Az MNB hamarosan felállítja a banki problémás kereskedelmi ingatlanhiteleket átvevő eszközkezelőjét
A Magyar Nemzeti Bank hamarosan felállítja azt az eszközkezelőt, amely a kereskedelmi bankok problémás kereskedelmi ingatlanhiteleit veszi majd át, a hivatalos nevén Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt. (MARK Zrt.) 100 százalékos tulajdonosa az MNB lesz - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa által megvitatott és elfogadott novemberi pénzügyi jelentésből.
A dokumentum szerint a monetáris tanács 300 milliárd forintos, 10 éves hitelkeretet hagyott jóvá a cég számára, amelyből várhatóan a problémás kereskedelmi ingatlanhitelek könyv szerinti értéken 800 milliárd forint körüli potenciális portfoliójának jelentős részét fel lehet majd vásárolni.
A szerdán Budapesten bemutatott pénzügyi stabilitási jelentésből kiderül, hogy az első fél évben tovább javultak a hazai hitelezési folyamatok, amelyekhez érdemben hozzájárultak a jegybanki alapkamat-csökkentések, illetve a kis- és középvállalkozások esetében a növekedési hitelprogram élénkítette a hitelezést.
A stabilitási jelentés szerint a válság előtti években kialakult túlzott, kereskedelmi ingatlanhitelezés következtében a problémás – azaz nem teljesítő vagy átstrukturált - vállalati hitelállomány felét adják a kereskedelmi ingatlanhitelek, ráadásul esetükben a probléma súlyosbodott, miközben az egyéb vállalati hitelek esetén számottevő portfólió-tisztítás történt.
A probléma kezelésére az MNB 2014 tavaszán határozta el eszközkezelő felállítását.
A MARK Zrt. Magyarországon található kereskedelmi ingatlanokhoz (vagy telkekhez, amelyeken kereskedelmi ingatlan építését tervezték illetve félkész projektekhez) kapcsolódó követeléseket (ingatlan-projekthiteleket), illetve a fedezetérvényesítés során már mérlegbe vett kereskedelmi ingatlanokat (vagy telkeket) tervez megvásárolni.
A tervek szerint azokat a hiteleket veszi át az eszközkezelő, amelyek 90 napot meghaladóan késedelemben vannak vagy átstrukturáltnak. További feltétel, hogy a követeléseknek (az eredeti követelésnek, ha refinanszírozásra került sor) vagy az ingatlanoknak már a bank illetve ingatlankezelő leányvállalatának mérlegében kell lenniük egy adott korábbi időponttól kezdődően.
Az elképzelések szerint a követelések esetén legalább 500 millió forint, ingatlanok esetén legalább 200 millió forint összeghatár felett ajánlhatják fel megvételre a bankok és a konszolidációs körükbe tartozó ingatlankezelő leányvállalataik az eszközeiket a MARK Zrt. számára.
A jelentés szerint 2015 első felétől érdemben mérséklődhetnek a lakossági devizahitelekkel járó kockázatok. A lakossági devizahitelek kockázatait az árfolyamrés semmissége és a tisztességtelen kamat- és díjemelések miatti elszámolás, a banki hitelezés új szabályai és a forintosítás rendezi.
A Központi Hitelregiszter és a kamatstatisztikák adataira támaszkodó a jegybanki becslések szerint az elszámolást követően átlagosan 16 százalékkal csökkenhet a jelzáloghitelek fennálló tőketartozása, de az egyedi esetek ettől jelentősen eltérhetnek.
A svájci frank alapú jelzáloghitel-szerződéssel rendelkező, teljesítő adósok több mint fele 20 százalék feletti adósságcsökkenést könyvelhet el, de jelentős a 15 százalék alatti adósságcsökkenést elérők száma is. Figyelembe véve, hogy a kamatok a tisztességes szintre csökkennek, a teljesítő adósok törlesztő terhei átlagosan közel 25 százalékkal csökkenhetnek - olvasható a jegybanki stabilitási jelentésben.
Az intézkedések a bankrendszer tevékenységének minden területére érdemi hatással lesznek. Az elszámolás következtében a bankrendszer kimagaslóan veszteséges lesz az idén, miközben előretekintve a kamatrés is zsugorodik. Ugyanakkor a hazai pénzügyi rendszer stabilitása kellően erős ahhoz, hogy a veszteségeket elnyelje, és stabil maradjon, amelyben az anyabankok tőkeemelései jelentős szerepet játszanak.
A stabilitási jelentés szerint az elszámolás jelentős terheket ró a bankrendszerre. A jegybanki számítások szerint a teljes bruttó költség megközelítheti a 950 milliárd forintot is, melynek döntő része - közel 700 milliárd forint - a bankrendszer mérlegében lévő devizaalapú jelzáloghitel-állományon keletkezik.
Az elszámolási törvény alapján a fogyasztói követelés (túlfizetések összege) a még élő szerződések esetén a fennálló tőketartozást fogja csökkenteni. A hazai pénzügyi közvetítőrendszer nettó vesztesége ennél alacsonyabb lehet, mintegy 730 milliárd forint – a bankrendszer szintjén mintegy 608 milliárd forint.
A nem teljesítő hiteleknél az elszámolás során két okból sem feltétlenül keletkezik a mérlegre valamint az eredményre is hatást gyakorló veszteség: egyrészt először a függő kötelezettségeket (költségek, elmaradt díjak, kamatok) kell csökkenteni, másrészt a bankok már jelentős értékvesztést is elszámoltak ezen kitettségeken.
Az elszámolás hatására a háztartások devizahitel-állománya érdemben mérséklődik. Az árfolyamrés és a tisztességtelen kamatemelések elszámolása különbözőképpen érinti az adósokat az egyedi hitelfeltételek (futamidő, kamatemelések mértéke, árfolyamrés, felvétel időpontja) függvényében.
MTI
A dokumentum szerint a monetáris tanács 300 milliárd forintos, 10 éves hitelkeretet hagyott jóvá a cég számára, amelyből várhatóan a problémás kereskedelmi ingatlanhitelek könyv szerinti értéken 800 milliárd forint körüli potenciális portfoliójának jelentős részét fel lehet majd vásárolni.A szerdán Budapesten bemutatott pénzügyi stabilitási jelentésből kiderül, hogy az első fél évben tovább javultak a hazai hitelezési folyamatok, amelyekhez érdemben hozzájárultak a jegybanki alapkamat-csökkentések, illetve a kis- és középvállalkozások esetében a növekedési hitelprogram élénkítette a hitelezést.
A stabilitási jelentés szerint a válság előtti években kialakult túlzott, kereskedelmi ingatlanhitelezés következtében a problémás – azaz nem teljesítő vagy átstrukturált - vállalati hitelállomány felét adják a kereskedelmi ingatlanhitelek, ráadásul esetükben a probléma súlyosbodott, miközben az egyéb vállalati hitelek esetén számottevő portfólió-tisztítás történt.
A probléma kezelésére az MNB 2014 tavaszán határozta el eszközkezelő felállítását.
Hangsúlyozzák, hogy nem bankmentés céljából hozza létre az MNB a Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.-t (MARK Zrt.), hanem a problémás kereskedelmi ingatlan-hitelek és a hozzájuk kapcsolódó, a bankok által már a mérlegükre vett kereskedelmi ingatlanok megvásárlására.
A MARK Zrt. Magyarországon található kereskedelmi ingatlanokhoz (vagy telkekhez, amelyeken kereskedelmi ingatlan építését tervezték illetve félkész projektekhez) kapcsolódó követeléseket (ingatlan-projekthiteleket), illetve a fedezetérvényesítés során már mérlegbe vett kereskedelmi ingatlanokat (vagy telkeket) tervez megvásárolni.
A tervek szerint azokat a hiteleket veszi át az eszközkezelő, amelyek 90 napot meghaladóan késedelemben vannak vagy átstrukturáltnak. További feltétel, hogy a követeléseknek (az eredeti követelésnek, ha refinanszírozásra került sor) vagy az ingatlanoknak már a bank illetve ingatlankezelő leányvállalatának mérlegében kell lenniük egy adott korábbi időponttól kezdődően.
Az elképzelések szerint a követelések esetén legalább 500 millió forint, ingatlanok esetén legalább 200 millió forint összeghatár felett ajánlhatják fel megvételre a bankok és a konszolidációs körükbe tartozó ingatlankezelő leányvállalataik az eszközeiket a MARK Zrt. számára.
A jelentés szerint 2015 első felétől érdemben mérséklődhetnek a lakossági devizahitelekkel járó kockázatok. A lakossági devizahitelek kockázatait az árfolyamrés semmissége és a tisztességtelen kamat- és díjemelések miatti elszámolás, a banki hitelezés új szabályai és a forintosítás rendezi.
A Központi Hitelregiszter és a kamatstatisztikák adataira támaszkodó a jegybanki becslések szerint az elszámolást követően átlagosan 16 százalékkal csökkenhet a jelzáloghitelek fennálló tőketartozása, de az egyedi esetek ettől jelentősen eltérhetnek.
A svájci frank alapú jelzáloghitel-szerződéssel rendelkező, teljesítő adósok több mint fele 20 százalék feletti adósságcsökkenést könyvelhet el, de jelentős a 15 százalék alatti adósságcsökkenést elérők száma is. Figyelembe véve, hogy a kamatok a tisztességes szintre csökkennek, a teljesítő adósok törlesztő terhei átlagosan közel 25 százalékkal csökkenhetnek - olvasható a jegybanki stabilitási jelentésben.
Az intézkedések a bankrendszer tevékenységének minden területére érdemi hatással lesznek. Az elszámolás következtében a bankrendszer kimagaslóan veszteséges lesz az idén, miközben előretekintve a kamatrés is zsugorodik. Ugyanakkor a hazai pénzügyi rendszer stabilitása kellően erős ahhoz, hogy a veszteségeket elnyelje, és stabil maradjon, amelyben az anyabankok tőkeemelései jelentős szerepet játszanak.
A stabilitási jelentés szerint az elszámolás jelentős terheket ró a bankrendszerre. A jegybanki számítások szerint a teljes bruttó költség megközelítheti a 950 milliárd forintot is, melynek döntő része - közel 700 milliárd forint - a bankrendszer mérlegében lévő devizaalapú jelzáloghitel-állományon keletkezik.
Az elszámolási törvény alapján a fogyasztói követelés (túlfizetések összege) a még élő szerződések esetén a fennálló tőketartozást fogja csökkenteni. A hazai pénzügyi közvetítőrendszer nettó vesztesége ennél alacsonyabb lehet, mintegy 730 milliárd forint – a bankrendszer szintjén mintegy 608 milliárd forint.
A nem teljesítő hiteleknél az elszámolás során két okból sem feltétlenül keletkezik a mérlegre valamint az eredményre is hatást gyakorló veszteség: egyrészt először a függő kötelezettségeket (költségek, elmaradt díjak, kamatok) kell csökkenteni, másrészt a bankok már jelentős értékvesztést is elszámoltak ezen kitettségeken.
Az elszámolás hatására a háztartások devizahitel-állománya érdemben mérséklődik. Az árfolyamrés és a tisztességtelen kamatemelések elszámolása különbözőképpen érinti az adósokat az egyedi hitelfeltételek (futamidő, kamatemelések mértéke, árfolyamrés, felvétel időpontja) függvényében.
MTI
Hozzászólások