Palkovics: fontos élni a külföldi részképzés lehetőségével
Az államtitkár a Trendek és kihívások a felsőoktatás nemzetköziesítésében címmel rendezett konferencián kiemelte: a fő feladat az egyetemeké, de a kormány is segítséget nyújt, ezért hozták létre a többi között a Campus Mundi programot.
Felidézte, hogy 2014-ben fogadták el a felsőoktatási stratégiát, amiben egyik cél a felsőoktatás nemzetköziesítése, az intézmények nemzetközi vérkeringésbe való erőteljesebb bekapcsolása. A Leuven-i nyilatkozat alapján az a cél, hogy 2020-ig részképzésben vagy hosszabb ideig a hallgatók legalább 20 százaléka külföldi intézményben tanuljon, ez most Magyarország esetében 10 százalék - jelezte. Minél képzettebb valaki, annál mobilabb, a mobilitás pedig javítja a foglalkoztathatóság mértékét - mutatott rá Palkovics László. Palkovics László nagyon fontosnak tartotta, hogy a hallgatók valóban éljenek ezzel a lehetőséggel.
A külföldi tanulmányok akadályai között az anyagi szempontokat említette, s kitért arra is, hogy sokszor nem igazán tájékoztatják a hallgatókat a felsőoktatási intézmények erről a lehetőségről. Az a tapasztalat, hogy a kifelé irányuló mobilitást nem igazán támogatják, pedig a mobilitás az intézmény számára is lehetőség nemzetközi kapcsolatok kiépítésére - mondta Palkovics László. A legmagasabb mobilitási arány a doktori képzéseknél jellemző - jelezte. Kitért arra is, hogy a kimenő és bemenő mobilitást nézve Magyarország Németországgal és Finnországgal van egy szinten, a kimenő hallgatói arány 2-3 százalék.
A külföldi hallgatók aránya 8 százalék volt 2015-ös adatok szerint, míg 2016-ban 11 százalék volt nem magyar állampolgár, ebben a külhoniak is benne vannak. Ezek alapján az oktatási államtitkár óta intett attól, hogy világvége hangulatot vizionáljon bárki is, mert a fiatalok külföldön tanulnak. Az elindított programok jó irányba haladnak - vélekedett, s kitért arra is: az egyetemek kutatási támogatása 15 milliárd forinttal nő jövőre. Hallgatói-kutatói ösztöndíjakra 4 milliárd forintot fordítanak - tette hozzá. Jelezte: a magyar kormány célként jelölte meg azt is, hogy ne csak a gyártás, hanem az innováció területén is pozícionálja magát Magyarország Közép-Európában.
Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója arról beszélt, hogy a célok elérését tarka ösztöndíjpaletta szolgálja. 2014-ben kinyílt a világ, s nyitottak az Európán kívüli térségek felé is - jegyezte meg. Az Erasmus programról szólva kifejtette: soha nem látott lehetőségek nyílnak a források bővülésének köszönhetően a hallgatók számára. Jelenleg 49 intézmény vesz részt a programban, idén közel 20 millió euró áll rendelkezésre, s 8500 hallgató-oktató mozdulhat meg. Megjegyezte: a kreditek elismerése területén van még teendő.
A hallgatók közel negyede számolt be arról, hogy ez nem történt meg, bár a szabályok szerint meg kellett volna. A Campus Mundi programról szólva arról beszélt, hogy az Európán kívüli lehetőségeket még nem igazán használják ki a hallgatók, az arány itt nagyjából 10 százalék. A szakmai gyakorlatnál szintén hasonlóak a tapasztalatok - mondta a közalapítvány igazgatója.
MTI
Felidézte, hogy 2014-ben fogadták el a felsőoktatási stratégiát, amiben egyik cél a felsőoktatás nemzetköziesítése, az intézmények nemzetközi vérkeringésbe való erőteljesebb bekapcsolása. A Leuven-i nyilatkozat alapján az a cél, hogy 2020-ig részképzésben vagy hosszabb ideig a hallgatók legalább 20 százaléka külföldi intézményben tanuljon, ez most Magyarország esetében 10 százalék - jelezte. Minél képzettebb valaki, annál mobilabb, a mobilitás pedig javítja a foglalkoztathatóság mértékét - mutatott rá Palkovics László. Palkovics László nagyon fontosnak tartotta, hogy a hallgatók valóban éljenek ezzel a lehetőséggel.
A külföldi tanulmányok akadályai között az anyagi szempontokat említette, s kitért arra is, hogy sokszor nem igazán tájékoztatják a hallgatókat a felsőoktatási intézmények erről a lehetőségről. Az a tapasztalat, hogy a kifelé irányuló mobilitást nem igazán támogatják, pedig a mobilitás az intézmény számára is lehetőség nemzetközi kapcsolatok kiépítésére - mondta Palkovics László. A legmagasabb mobilitási arány a doktori képzéseknél jellemző - jelezte. Kitért arra is, hogy a kimenő és bemenő mobilitást nézve Magyarország Németországgal és Finnországgal van egy szinten, a kimenő hallgatói arány 2-3 százalék.
A külföldi hallgatók aránya 8 százalék volt 2015-ös adatok szerint, míg 2016-ban 11 százalék volt nem magyar állampolgár, ebben a külhoniak is benne vannak. Ezek alapján az oktatási államtitkár óta intett attól, hogy világvége hangulatot vizionáljon bárki is, mert a fiatalok külföldön tanulnak. Az elindított programok jó irányba haladnak - vélekedett, s kitért arra is: az egyetemek kutatási támogatása 15 milliárd forinttal nő jövőre. Hallgatói-kutatói ösztöndíjakra 4 milliárd forintot fordítanak - tette hozzá. Jelezte: a magyar kormány célként jelölte meg azt is, hogy ne csak a gyártás, hanem az innováció területén is pozícionálja magát Magyarország Közép-Európában.
Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója arról beszélt, hogy a célok elérését tarka ösztöndíjpaletta szolgálja. 2014-ben kinyílt a világ, s nyitottak az Európán kívüli térségek felé is - jegyezte meg. Az Erasmus programról szólva kifejtette: soha nem látott lehetőségek nyílnak a források bővülésének köszönhetően a hallgatók számára. Jelenleg 49 intézmény vesz részt a programban, idén közel 20 millió euró áll rendelkezésre, s 8500 hallgató-oktató mozdulhat meg. Megjegyezte: a kreditek elismerése területén van még teendő.
A hallgatók közel negyede számolt be arról, hogy ez nem történt meg, bár a szabályok szerint meg kellett volna. A Campus Mundi programról szólva arról beszélt, hogy az Európán kívüli lehetőségeket még nem igazán használják ki a hallgatók, az arány itt nagyjából 10 százalék. A szakmai gyakorlatnál szintén hasonlóak a tapasztalatok - mondta a közalapítvány igazgatója.
MTI
Hozzászólások