OECD-felmérés: magas a kora gyermekkori nevelésben részt vevők száma, de a felsőoktatásba viszonylag kevesen kapcsolódnak be
Magyarországon magas a kora gyermekkori nevelésben részt vevők aránya, a magas szintű képzettséget jól megfizetik, kevés ugyanakkor a tanóra alapfokon, a felsőoktatásba pedig viszonylag kevesen kapcsolódnak be - a többi között ez derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden Budapesten bemutatott tanulmánykötetéből.
Montserrat Gomendio, az OECD oktatási igazgatóságának helyettes vezetője kiemelte a korai kisgyermekkori nevelést, azon belül a hátrányos helyzetűek képzését. Az erősségek között említette a tanárképzést és az ezzel összefüggő reformintézkedéseket, a bérek emelését. A magasan képzett pedagógusok jelentik a kulcsát minden hatékonyan működő oktatási rendszernek - hangsúlyozta.
A nehézségek közé sorolta a méltányosságot, azt, hogy milyen mértékben férnek hozzá a hátrányos helyzetűek az oktatáshoz, és a felsőoktatásban az alacsony részvételi arányt, ez utóbbi együtt kezelendő a szakképzés területével.
Megjegyezte: 25. alkalommal jelent meg a kötet, amely egyre több ország adataival, jó gyakorlataival, tapasztalataival bővült az évek során.
Rámutatott: rendkívüli változáson ment keresztül az oktatás ezen időszak alatt, általános hozzáférésről lehet beszélni sok helyen, ami túlnyúlik a középszintű oktatáson, és bővült a szakképzés is. Rendkívüli mértékben nőtt a diákok mobilitása, a visgált országokban mára 4 milliót meghaladja azon hallgatók száma a felsőoktatásban, akik nem saját hazájukban tanulnak. Ez a felsőoktatási intézmények közötti verseny fokozódását eredményezte - összegzett.
Megállapította: fontos, hogy a bővülés ne menjen a minőség rovására, és biztosítsák az egyenlő hozzáférést a hátrányos helyzetűek számára is.
Kitért arra: a megfelelő oktatási rendszer hozzájárul a társadalmi mobilitáshoz is. Az OECD kész együttműködni a kormánnyal, hogy nyomon követhessék az intézkedések megvalósulását, mérhessék ezek hatását - mondta.
Révai Nóra, az OECD tanácsadója kiemelte: több mint 200 mutató alapján hasonlítják össze az államokat.
Rámutatott: Magyarország erőssége, hogy magas a részvétel a kora gyermekkori nevelésben, sokan végeznek az alsó oktatási szinteken, az osztálylétszámok, a tanár-diák arányok megfelelőek, ugyanakkor a tanári fizetések alacsonyak és kevés a tanóra alapfokon. A felsőoktatásban viszonylag alacsony a végzettségi és részvételi arány. Utóbbiról közölte: az alapképzésben várhatóan diplomát szerzők aránya 22 százalék, szemben az OECD 36 százalékával.
Jelezte, az oktatásra fordított kiadások alacsonyak, 2008-hoz képest 2012-re 83 százalékra csökkentek. Az egy tanulóra eső kiadás is nálunk csökkent a legnagyobb mértékben.
Kitért arra, hogy míg az OECD-országokban a felsőfokú végzettségű nők átlagos keresete 73 százaléka a hasonló végzettségű férfiakénak, nálunk ez 64 százalék, ami a negyedik legalacsonyabb.
Kiemelte: fontos lenne a tanári szakmát vonzóbbá tenni, a minőséget fejleszteni, illetve a felsőoktatásban a részvételi és a végzettségi arányt növelni. Idézte azt is, hogy bár a számítógépes ellátottság jó, a készségek nem megfelelőek.
Az adatok ugyanakkor 2012-ből, 2013-ból és a múlt évből származnak, a legfrissebb reformok hatásai még nem látszanak - jegyezte meg.
Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár azt mondta: a jelentés magyarországi bemutatása szimbolikus elismerése annak, hogy a kormány oktatási céljai alapvetően egybecsengenek az OECD felmérésében megjelölt feladatokkal.
Kitért az oktatás minőségi, tartalmi megerősítésére, és az elmúlt öt év intézkedéseit felidézve szólt arról, hogy a rendszerváltás óta a legnagyobb pedagógus-béremelés indult el, amely 2017-ig folyamatos lesz. Ez még nem jelenik meg a jelentésben. Az életpályához szigorú minősítési, értékelési rendszer is társul - jelezte. A szakos ellátottság hiányának mérséklésére és a tanári pálya vonzóvá tételére indították el a Klebelsberg-ösztöndíjprogramot.
Az iskolák ma már biztonságban vannak, az állam nem ruházza át a felelősséget az önkormányzatokra - mondta. Megjegyezte: a szülőket minden lehetséges eszközzel segítik a gyermeknevelésben, a magyar kormány számára a gyermek az első. Az alsó tagozat három teljes évfolyamán ingyenes a tankönyvellátás, és ennek kiterjesztése folytatódik. A mutatókon még ez sem látszik - közölte. Kitért az ingyenes közétkeztetés bővítésére és az Erzsébet-táborokra is, és hangsúlyozta: a kormány célja is a méltányos és jó iskolarendszer, ezen dolgoznak, az eredményeket komolyan veszik. Kérdésre válaszolva közölte: a Klik számára megítélt plusztámogatást átutalták.
Palkovics László felsőoktatási államtitkár elmondta: a felsőoktatási stratégia kidolgozásakor az OECD jelentését vették alapul. Egy oktatási rendszer átalakítása azonban nem gyors folyamat, az eredmények csak 10 év múlva látszódnak. A stratégiából kiemelte, hogy a felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatát erősíteni kell. A diploma magas munkaerőpiaci értékkel bír, a diplomások körében a munkanélküliségi ráta 2,7 százalék, ami messze az uniós átlag alatti. A diplomát szerzők arányát tekintve ugyanakkor még van teendő, főként a bemeneti oldalon - jelezte, kitérve a belépő hallgatók kompetenciájának mérésére. Szólt a duális képzés elindításáról és arról, hogy a 2013-tól finanszírozás folyamatosan nő.
Odrobina László szakképzésért felelős helyettes államtitkár közölte: első lépésként a munkaerőpiac felé próbálták a területet fordítani, a szakmaszerzésben a diákokat motiválni. A jobban igényelt szakmákat hagyták meg az Országos Képzési Jegyzékben, illetve hároméves szakképzés után két év alatt érettségit lehet szerezni, amivel tovább lehet lépni a felsőoktatásba. Igyekeztek életpályát kialakítani, a szakmunkások rövidebb idő alatt képezhetik magukat technikussá.
MTI
Montserrat Gomendio, az OECD oktatási igazgatóságának helyettes vezetője kiemelte a korai kisgyermekkori nevelést, azon belül a hátrányos helyzetűek képzését. Az erősségek között említette a tanárképzést és az ezzel összefüggő reformintézkedéseket, a bérek emelését. A magasan képzett pedagógusok jelentik a kulcsát minden hatékonyan működő oktatási rendszernek - hangsúlyozta.
A nehézségek közé sorolta a méltányosságot, azt, hogy milyen mértékben férnek hozzá a hátrányos helyzetűek az oktatáshoz, és a felsőoktatásban az alacsony részvételi arányt, ez utóbbi együtt kezelendő a szakképzés területével.
Megjegyezte: 25. alkalommal jelent meg a kötet, amely egyre több ország adataival, jó gyakorlataival, tapasztalataival bővült az évek során.
Rámutatott: rendkívüli változáson ment keresztül az oktatás ezen időszak alatt, általános hozzáférésről lehet beszélni sok helyen, ami túlnyúlik a középszintű oktatáson, és bővült a szakképzés is. Rendkívüli mértékben nőtt a diákok mobilitása, a visgált országokban mára 4 milliót meghaladja azon hallgatók száma a felsőoktatásban, akik nem saját hazájukban tanulnak. Ez a felsőoktatási intézmények közötti verseny fokozódását eredményezte - összegzett.
Megállapította: fontos, hogy a bővülés ne menjen a minőség rovására, és biztosítsák az egyenlő hozzáférést a hátrányos helyzetűek számára is.
Kitért arra: a megfelelő oktatási rendszer hozzájárul a társadalmi mobilitáshoz is. Az OECD kész együttműködni a kormánnyal, hogy nyomon követhessék az intézkedések megvalósulását, mérhessék ezek hatását - mondta.
Révai Nóra, az OECD tanácsadója kiemelte: több mint 200 mutató alapján hasonlítják össze az államokat.
Rámutatott: Magyarország erőssége, hogy magas a részvétel a kora gyermekkori nevelésben, sokan végeznek az alsó oktatási szinteken, az osztálylétszámok, a tanár-diák arányok megfelelőek, ugyanakkor a tanári fizetések alacsonyak és kevés a tanóra alapfokon. A felsőoktatásban viszonylag alacsony a végzettségi és részvételi arány. Utóbbiról közölte: az alapképzésben várhatóan diplomát szerzők aránya 22 százalék, szemben az OECD 36 százalékával.
Jelezte, az oktatásra fordított kiadások alacsonyak, 2008-hoz képest 2012-re 83 százalékra csökkentek. Az egy tanulóra eső kiadás is nálunk csökkent a legnagyobb mértékben.
Kitért arra, hogy míg az OECD-országokban a felsőfokú végzettségű nők átlagos keresete 73 százaléka a hasonló végzettségű férfiakénak, nálunk ez 64 százalék, ami a negyedik legalacsonyabb.
Kiemelte: fontos lenne a tanári szakmát vonzóbbá tenni, a minőséget fejleszteni, illetve a felsőoktatásban a részvételi és a végzettségi arányt növelni. Idézte azt is, hogy bár a számítógépes ellátottság jó, a készségek nem megfelelőek.
Az adatok ugyanakkor 2012-ből, 2013-ból és a múlt évből származnak, a legfrissebb reformok hatásai még nem látszanak - jegyezte meg.
Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár azt mondta: a jelentés magyarországi bemutatása szimbolikus elismerése annak, hogy a kormány oktatási céljai alapvetően egybecsengenek az OECD felmérésében megjelölt feladatokkal.
Kitért az oktatás minőségi, tartalmi megerősítésére, és az elmúlt öt év intézkedéseit felidézve szólt arról, hogy a rendszerváltás óta a legnagyobb pedagógus-béremelés indult el, amely 2017-ig folyamatos lesz. Ez még nem jelenik meg a jelentésben. Az életpályához szigorú minősítési, értékelési rendszer is társul - jelezte. A szakos ellátottság hiányának mérséklésére és a tanári pálya vonzóvá tételére indították el a Klebelsberg-ösztöndíjprogramot.
Az iskolák ma már biztonságban vannak, az állam nem ruházza át a felelősséget az önkormányzatokra - mondta. Megjegyezte: a szülőket minden lehetséges eszközzel segítik a gyermeknevelésben, a magyar kormány számára a gyermek az első. Az alsó tagozat három teljes évfolyamán ingyenes a tankönyvellátás, és ennek kiterjesztése folytatódik. A mutatókon még ez sem látszik - közölte. Kitért az ingyenes közétkeztetés bővítésére és az Erzsébet-táborokra is, és hangsúlyozta: a kormány célja is a méltányos és jó iskolarendszer, ezen dolgoznak, az eredményeket komolyan veszik. Kérdésre válaszolva közölte: a Klik számára megítélt plusztámogatást átutalták.
Palkovics László felsőoktatási államtitkár elmondta: a felsőoktatási stratégia kidolgozásakor az OECD jelentését vették alapul. Egy oktatási rendszer átalakítása azonban nem gyors folyamat, az eredmények csak 10 év múlva látszódnak. A stratégiából kiemelte, hogy a felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatát erősíteni kell. A diploma magas munkaerőpiaci értékkel bír, a diplomások körében a munkanélküliségi ráta 2,7 százalék, ami messze az uniós átlag alatti. A diplomát szerzők arányát tekintve ugyanakkor még van teendő, főként a bemeneti oldalon - jelezte, kitérve a belépő hallgatók kompetenciájának mérésére. Szólt a duális képzés elindításáról és arról, hogy a 2013-tól finanszírozás folyamatosan nő.
Odrobina László szakképzésért felelős helyettes államtitkár közölte: első lépésként a munkaerőpiac felé próbálták a területet fordítani, a szakmaszerzésben a diákokat motiválni. A jobban igényelt szakmákat hagyták meg az Országos Képzési Jegyzékben, illetve hároméves szakképzés után két év alatt érettségit lehet szerezni, amivel tovább lehet lépni a felsőoktatásba. Igyekeztek életpályát kialakítani, a szakmunkások rövidebb idő alatt képezhetik magukat technikussá.
MTI
Hozzászólások