Pataky Péter: távlatosan az osztrák szakszervezeti modellhez húz az MSZSZ
A Magyar Szakszervezetek Szövetsége (MSZSZ) távlatosan arra törekszik, hogy az ausztriai érdekképviseleti modellhez hasonlítson működése - mondta el hétfőn, Győrben sajtótájékoztatón Pataky Péter, az MSZSZ és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke.
Az elnök arról beszélt: az idei év első felében teremti meg a működési keretrendszert az MSZSZ, majd a három szakszervezeti szövetség - az Autonómok, az MSZOSZ és a SZEF - a beolvad az új tömörülésbe annak érdekében, hogy az általános jogutódlással "semmit ne veszítsünk el, amit eddig megteremtettünk", ugyanakkor hatékonyabban, nagyobb erőt képviselő, akcióképesebb szövetséget hozzanak létre.
Így tudnak megfelelni annak az igénynek, hogy magasabb szintre emeljék a szolidaritást, ezzel készülve fel arra, hogy egy megkerülhetetlen szervezetet létrehozva a jövőben ne adják meg senkinek a lehetőséget, hogy megossza az érdekképviseleteket, "legyen az munkáltató vagy államhatalom vagy kormány vagy helyi hatalom".
Varga László MSZSZ-alelnök, egyben a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke az eseményen arról beszélt: az osztrák ÖGB nem ernyőszervezet, sokkal inkább a nagy munkavállalói rétegek önálló, szerves együttműködése, amelynek tevékenysége során még a politikai értékkülönbségek sem jelentenek gondot.
Az együttműködés hatásairól szólva kijelentette, "kedvező jelek látszanak, de nem a tárgyalófelek fogadókészsége, hanem a szakszervezeti oldal összefogottsága szempontjából", mivel az együttműködés eredményeként alakult demonstrációs bizottságok "kényszerítenek kimozgást a kormányból".
Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke, az MSZSZ alelnöke azt hangsúlyozta, mindenképpen szükséges növelni az érdekképviseletek akcióképességét abban az időben, amikor a munkavállalók pozíciója erősen romlik; ezért is pártolják ezt a modellt, mert úgy látják, hogy az azonos problémákkal küzdő verseny- és a közszféra közötti szolidaritást meg kell erősíteni.
MTI
Az elnök arról beszélt: az idei év első felében teremti meg a működési keretrendszert az MSZSZ, majd a három szakszervezeti szövetség - az Autonómok, az MSZOSZ és a SZEF - a beolvad az új tömörülésbe annak érdekében, hogy az általános jogutódlással "semmit ne veszítsünk el, amit eddig megteremtettünk", ugyanakkor hatékonyabban, nagyobb erőt képviselő, akcióképesebb szövetséget hozzanak létre.Így tudnak megfelelni annak az igénynek, hogy magasabb szintre emeljék a szolidaritást, ezzel készülve fel arra, hogy egy megkerülhetetlen szervezetet létrehozva a jövőben ne adják meg senkinek a lehetőséget, hogy megossza az érdekképviseleteket, "legyen az munkáltató vagy államhatalom vagy kormány vagy helyi hatalom".
Varga László MSZSZ-alelnök, egyben a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke az eseményen arról beszélt: az osztrák ÖGB nem ernyőszervezet, sokkal inkább a nagy munkavállalói rétegek önálló, szerves együttműködése, amelynek tevékenysége során még a politikai értékkülönbségek sem jelentenek gondot.
Az együttműködés hatásairól szólva kijelentette, "kedvező jelek látszanak, de nem a tárgyalófelek fogadókészsége, hanem a szakszervezeti oldal összefogottsága szempontjából", mivel az együttműködés eredményeként alakult demonstrációs bizottságok "kényszerítenek kimozgást a kormányból".
Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke, az MSZSZ alelnöke azt hangsúlyozta, mindenképpen szükséges növelni az érdekképviseletek akcióképességét abban az időben, amikor a munkavállalók pozíciója erősen romlik; ezért is pártolják ezt a modellt, mert úgy látják, hogy az azonos problémákkal küzdő verseny- és a közszféra közötti szolidaritást meg kell erősíteni.
MTI
Hozzászólások