Mennyibe kerül a forint gyengülése a háztartásoknak?
A vírushelyzet miatt megingó gazdaságban jelentősen gyengült a forint az euróval szemben. Megvizsgáltuk, mi ennek az oka, hogy milyen mértékű drágulást eredményezhet a helyzet, és hogy mennyivel növelheti meg egy háztartás kiadásait az euróárfolyam emelkedéséből adódó árnövekedés.
Gyengül a forint. Ez nem újdonság, évek óta ezzel vannak tele a hírek, a hullámzó euró árfolyam folyamatosan témát szolgáltat a gazdasági szereplők számára. Erre a jelenségre azonban jelentősen ráerősített a koronavírus-járvány, valamint az ehhez köthető gazdasági folyamatok hatása. Amikor ez a cikk íródik, 353 forintos középárfolyamon jegyzik az eurót, ami bár nem számít történelmi mélypontnak, jelentős változást mutat a korábbi évekhez képest. Ennek oka összetett.
A pánik hatásai
A tendenciaszerű forintgyengülésnek a közelmúltban bejelentett, 0,9-ről 0,75 százalékosra történő alapkamat-csökkentés is adott egy lökést, ami nem feltétlenül rossz dolog. A Magyar Nemzeti Bank célja ezzel a lépéssel a gazdaság felpörgetése, amelyre mindennél nagyobb szükség van a pandémia által eredményezett gazdasági problémák közepette. A lépéshez azonban automatikusan hozzátartozik a nemzeti valuta gyengülése.
Hogy ez a folyamat hol áll majd be, arra többféle forgatókönyv létezik: a szakértők nem tartják lehetetlennek a 360-as szint fölötti állandósulást sem, az optimistább jóslatok szerint viszont a 348 körüli zónáig is visszaerősödhet a helyzet. A világjárványt követően pedig akár a 340-as szintre is csendesedhet a forintárfolyam a 2020-as év végére. Érdekesség, hogy a forint problémája nem teljesen régiós szintű, hiszen bár máshol is megfigyelhető a folyamat, a hasonló kategóriában jegyzett cseh korona gyengülése minimális volt, a lengyel zloty pedig tartotta magát.
A háttérben az áll, hogy a koronavírus által keltett pánik kihatott a piaci szereplőkre, így aki csak tehette, az első számú tartalékdeviza, az amerikai dollár felé fordult, mint biztosnak tűnő „menedékhely”.
A forintromlás következményei
A fentiek látszólag csak a piaci szereplőket érintik, de közvetve minden magyar családra hatással lehetnek, terhet róva a háztartások büdzséjére. Az egyik ilyen terület a nyaralás. Bár sokan döntöttek úgy, hogy az országhatárokon belül töltik el pihenőjüket, a külföldi célpontok ezzel együtt is népszerűek maradtak. Egy nyaralás összköltségén több tízezer forintot emelhet a gyengébben váltott forint okozta különbözet. Drágább lesz a repülőjegy, a szállás, magasabb az éttermi számla vagy éppen a tengerparti hideg üdítő.
Törvényszerű, hogy ebben a helyzetben emelkedik a külföldről beszerzett termékek ára, ennek köszönhetően egy 100 dolláros rendelésen is több ezer forintot bukhat a magyar. Ahol a szolgáltatásokat érinti az import, ott a megemelkedett költségeket beépítik az árakba, ez a folyamat szintén érezhető lesz a pénztárcákon. Ehhez el kell telnie egy kis időnek, hiszen éppen most éledt újra a kereslet, biztosan nem áremeléssel kezdenek a cégek, hosszabb távon viszont ez várható, ha marad a jelenlegi euróárfolyam. Az exportra termelő cégeknek viszont előnyös a forint gyengülése, mint ahogyan a hitelfelvételhez is optimálisak a körülmények.
Nem lesz gond az üzemanyaggal és a devizahitelekkel
Az üzemanyagot azonban nem érinti ez a probléma. Azt mindenki tapasztalta, hogy a pandémia alatt drasztikusan esett a benzin és a gázolaj ára, a karantén miatt hatalmas kiesés volt tapasztalható ebben a szektorban. Itt drágulásra kevésbé kell számítani, az eredeti szint azonban lassan visszaállhat. A Mol Nyrt.-t nem kell félteni, folyamatosan monitorozzák a világpiaci helyzetet, hetente kétszer felülvizsgálják az árképzésüket. Tankolás előtt mindenképpen érdemes a kijelzőre pillantani, hol tart jelenleg egy liter benzin ára.
Az szintén megnyugtató, hogy olyan drasztikus eseményekre, mint a svájci frankhoz igazított hitelek bedőlése, nem kell számítani, a magyarok többségének ugyanis hosszú évekre elment a kedve a devizaalapú kölcsönöktől, így jelenleg kevesebb honfitársunkat érinti ez a helyzet. Igaz ez az országra is: már csak az államadósság kevesebb, mint 20 százaléka devizaalapú.
Gyengül a forint. Ez nem újdonság, évek óta ezzel vannak tele a hírek, a hullámzó euró árfolyam folyamatosan témát szolgáltat a gazdasági szereplők számára. Erre a jelenségre azonban jelentősen ráerősített a koronavírus-járvány, valamint az ehhez köthető gazdasági folyamatok hatása. Amikor ez a cikk íródik, 353 forintos középárfolyamon jegyzik az eurót, ami bár nem számít történelmi mélypontnak, jelentős változást mutat a korábbi évekhez képest. Ennek oka összetett.
A pánik hatásai
A tendenciaszerű forintgyengülésnek a közelmúltban bejelentett, 0,9-ről 0,75 százalékosra történő alapkamat-csökkentés is adott egy lökést, ami nem feltétlenül rossz dolog. A Magyar Nemzeti Bank célja ezzel a lépéssel a gazdaság felpörgetése, amelyre mindennél nagyobb szükség van a pandémia által eredményezett gazdasági problémák közepette. A lépéshez azonban automatikusan hozzátartozik a nemzeti valuta gyengülése.
Hogy ez a folyamat hol áll majd be, arra többféle forgatókönyv létezik: a szakértők nem tartják lehetetlennek a 360-as szint fölötti állandósulást sem, az optimistább jóslatok szerint viszont a 348 körüli zónáig is visszaerősödhet a helyzet. A világjárványt követően pedig akár a 340-as szintre is csendesedhet a forintárfolyam a 2020-as év végére. Érdekesség, hogy a forint problémája nem teljesen régiós szintű, hiszen bár máshol is megfigyelhető a folyamat, a hasonló kategóriában jegyzett cseh korona gyengülése minimális volt, a lengyel zloty pedig tartotta magát.
A háttérben az áll, hogy a koronavírus által keltett pánik kihatott a piaci szereplőkre, így aki csak tehette, az első számú tartalékdeviza, az amerikai dollár felé fordult, mint biztosnak tűnő „menedékhely”.
A forintromlás következményei
A fentiek látszólag csak a piaci szereplőket érintik, de közvetve minden magyar családra hatással lehetnek, terhet róva a háztartások büdzséjére. Az egyik ilyen terület a nyaralás. Bár sokan döntöttek úgy, hogy az országhatárokon belül töltik el pihenőjüket, a külföldi célpontok ezzel együtt is népszerűek maradtak. Egy nyaralás összköltségén több tízezer forintot emelhet a gyengébben váltott forint okozta különbözet. Drágább lesz a repülőjegy, a szállás, magasabb az éttermi számla vagy éppen a tengerparti hideg üdítő.
Törvényszerű, hogy ebben a helyzetben emelkedik a külföldről beszerzett termékek ára, ennek köszönhetően egy 100 dolláros rendelésen is több ezer forintot bukhat a magyar. Ahol a szolgáltatásokat érinti az import, ott a megemelkedett költségeket beépítik az árakba, ez a folyamat szintén érezhető lesz a pénztárcákon. Ehhez el kell telnie egy kis időnek, hiszen éppen most éledt újra a kereslet, biztosan nem áremeléssel kezdenek a cégek, hosszabb távon viszont ez várható, ha marad a jelenlegi euróárfolyam. Az exportra termelő cégeknek viszont előnyös a forint gyengülése, mint ahogyan a hitelfelvételhez is optimálisak a körülmények.
Nem lesz gond az üzemanyaggal és a devizahitelekkel
Az üzemanyagot azonban nem érinti ez a probléma. Azt mindenki tapasztalta, hogy a pandémia alatt drasztikusan esett a benzin és a gázolaj ára, a karantén miatt hatalmas kiesés volt tapasztalható ebben a szektorban. Itt drágulásra kevésbé kell számítani, az eredeti szint azonban lassan visszaállhat. A Mol Nyrt.-t nem kell félteni, folyamatosan monitorozzák a világpiaci helyzetet, hetente kétszer felülvizsgálják az árképzésüket. Tankolás előtt mindenképpen érdemes a kijelzőre pillantani, hol tart jelenleg egy liter benzin ára.
Az szintén megnyugtató, hogy olyan drasztikus eseményekre, mint a svájci frankhoz igazított hitelek bedőlése, nem kell számítani, a magyarok többségének ugyanis hosszú évekre elment a kedve a devizaalapú kölcsönöktől, így jelenleg kevesebb honfitársunkat érinti ez a helyzet. Igaz ez az országra is: már csak az államadósság kevesebb, mint 20 százaléka devizaalapú.
Hozzászólások