Az ÁKK mandátumot adott jüankötvény kibocsátásának megszervezésére
Az Államadósság Kezelő központ (ÁKK) mandátumot adott a Bank of China Limited pénzintézetnek kínai jüanban (renminbi) denominált, benchmark összegű, angol jog alatti kötvény kibocsátásának megszervezésére - közölte az ÁKK szerdán az MTI-vel.
A kibocsátás és az árazás a piaci körülményektől függ - tették hozzá.
Az ÁKK az idén januárban jelentette be, hogy Magyarország befektetők toborzásával bízta meg a Bank of China pénzintézetet egy jüanban denominált kötvény kibocsátásához. A kínai bank által a kötvény előkészítésére szintén januárban rendezett kétnapos "non-deal roadshow-t" sikeresnek értékelte akkor az ÁKK, a piaci bizonytalanságok miatt azonban Magyarország elhalasztotta a jüankötvény kibocsátását.
A Magyar Nemzeti Bank a roadshow után azt közölte, álláspontja szerint Magyarország 2016-os devizaigénye teljes egészében megoldható lehet jüankötvények kibocsátásával, egyéb devizakötvények - euró, dollár - kibocsátása nélkül.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a múlt év végén a Reuters hírügynökségnek adott interjúban "nagyon fontosnak" nevezte egy jüanban denominált kötvény kibocsátását a tavaly novemberben Kínával kötött megállapodásnak megfelelően. A kibocsátás felső határát 3 milliárd jüanban (455 millió dollár) jelölte meg akkor a miniszter.
Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója december közepén azt közölte, hogy Magyarország az idén összesen 312 milliárd forint értékben tervez devizakötvényt kibocsátani.
Elsőként Nagy-Britannia bocsátott ki jüanban (renminbi, RMB) denominált szuverén kötvényt. A brit állampapír volt az első jüanban denominált nem kínai szuverén kibocsátás. A 2014. októberében 2 milliárd jüan értékben meghirdetett 3 éves lejáratú kötvényre 5,8 milliárd jüan ajánlatot tettek az elsődleges forgalmazók.
A kincstár a túljegyzésre a kibocsátást 3 milliárd jüanra (mintegy 300 millió font-sterling) emelte 2,70 százalékos hozammal. A kibocsátás főszervezőjeként a Bank of China, a HSBC és a Standard Chartered pénzintézetek konzorciuma működött közre.
Legutóbb Dél-Korea bocsátott ki jüankötvényt 2015 decemberében 3 milliárd jüan (460 millió dollár) értékben.
Lengyelország az idén márciusban jelentette be, hogy jüankötvény kibocsátásra készül, mintegy 300-500 millió dollárnak megfelelő értékben, a pontos paraméterekről április végén döntenek.
A kínai jegybank (People's Bank of China, PBOC) Londonban bocsátotta ki Kínán kívül első (offshore) jüankötvényét 2015. októberében Hszi Csin-ping államfő első hivatalos nagy-britanniai látogatása alkalmából.
Az 5 milliárd jüan értékben meghirdetett egy éves lejáratú kötvényre 30 milliárd jüan ajánlatot tettek a befektetők. A túljegyzés 3,1 százalékra szorította le az egy éves lejárat 3,3 százalékos piaci hozamát.
A kibocsátás szervezésében az Industrial and Commercial Bank of China (ICBC) és a HSBC működött közre.
MTI
A kibocsátás és az árazás a piaci körülményektől függ - tették hozzá.
Az ÁKK az idén januárban jelentette be, hogy Magyarország befektetők toborzásával bízta meg a Bank of China pénzintézetet egy jüanban denominált kötvény kibocsátásához. A kínai bank által a kötvény előkészítésére szintén januárban rendezett kétnapos "non-deal roadshow-t" sikeresnek értékelte akkor az ÁKK, a piaci bizonytalanságok miatt azonban Magyarország elhalasztotta a jüankötvény kibocsátását.
A Magyar Nemzeti Bank a roadshow után azt közölte, álláspontja szerint Magyarország 2016-os devizaigénye teljes egészében megoldható lehet jüankötvények kibocsátásával, egyéb devizakötvények - euró, dollár - kibocsátása nélkül.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a múlt év végén a Reuters hírügynökségnek adott interjúban "nagyon fontosnak" nevezte egy jüanban denominált kötvény kibocsátását a tavaly novemberben Kínával kötött megállapodásnak megfelelően. A kibocsátás felső határát 3 milliárd jüanban (455 millió dollár) jelölte meg akkor a miniszter.
Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója december közepén azt közölte, hogy Magyarország az idén összesen 312 milliárd forint értékben tervez devizakötvényt kibocsátani.
Elsőként Nagy-Britannia bocsátott ki jüanban (renminbi, RMB) denominált szuverén kötvényt. A brit állampapír volt az első jüanban denominált nem kínai szuverén kibocsátás. A 2014. októberében 2 milliárd jüan értékben meghirdetett 3 éves lejáratú kötvényre 5,8 milliárd jüan ajánlatot tettek az elsődleges forgalmazók.
A kincstár a túljegyzésre a kibocsátást 3 milliárd jüanra (mintegy 300 millió font-sterling) emelte 2,70 százalékos hozammal. A kibocsátás főszervezőjeként a Bank of China, a HSBC és a Standard Chartered pénzintézetek konzorciuma működött közre.
Legutóbb Dél-Korea bocsátott ki jüankötvényt 2015 decemberében 3 milliárd jüan (460 millió dollár) értékben.
Lengyelország az idén márciusban jelentette be, hogy jüankötvény kibocsátásra készül, mintegy 300-500 millió dollárnak megfelelő értékben, a pontos paraméterekről április végén döntenek.
A kínai jegybank (People's Bank of China, PBOC) Londonban bocsátotta ki Kínán kívül első (offshore) jüankötvényét 2015. októberében Hszi Csin-ping államfő első hivatalos nagy-britanniai látogatása alkalmából.
Az 5 milliárd jüan értékben meghirdetett egy éves lejáratú kötvényre 30 milliárd jüan ajánlatot tettek a befektetők. A túljegyzés 3,1 százalékra szorította le az egy éves lejárat 3,3 százalékos piaci hozamát.
A kibocsátás szervezésében az Industrial and Commercial Bank of China (ICBC) és a HSBC működött közre.
MTI
Hozzászólások