Pálinka - Az adószakértő szerint nem lehet adómentesen, az uniós jognak megfelelően pálinkát főzni
Vámosi-Nagy Szabolcs, az EY globális tanácsadócég adószakértője az adózási szabályokat figyelembe véve nem lát olyan megoldást, amellyel egyszerre lehetne jövedékiadó-mentesen, és egyben az európai uniós jognak is megfelelve pálinkát főzni Magyarországon.
Vámosi-Nagy Szabolcs azután mondta ezt az MTI-nek, hogy az Európai Unió bírósága csütörtöki ítéletében kimondta: ellentétes az uniós joggal a házi pálinkafőzés adómentessége.
Az ítéletről kiadott sajtóközlemény ismerteti, hogy az uniós jog szerint a pálinka esetében a tiszta alkohol hektoliterére minimum 550 euró (mintegy 168 ezer forint) jövedéki adót kell kivetni, és azokra a párlatokra adható adókedvezmény, amelyet a gyümölcstermesztők a saját gyümölcsükből saját fogyasztásra szeszfőzdében főzetnek, és ez nem lehet több háztartásonként 50 liternél, tiszta szeszben mérve.
Ezzel szemben Magyarország a gyümölcstermesztő által főzdében főzetett, saját fogyasztásra szánt pálinkára legfeljebb 50 literig 0 forintos jövedéki adót vetett ki, amit a bíróság gyakorlati értelemben adómentességként értelmezett, az ugyanilyen célra otthon főzött pálinka esetében pedig konkrétan kimondta annak adómentességét.
Ítéletében a bíróság arra a következtetésre jut, hogy Magyarország a kérdéses párlatfőzésre és pálinkafőzetésre az uniós jog által meg nem engedett, túl nagy adókedvezményt adott.
A vonatkozó irányelv tételesen meghatározza, milyen esetekben adható adómentesség, és ez alapján nem jogszerű, hogy Magyarország a házi, saját célú pálinkafőzést maximum 50 literig jövedékiadó-mentessé tegye - közölték.
Vámosi-Nagy Szabolcs kifejtette: előre tudható volt, hogy a magyar szabályozás nem összeegyeztethető az európai uniós joggal, és nem is tud olyan adózási megoldást, amellyel jövedékiadó-mentesen, az európai uniós jognak megfelelően lehetne pálinkát főzni Magyarországon.
A szakértő emlékeztetett arra, hogy Magyarország uniós csatlakozási tárgyalásain, az 1990-es évek közepén az adó fejezet tárgyalásakor az ország megpróbált mentességet, de le legalábbis átmeneti jövedékiadó-mentességet szerezni, de végül ezt nem sikerült elérni, míg például Csehországban a házi sörfőzés mentességet élvez.
A vonatkozó európai uniós irányelv többek között a jövedéki adó minimális mértékét határozza meg azzal a céllal, hogy a magas adótartalmú termékeknél ne legyenek a csempészést ösztönző, nagy különbségek a tagállamok között.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az ügyről csütörtökön, sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: az európai bírósági döntés nem érte váratlanul a kormányt, a részletes ítélet és indoklás ismeretében a Vidékfejlesztési Minisztérium az adóügyeket is felügyelő nemzetgazdasági tárcával közösen fog kidolgozni egy jogi megoldást.
"Biztos vagyok abban, hogy egy precíz jogi munkával át lehet hidalni a különbségeket" - fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy az unióban talán a szlovén pálinkafőzési szabályozás áll a legközelebb a magyarhoz.
MTI
Vámosi-Nagy Szabolcs azután mondta ezt az MTI-nek, hogy az Európai Unió bírósága csütörtöki ítéletében kimondta: ellentétes az uniós joggal a házi pálinkafőzés adómentessége.
Az ítéletről kiadott sajtóközlemény ismerteti, hogy az uniós jog szerint a pálinka esetében a tiszta alkohol hektoliterére minimum 550 euró (mintegy 168 ezer forint) jövedéki adót kell kivetni, és azokra a párlatokra adható adókedvezmény, amelyet a gyümölcstermesztők a saját gyümölcsükből saját fogyasztásra szeszfőzdében főzetnek, és ez nem lehet több háztartásonként 50 liternél, tiszta szeszben mérve.
Ezzel szemben Magyarország a gyümölcstermesztő által főzdében főzetett, saját fogyasztásra szánt pálinkára legfeljebb 50 literig 0 forintos jövedéki adót vetett ki, amit a bíróság gyakorlati értelemben adómentességként értelmezett, az ugyanilyen célra otthon főzött pálinka esetében pedig konkrétan kimondta annak adómentességét.
Ítéletében a bíróság arra a következtetésre jut, hogy Magyarország a kérdéses párlatfőzésre és pálinkafőzetésre az uniós jog által meg nem engedett, túl nagy adókedvezményt adott.
A vonatkozó irányelv tételesen meghatározza, milyen esetekben adható adómentesség, és ez alapján nem jogszerű, hogy Magyarország a házi, saját célú pálinkafőzést maximum 50 literig jövedékiadó-mentessé tegye - közölték.
Vámosi-Nagy Szabolcs kifejtette: előre tudható volt, hogy a magyar szabályozás nem összeegyeztethető az európai uniós joggal, és nem is tud olyan adózási megoldást, amellyel jövedékiadó-mentesen, az európai uniós jognak megfelelően lehetne pálinkát főzni Magyarországon.
A szakértő emlékeztetett arra, hogy Magyarország uniós csatlakozási tárgyalásain, az 1990-es évek közepén az adó fejezet tárgyalásakor az ország megpróbált mentességet, de le legalábbis átmeneti jövedékiadó-mentességet szerezni, de végül ezt nem sikerült elérni, míg például Csehországban a házi sörfőzés mentességet élvez.
A vonatkozó európai uniós irányelv többek között a jövedéki adó minimális mértékét határozza meg azzal a céllal, hogy a magas adótartalmú termékeknél ne legyenek a csempészést ösztönző, nagy különbségek a tagállamok között.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az ügyről csütörtökön, sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: az európai bírósági döntés nem érte váratlanul a kormányt, a részletes ítélet és indoklás ismeretében a Vidékfejlesztési Minisztérium az adóügyeket is felügyelő nemzetgazdasági tárcával közösen fog kidolgozni egy jogi megoldást.
"Biztos vagyok abban, hogy egy precíz jogi munkával át lehet hidalni a különbségeket" - fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy az unióban talán a szlovén pálinkafőzési szabályozás áll a legközelebb a magyarhoz.
MTI
Hozzászólások