alapján az ELTE az ország legnépszerűbb felsőoktatási intézménye, hiszen minden ötödik felvételiző ide adta be a jelentkezését, és több mint 8000 új hallgatót üdvözölhetnek most. "A társadalom mellettünk áll, hisz értékeinkben" - fogalmazott.
Az eseményen több kitüntetést is átadtak, így a rektor kiváló sportteljesítményéért Ezüst Eötvös Érmet adományozott a kazanyi vizes világbajnokságon bronzérmes Kapás Boglárka úszónak, az egyetem hallgatójának.
A szenátusi ülést követően, kora délután felavatják az egyetemi könyvtár megújult dísztermét.
MTI
Hozzászólások