Varga-Bajusz Veronika: a felsőoktatás megújításával nagyot léptek előre a magyar egyetemek
A magyar egyetemek világviszonylatban is egyre erősebbek, ami nagyban köszönhető a felsőoktatás 2020-ban elindított megújításának - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára csütörtök reggel a TV2 Mokka című műsorában, amelyben az Év egyeteme 2025 gáláról is szó volt.
Varga-Bajusz Veronika kifejtette, hogy a megújuló felsőoktatási rendszerrel új lendületet kaptak az egyetemek. Az intézmények ugyanis jól tudtak élni a modellváltás nyújtotta lehetőségekkel, és képesek hosszú távú stratégiai célok mentén haladni annak köszönhetően, hogy már "nincsenek beszorítva egy rugalmatlan keretrendszerbe" - fogalmazott.
Mint mondta, az egyre magasabb színvonalat jól mutatják azok a nemzetközi rangsorok, amelyekben évről évre egyre jobb eredményeket érnek el a magyarországi felsőoktatási intézmények. Beszámolt arról, hogy míg 2020 előtt hét, addig most tizenkét egyetem van a világ legjobb felsőoktatási intézményeinek 5 százalékában, ebből három a legjobb 2 százalékhoz, egy pedig a felső 1 százalékhoz tartozik, az eredmények pedig évről évre egyre jobbak lesznek - emelte ki.
E rangsorok mérőszámai arról tanúskodnak, hogy egy hallgatónak, doktorandusznak, kutatónak milyen komoly lehetőségeket tud adni egy egyetem a nemzetköziesítés, oktatás vagy akár kutatás terén - fűzte hozzá.
Közlése szerint a vidéki egyetemek is erősödtek, hiszen a top 2 százalékban lévő egyetemek között két nem fővárosi intézmény is van. Ez azért fontos, mert egy vidéki egyetem az adott régió motorjaként is működik. Olyan társadalmi, gazdasági kapcsolatokkal bír, amelyekkel komoly perspektívát nyújt a térség fiataljainak - hangsúlyozta, hozzáfűzve: ma már minden második jelentkező vidéki egyetemen kíván tanulni.
Varga-Bajusz Veronika kitért arra is, hogy az egyetemek komoly kapcsolatrendszert építettek ki az elmúlt időszakban a helyi munkaerőpiaci szereplőkkel, így egyre több hallgató tudja közvetlenül gyakorlatban is alkalmazni a megszerzett tudást az egyetemi évek alatt.
A nemzetközi programok kapcsán kiemelte, hogy egy "indokolatlan brüsszeli politikai nyomásgyakorlás" miatt az Erasmus helyett hozták létre a Pannónia programot, de a hallgatók, egyetemek ezzel még jobban is jártak.
Rámutatott, hogy a Pannónia program sokkal jobb lehetőségeket kínál és segítségével már több mint négyezer bilaterális kapcsolat épült a hazai és külföldi intézmények között. A program teljes kreditelismeréssel jár, sokkal rugalmasabb a nemzetközi tapasztalatszerzésben meghatározható időkerete, kutatók is részt vehetnek a nemzetközi mobilitásban, és magasabb ösztöndíjat is kínálnak annak keretében - sorolta.
Varga-Bajusz Veronika a műsorban felhívta a figyelmet arra, hogy csütörtök este rendezik meg az Év egyeteme 2025 gálát a Várkert Bazárban: nyolc kategóriában díjazzák a magyarországi egyetemeket, ezzel is elismerve a hazai felsőoktatási intézmények teljesítményét. A gálán olyan kategóriákban díjazzák a legjobbakat, mint az innováció, a sport, a családbarát működés, karitatív tettek vagy éppen a kultúra és a művészetápolás területén elért eredmények - emelte ki.
A gálaműsort 21 órától az M5-ös csatornán is közvetítik - jelezte az államtitkár.
(Forrás: MTI)
Varga-Bajusz Veronika kifejtette, hogy a megújuló felsőoktatási rendszerrel új lendületet kaptak az egyetemek. Az intézmények ugyanis jól tudtak élni a modellváltás nyújtotta lehetőségekkel, és képesek hosszú távú stratégiai célok mentén haladni annak köszönhetően, hogy már "nincsenek beszorítva egy rugalmatlan keretrendszerbe" - fogalmazott.Mint mondta, az egyre magasabb színvonalat jól mutatják azok a nemzetközi rangsorok, amelyekben évről évre egyre jobb eredményeket érnek el a magyarországi felsőoktatási intézmények.
E rangsorok mérőszámai arról tanúskodnak, hogy egy hallgatónak, doktorandusznak, kutatónak milyen komoly lehetőségeket tud adni egy egyetem a nemzetköziesítés, oktatás vagy akár kutatás terén - fűzte hozzá.
Közlése szerint a vidéki egyetemek is erősödtek, hiszen a top 2 százalékban lévő egyetemek között két nem fővárosi intézmény is van. Ez azért fontos, mert egy vidéki egyetem az adott régió motorjaként is működik. Olyan társadalmi, gazdasági kapcsolatokkal bír, amelyekkel komoly perspektívát nyújt a térség fiataljainak - hangsúlyozta, hozzáfűzve: ma már minden második jelentkező vidéki egyetemen kíván tanulni.
Varga-Bajusz Veronika kitért arra is, hogy az egyetemek komoly kapcsolatrendszert építettek ki az elmúlt időszakban a helyi munkaerőpiaci szereplőkkel, így egyre több hallgató tudja közvetlenül gyakorlatban is alkalmazni a megszerzett tudást az egyetemi évek alatt.
A nemzetközi programok kapcsán kiemelte, hogy egy "indokolatlan brüsszeli politikai nyomásgyakorlás" miatt az Erasmus helyett hozták létre a Pannónia programot, de a hallgatók, egyetemek ezzel még jobban is jártak.
Rámutatott, hogy a Pannónia program sokkal jobb lehetőségeket kínál és segítségével már több mint négyezer bilaterális kapcsolat épült a hazai és külföldi intézmények között. A program teljes kreditelismeréssel jár, sokkal rugalmasabb a nemzetközi tapasztalatszerzésben meghatározható időkerete, kutatók is részt vehetnek a nemzetközi mobilitásban, és magasabb ösztöndíjat is kínálnak annak keretében - sorolta.
Varga-Bajusz Veronika a műsorban felhívta a figyelmet arra, hogy csütörtök este rendezik meg az Év egyeteme 2025 gálát a Várkert Bazárban: nyolc kategóriában díjazzák a magyarországi egyetemeket, ezzel is elismerve a hazai felsőoktatási intézmények teljesítményét. A gálán olyan kategóriákban díjazzák a legjobbakat, mint az innováció, a sport, a családbarát működés, karitatív tettek vagy éppen a kultúra és a művészetápolás területén elért eredmények - emelte ki.
A gálaműsort 21 órától az M5-ös csatornán is közvetítik - jelezte az államtitkár.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások