Trócsányi: a közigazgatási bíráskodás témaköre a jogállamisághoz kapcsolódik
Trócsányi László a 2018. január elsejével hatályba lépő közigazgatási perrendtartásból történelmi jelentőségűnek mondta az úgynevezett generál klauzulát, amely rögzíti, hogy "a közigazgatás valamennyi joghatást kiváltó cselekvése bíróság előtt megtámadható". "A közigazgatás széles körű, szerteágazó terület (...), ezért professzionális bírói rendszerre van szükség" - indokolta a miniszter, hogy a megyei szint mellett az összetettebb ügyek elbírálására "regionális közigazgatási bírósági struktúra kialakítására került sor".Trócsányi László előadásában utalt arra, hogy a rendszerváltás után az Alkotmánybíróság létrehozása volt a középpontban annak érdekében, hogy a jogszabályok legyenek alkotmányosak, ami nagyon fontos kérdés. Ugyanakkor - mutatott rá - az emberek döntő többsége a közigazgatással kerül kapcsolatba, így az is nagyon fontos, hogy a közigazgatás cselekvései, intézkedései jogszerűek legyenek.
Előadásában Trócsányi László utalt a "felek eltérő helyzetére". Míg a magánjogi perekben a felek egyenjogúak, s a bíró a bizonyítékok alapján eldönti kinek van igaza, addig "a közigazgatás erőpozícióban van az ügyfelekkel szemben, hisz minden információ a közigazgatásban van. Ezért a bíró szerepe más egy közigazgatási perben, mint a hagyományos magánjogi perekben".
Ehhez kapcsolódóan az igazságügyi miniszter az előadást követően az MTI-nek kiemelte: az elfogadott közigazgatási perrendtartás az első lépés abban, hogy a közigazgatási bíráskodást újrapozícionálják, s bízik benne, hogy "a következő időszakban is a napirenden lesz, és a szervezeti önállóság is meg fog valósulni".
Trócsányi László előadásában részletesen ismertette a közigazgatási bíráskodás hazai történetét megemlítve, hogy ezt a jogállamisághoz kapcsolódó rendszert egy tollvonással eltörölték 1949-ben, s a szocialista jogrend évtizedei alatt csak nagyon korlátozott volt a közigazgatás feletti bírói kontroll. A rendszerváltozást követően megtörtént egyfajta rehabilitációja a közigazgatási bíráskodásnak, azonban a különböző időszakokban megvalósított jogszabály-módosítások nem tették lehetővé egy koherens rendszer létrejöttét - hangoztatta megerősítve: az új közigazgatási perrend elfogadásával lehetővé vált az, hogy a közigazgatás fölötti bírói kontroll teljessé váljon.
A legfontosabb újítások között említette a generál klauzula bevezetése mellett a "differenciált hatáskör telepítés" bevezetését, az azonnali jogértelmezési eszközök - a perbeli egyezségkötés, és a közvetítés -, illetve az új jogorvoslati rend - rendes és rendkívüli perorvoslat - biztosítását. Trócsányi László előadásában történeti áttekintést adott a magyar közigazgatási bíráskodásról, az igazságszolgáltatási rendszerben betöltött szerepéről megjegyezve, hogy a január elsejével felálló rendszer "új távlatokat nyit a közigazgatási bíráskodás jövőjére".
A debreceni doktorandusz konferencián három egyetem - a debreceni, a szegedi és a miskolci - 60 doktorandusz hallgatója mutatja be kutatási eredményeit hat szekcióban - jelezte a megnyitón Szabadfalvi József egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Marton Géza állam- és jogtudományi doktori iskola vezetője.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások