A dollár veszít erejéből az euróval szemben

Az ukrán válság ebben az évben a magas kamatlábak gazdasági légkörében zajlott, amelyet a Fed a gazdaság lassítására és az infláció megfékezésére állított be. Ilyen körülmények között, a kereskedők olyan legbiztonságossabb menedéket kerestek, mint az amerikai dollár. Az eredmény az idei év első tíz hónapjában az volt, hogy a dollár egészen 10%-ot erősödött devizakereskedési partnereivel szemben – és ilyen jellegű devizakereskedési megerősödésre az 1980-as évek óta eddig még nem volt példa.

A külföldi országok gyakran inkább az USD-t részesítik előnyben, hogy felülmúlják helyi valutáikat, mégpedig azért, hogy a helyi vállalkozások lendületet kapjanak, és azért is, mert exportjaik nemzetközi szinten versenyképesebbé váltak az árak tekintetében, de ezalól a2022-es év kivétel volt. Ehelyett, a külföldi nemzetek azt tapasztalták, hogy nehezebbé vált a dollárban denominált adósság visszafizetése, valamint az élelmiszer és az üzemanyag vásárlása is az Egyesült Államokból.

Igaz, hogy a döntéshozók korábban is közbeléptek az USD erejének lerombolása érdekében, mint például Paul Volcker kormányzása idején, amikor a Fed igazgatója volt az 1980-as évek közepén, de ez csak azután történt, hogy Volcker ténylegesen felszámolta az inflációs nyomást. A 2022-es évben ez nem volt napirenden.

Az Egyesült Államok szemszögéből nézve azonab, azért voltak pozitívumok. Az erős USD kevésbé versenyképessé tette a helyi termékeket a globális színtéren, ami hátráltatta a növekedést és visszafogta az inflációt, azonban mindezt a világ többi részének rovására. Vessünk most egy közelebbi pillantást a devizakereskedés világára az EUR/USD devizapárra összpontosítva. Vannak arra utaló jelek, hogy a dollár győzelmi sorozata végleg véget ér? És eddig hogyan hatott a Fed túrázási ciklusa a gazdaságra?

Erőegyensúly

Még júliusban történt, amikor a dollár sikersorozata végre paritásba került az euróval, amelyet az Európai Unió 27 országából 19 jelenleg is használ. Az euró árfolyama az elmúlt év során bekövetkezett visszaesési sorozata révén zuhant ilyen mély szintre, és óriási, 15%-os veszteséget tudhatott magáénak. Európában az ukrajnai konfliktus komoly aggodalmakat kavart az energiahiány miatt, miközben az Atlanti-óceán túloldalán a Fed vidáman mozgolódott . A dollár, ebből kifolyólag, erőteljes hatással volt devizakereskedési partnereire, nevezetesen az indiai rúpiára, a japán jenre, a kínai renminbire, az angol fontra, valamint az ausztrál dollárra.

Az USD a negyedik negyedévben

Decemberre, a dollárindex több mint 6%-ot csökkent adott negyedévben. Az energiaárak rendeződése (az olajár a hónap elején hordónként 80 dollár alatt volt), Kína zéró Covid-politikájának enyhítésére vonatkozó döntése, valamint az infláció miatt a statisztikák kicsit jobbnak tűntek. „A befektetők pénzt mozgatnak ki az Egyesült Államokból a másutt alulértékelt piacok felé” – magyarázta Karl Schamotta, a Corpay munkatársa.

Az elemzők úgy vélték, hogy a Fed csak 50 bázisponttal fogja megemelni a kamatokat a hónap későbbi szakaszában, több nagyobb, 75 bázispontos emelést követően. Lehetséges, hogy a dollár csúcsértékre emelkedett, de „Ez nem jelenti azt, hogy a dollár innentől kezdve majd közvetlenül csökkenni is fog” – figyelmeztetett Amo Sahota, a Klarity FX-től. „Emellett szinten tudja magát tartani, de közel sem a csúcsértékhez, új lendület nélkül, semmiképpen sem."

Az EKB

Sokan úgy vélték, hogy az Európai Központi Bank (EKB) is azon az úton halad, hogy egyre inkább növekszik: a stratégák decemberre csak fél százalékpontos növekedést jósoltak, két egymást követő 75 bázispontos emelést követően. Gabriel Makhlouf, az EKB kormányzótanácsának tagja azonban kijelentette, hogy „korai az irányadó kamatlábak végpontjáról beszélni az uralkodó bizonytalanság közepette”. Elemzők szerint, az egyik jó ok arra, hogy a jegybank betartsa a békésebb politikát, ha a magas energiaárak érezhetően lenyomnák a gazdaságot.

Bumeráng-hatás?

A Bloomberg által október végén megkérdezett közgazdászok többsége úgy vélte, hogy valószínűleg az idei évben az Egyesült Államokban tapasztalt keményebb fellépéseknek a kellemetlen hatásai végül visszaköszönnek majd otthon, és hatással lesznek a devizakereskedésre. A megkérdezettek a jövőre vomnatkozóan, globális recesszióra számítottak, és azt is elmondták, hogy a kamatlábak 2023 elején érik el a legmagasabb, 5%-os szintet. „Megértik, hogy vannak tovagyűrűző hatások, de nincs módjuk nyíltan kezelni ezeket a kockázatokat saját hazai megbízatásuk miatt” – magyarázta Diane Swonk, a KPMG LLG-től, az Egyesült Államok Federal Reserve-re hivatkozva.

December eleje alapján azonban, a Bloomberg munkatársa, Benjamin Purvis arról számolt be, hogy „az intézmények továbbra is meglehetősen normálisan működnek, és kevés jel mutatkozik arra, hogy a globális piacok a korábbi válságokhoz hasonlóan összeomlanak majd”.

Előretekintés

Elemzők szerint, abban az esetben, ha az Egyesült Államokban lassul az infláció, akkor az euró erősödhet a dollárral szemben. Egy másik fontos tényező az európai energiaválság, mert ha esetleg némi enyhülést történne, akkor a kontinens gazdasági növekedése lendületet kaphat, és ezzel együtt az euró is elkezdhet ragyogni. Ezért mindazoknak, akik nagy figyelmet fordítanak a devizakereskedésre, naprakésznek kell lenniük a központi bankok legfrissebb híreivel kapcsolatban, amelyek gyors hatásmechanizmust eredményezhetnek a devizaárfolyamok tekintetében.