Pedagógusok: átlagos nehézségű volt a matekérettségi
Átlagos nehézségű volt a matematikaírásbeli érettségi feladatlap, amely jól lefedte a tanult témákat - így nyilatkoztak az MTI által megkérdezett szaktanárok a keddi írásbeli vizsgáról.
Nagy Dóra, a Szegedi Tudományegyetem Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola végzősöket is tanító matematikatanára szerint a középszintű érettségi példái között nem volt olyan, amely ne felelt volna meg a korábbi évek feladatai alapján a diákok és pedagógusok között kialakult várakozásnak.
Az érettségi első részében, amelynek megoldására 45 perc állt rendelkezésre, szinte miden feladat várható, típuspélda volt, melyek jól megoldhatók azoknak a diákoknak, akik felkészültek. Csupán a legutolsó volt olyan, amelytől talán megijedhettek a diákok, a valószínűségszámítási feladat kicsit hosszabb gondolkodást igényelhetett az érettségizőktől - közölte a tanár.
A második rész feladatai már jóval több kreativitást, önálló gondolkodást vártak el a vizsgázóktól. Ugyanakkor ezek között a példák között sem találni olyat, amely meglepőnek nevezhető. A sok számolást, gondolkodást igénylő feladatok megoldása során az apró hibákból összejöhet annyi pontvesztés, ami miatt a diák már nem éri el az ötöshöz szükséges szintet - tudatta a szakember. A veszprémi Vetési Albert Gimnázium igazgatója, Simon Zsolt elmondta, hogy a diákok többsége kihasználta a rendelkezésre álló időt a matematikaérettségin.
A feladatsor első részében viszonylag egyszerű feladatokat kaptak a diákok, amelyek az alap készségeket mérték.
A feladatsor második részében fontos szerepet játszott a szövegértés, hiszen "ki kellett hámozni a lényeget" az információhalmazból - hangsúlyozta az igazgató. Mint mondta, 25 százaléktól elégséges, 80 százaléktól jeles osztályzat jár az érettségi dolgozatért, hozzáfűzve, hogy a felvételi pontszámítás esetében a százalékot és nem az érdemjegyet veszik majd figyelembe.
Vass Iván, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatóhelyettese, matematika szakos tanár szerint a keddi feladatsorok közép- és emelt szinten "tanulóbarátok" voltak. Kollégáival úgy látták, hogy a középszintű írásbeli első részének 12 feladatával egyáltalán nem volt probléma, a diákok időben be tudták azokat fejezni.
Úgy véli, a második feladatsor kötelező része is alapfeladatokat tartalmazott, ezeket követték a nehezebbnek ítélhető feladványok, ahol a diákoknak háromból kettőt kellett kiválasztaniuk. Mint mondta, ebben a szegmensben is "nagyon normális feladatok voltak", a diákok közül sokan még az idő lejárta előtt befejezték a munkát, és pozitívan jeleztek vissza a feladatsorról.
A 240 perc alatt megoldandó emelt szintű feladatsor kapcsán Vass Iván úgy fogalmazott, hogy az utóbbi időben azok első négy feladatát a feladatkitűző bizottság úgy rakja össze, hogy egy "jó erős középszintű felkészülés mellett" is megoldhatók legyenek. Szerinte ebbe a részbe rövid szöveggel és elég jó utalásokkal raknak be olyan feladatokat, amelyek tíz évvel ezelőtt egy középszintű feladatsorban is elfértek volna.
Az ötödiktől a kilencedik feladványig a feladatsor szerkezete hasonló a középszintűéhez, a többi 16 pontos feladat pedig úgy van megszerkesztve, hogy minden témakör - attól függetlenül, hogy a diák kihagy-e egy feladatot vagy nem - ugyanolyan súllyal, százalékos értékben jelenjen meg a feladatsorban. Az igazgatóhelyettes szerint "szép, változatos példákat" kaptak a diákok, amelyek közül nem mindegyik hosszú szövegű, de például a 8-as és a 9-es feladatnál előfordul, hogy egy példában több rész egymástól független témaköröket kér számon.
Vass Iván szerint összességében mindkét szintű feladatsor jó időbeosztás és átgondolt megoldási stratégiai mellett a meghatározott időn belül megoldható volt. Ismertette, hogy az emelt szintű feladatsorról is pozitívan vélekedtek a tanulók, volt aki fél órával az idő lejárta előtt minden feladatot megoldott és elhagyta a tantermet.
Gáspár Csaba, a budapesti ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium matematikatanára azt mondta: a középszintű feladatlap első része összességében "rendben volt". A diákok nem kaptak váratlan vagy megoldhatatlan kérdéseket, talán a valószínűségszámításos feladat kicsit nehezebb volt a szokásosnál - fogalmazott. A pedagógus szerint a vizsga második része is tipikus feladatokat tartalmazott, a dolgozatban megjelent egyenletes, szöveges, halmazos, kombinatorikás feladat, illetve függvényjellemzés is.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a második vizsgarész második szakaszában nagyon sok volt a szöveg. "A választható feladatok kimondottan szövegértésre épültek, ami nagyobb gondolkodást igényelt, és sokaknak nehézséget okozhatott. Hibázási lehetőség, ha a gyerek egy összetett feladatban nem teljesen érti a kérdést" - magyarázta Gáspár Csaba, megjegyezve: a logaritmusos feladat is minden évben "mumus", ez vélhetően most is nehezebben ment a diákoknak.
A szaktanár beszélt arról is, hogy a korábbi évek érettségi dolgozataihoz képest az ideiben nagyon dominált a geometria, a szokásosnál kevesebb hangsúlyt kapott viszont a kombinatorika.
"Összességében azt mondhatom, hogy az idei középszintű érettségi feladatsor teljesen korrekt volt. Nem mondanám kimondottan nehéznek, de a magas pontszám, az ötös érdemjegy elérése azért kihívást jelenthetett a tanulóknak" - fogalmazott Gáspár Csaba.
Az érettségi vizsgák szerdán a történelemírásbelikkel folytatódnak.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások