Orbánt leszavazták az atompénzek ügyében
A Napi.hu-tól származó hírek szerint a Paksi Atomerőmű nem veszi át a költségvetéstől a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő befizetést, habár még a kormányfő is támogatta a javaslatot a parlamenti szavazáson. Azonban mint kiderült, korábban már előfordult, hogy az alapból származó pénzekből másra is költöttek, mint amire kellett volna.
Az 1998-ban létrehozott Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban meglehetősen szép pénz gyűlt össze, melyet a radioaktív hulladék végleges elhelyezésére, a kiégetett üzemanyag átmeneti tárolására és végleges elhelyezésére, valamint a nukleáris létesítmények leszerelésének finanszírozására gyűjtöttek eddig.
A legutóbbi adatok szerint az összeg mára körülbelül 170 milliárdra rúg, és a továbbiakban még jobban gyarapodhat. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szerint az alap pénzkészlete a továbbiakban is növekszik, és a 2011-es költségvetés szerint az aktuális évben összesen 15 milliárdos össznövekedéssel lehetett számolni. Rendkívül fontos, hogy az alap tovább növekedjen, elsősorban a jövőbeni kiadások fedezése érdekében.
A Nukleáris Pénzügyi Alap 2011-es tervezett bevétele összesen 329,9 millió forint volt, amelyből csak a Paksi Atomerőmű Zrt. támogatási kötelezettsége alapján kicsivel több, mint 23 millió forint részesedést vállalt. Az Országos Atomenergia Hivatal szerint több olyan ok van, amely jelentős hatást gyakorol a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba való befizetés mértékére, ilyen ok lehet például az atomerőmű üzemidő-hosszabbításának lehetősége is. Az előbbieket figyelembe véve, és azt is, hogy az idei évben még az atomerőmű befizetését az alapba még konzervatív módon állapították meg, a jövő évtől kezdve a befizetési kötelezettség csökken.
Az alapot a központi költségvetés is támogatja, 2011-ben a könyvelések alapján közel 8 milliárd forintnyi összeget biztosítottak. E téren jelentős módosításokat szavaztak volna meg, azonban a megszavazás helyett leszavazás lett az LMP javaslatából.
A költségvetési módosító indítvány szerint - amelyre maga Orbán Viktor is igennel szavazott - az alap kiadásait teljes mértékben a Paksi Atomerőmű befizetései fedezték volna. Jelenleg, és az előbb említett párt kalkulációi szerint az alap éves kiadásainak körülbelül a felét fedezik az atomerőmű befizetései, míg a másik felét a központi költségvetési támogatás biztosítja.
A benyújtott módosítás elfogadásával annyi változott volna, hogy a közvetett állami források aránya növekedett volna, míg a közvetlen csökkent volna. Ez azonban növelte volna a nukleáris forrásból termelt villamos energia költségszintjét, amely következtében láthatóvá vált volna, hogy az atomenergia nem is annyira olcsó, mint ahogy azt a közhiedelem tartja. Hir.ma (a Napi.hu nyomán)
Az 1998-ban létrehozott Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban meglehetősen szép pénz gyűlt össze, melyet a radioaktív hulladék végleges elhelyezésére, a kiégetett üzemanyag átmeneti tárolására és végleges elhelyezésére, valamint a nukleáris létesítmények leszerelésének finanszírozására gyűjtöttek eddig.
A legutóbbi adatok szerint az összeg mára körülbelül 170 milliárdra rúg, és a továbbiakban még jobban gyarapodhat. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szerint az alap pénzkészlete a továbbiakban is növekszik, és a 2011-es költségvetés szerint az aktuális évben összesen 15 milliárdos össznövekedéssel lehetett számolni. Rendkívül fontos, hogy az alap tovább növekedjen, elsősorban a jövőbeni kiadások fedezése érdekében.
A Nukleáris Pénzügyi Alap 2011-es tervezett bevétele összesen 329,9 millió forint volt, amelyből csak a Paksi Atomerőmű Zrt. támogatási kötelezettsége alapján kicsivel több, mint 23 millió forint részesedést vállalt. Az Országos Atomenergia Hivatal szerint több olyan ok van, amely jelentős hatást gyakorol a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba való befizetés mértékére, ilyen ok lehet például az atomerőmű üzemidő-hosszabbításának lehetősége is. Az előbbieket figyelembe véve, és azt is, hogy az idei évben még az atomerőmű befizetését az alapba még konzervatív módon állapították meg, a jövő évtől kezdve a befizetési kötelezettség csökken.
Az alapot a központi költségvetés is támogatja, 2011-ben a könyvelések alapján közel 8 milliárd forintnyi összeget biztosítottak. E téren jelentős módosításokat szavaztak volna meg, azonban a megszavazás helyett leszavazás lett az LMP javaslatából.
A költségvetési módosító indítvány szerint - amelyre maga Orbán Viktor is igennel szavazott - az alap kiadásait teljes mértékben a Paksi Atomerőmű befizetései fedezték volna. Jelenleg, és az előbb említett párt kalkulációi szerint az alap éves kiadásainak körülbelül a felét fedezik az atomerőmű befizetései, míg a másik felét a központi költségvetési támogatás biztosítja.
A benyújtott módosítás elfogadásával annyi változott volna, hogy a közvetett állami források aránya növekedett volna, míg a közvetlen csökkent volna. Ez azonban növelte volna a nukleáris forrásból termelt villamos energia költségszintjét, amely következtében láthatóvá vált volna, hogy az atomenergia nem is annyira olcsó, mint ahogy azt a közhiedelem tartja. Hir.ma (a Napi.hu nyomán)
Hozzászólások