Birodalmukat az erős kősziklára a tudatlanságunkra építik

A Global Empire olyan birodalom, amely az emberek tudatlanságára épült. Sziklaszilárdságát az adja, hogy az emberek nem értik, hogy miként működik a pénzrendszer, a magánpénz-monopólium, a hitel rendszere, és a kamat kombinációja.

Egyedül a pénzrendszer megismertetésével, és annak aljas pusztító erejének megismertetésével lehet szétzúzni ezt a kősziklát, amit az emberek tudatlanságára, és hiszékenységére alapozva épített fel, és még mindig épít a Global Empire. A világ legpusztítóbb birodalma, amit bankárok építettek fel összeomlik alapjaiban, amikor az emberek megtudják működését, és az önvédelmi reakció futótűzként fog az emberek között terjedni. Nem egy tettleges háború lesz, csupán az emberek rá fognak jönni tömegesen, szerte a világon, hogy ezt a rendszert hogyan lehet összeomlasztani.

Még mielőtt ez megtörténne érdemes belepillantani, és végre megérteni az ördögi kör működését. A Global Empire működését könnyen meg lehet ítélni, méghozzá azon egyszerű elven, hogy a fa a gyümölcséről ismerhető meg! Ez a gátlástalanná vált korporációs hatalom népeket, nemzeteket taszít bele a csapdába, amely úgy tűnik, hogy az ember magának építette ezt fel. Pedig koránt sem így van. Világunkban az ember sok mindent el szeretne érni az életben, de ez nem mindig így meg, és jön valaki, aki segít. A bank. Az ember belemegy egy adósságba, amiből aztán előbb-utóbb kijön, majd jön a következő, amiből szintén, de lehet, hogy a továbbiakban olyan adósságspirálba kerül, hogy akár az mindenébe belekerülhet. Olyan ez, mint egy játék, és függőség.

A világhatalmi pénzintézetek ezt a jellemzőjét használja ki az emberiségnek. Az eladósítást, végül az adós rabszolgaságba való taszítást. Az eladósodott embertömegeknek, úgy tűnik egyre inkább nehezebb kijönni az adósságspirálból, ami frusztrációt okoz. Majd, aki rosszabbul jár, elmerül a mocsárba, de a szerencsésebbek kijönnek belőle, de ez már nagyon megviseltté teszi őket, mert sok az év, ami eltelt.

A probléma az, hogy nemcsak magánszemélyek, hanem gazdasági személyek, és komoly vállalatok, sőt államok is úsznak az adósságban. Némelyik vállalat, csak annyi profitot tud termelni, hogy magát fenntartsa. Az USA jelenleg a világ legeladósodottabb országa. Tartozása 22 trillió dollár, amivel Amerika a nemzetközi beruházó bankárok felé kell elszámolnia. Az ország gazdaságában nem is található meg ez a hatalmas mennyiségű pénz! A világ többi országaival is ez a helyzet. A lényeg, hogy az adósság mindig meghaladja az országokban fellelhető pénzmennyiséget. A csavar a dologban az, hogy ezeket az adósságokat soha nem lehet majd visszafizetni. Vannak szerencsésebb országok, amelyek rendelkeznek a tartozás összegével, de ha ezt visszafizetnék, az ország gazdasága összeomlana. Bekövetkezne a katasztrófa, és az ország polgárai hamar a nyomorba süllyednének. Gazdag, és szegény egyaránt. Tudunk sajnos példát is mondani. Egyes országok már próbáltak kísérletet tenni az adósság visszafizetésére, de az eredmény az lett, hogy az országokból kikerült a pénz a nemzetközi bankárkartellek zsebébe. Ez történt  Argentínában, Peruban, Brazíliában, Mexikóban és más országokban is.  A súlyos belső pénzhiány pedig folyamatosan nyomta lefelé az életszínvonalat, pusztította az infrastruktúrát és megbénította a gazdasági tevékenységet.



Tudnunk kell, hogy az eladósítás célja nem az adósság visszafizetése, hanem az adott országban lakók alávetése a pénzintézeti nagyhatalmaknak. Céljuk a hatalom gyakorlása embereken, nemzeteken. Ez egyfajta birtoklás, amellyel fenntartja a hatalmát, és még növelni is tudja. A probléma az, hogy egyes országok vezetői teljesen behódolnak ennek a hatalomnak. Mozgatórugója a félelem, a kényszer, illetve elő fordul a szándékosság is.

A hitelező, és adós között a hitelező a főszereplő. A nemzetközi pénzkartell hatalmat formált ahhoz, hogy pénzt levegőből állítson elő. A hitelre szánt pénz mennyisége korlátlan. A probléma az, hogy ez a lufi pénz beváltódik valódi értékre, méghozzá az eladósított emberek által előállított pénzre, rosszabb esetben az értékeire! A lényeg, hogy a semmiből előállított „pénzét”, csak úgy adja kölcsön, hogy az emberek ingatlanjaira jelzálogot köt, és az értéktárgyaira is. Amerikában a fő bankok kartellbe vannak a magánkézen lévő FED- del, amely nyakló nélkül gyártja a pénzeket a semmiből. Az államoknál ez pedig úgy van kihasználva, hogy a reálgazdaságban mindig kevesebb a pénz, mint amennyinek onnan ki kell áramlania. A visszafizetendő hitel kamatokkal terhelődik, és nagyobb összeget fizet vissza, mint amennyit felvett. Itt a kamat a legnagyobb valós érték a nemzetközi pénzhitelezőknek.



Ez az irdatlan mennyiségű kamat mind az államokra, mind az emberekre kivetítve, szörnyű kihatással van, mert nem tudják azt előbb-utóbb visszafizetni, és így a jelzálog zsarolás módszerével abszolút adósrabszolgává válik az ember. Az a szomorú, hogy mentse az ember azt, ami menthető, egy újabb, és újabb hitelt vesz fel, mert nem akarja elveszíteni az értékeit. Az adósság spirál így be is következik. A különbség az, hogy az emberek elvesztik vagyonukat, netán életüket. Az államnak nem lesz különösebb baja, hanem az adófizető állampolgárokkal, generációkon keresztül fizettetik meg azokat az államadósságokat, ami végtelen történet. A nemzetközi pénzkartell már jelenleg is szinte abszolút hatalmat gyakorol a reménytelenül eladósított kormányok, a fizetésképtelen iparvállalatok és minden jelzáloggal megterhelt gazdasági szereplő felett.

Az eladósítás pusztító erőt gyakorol a demokráciára

Az a gond, hogy ez a pénzhatalom magánkézen van, és az országokban demokrácia van, de a demokráciai technikákkal nem tudják ellenőrizni, és innentől kezdve rothadásnak is indul az ország demokráciai intézménye. Tulajdonképpen ez a magánkézen lévő pénzhatalom megvásárolta az országok demokráciáit is. A magánmonopólium meghatározza, hogy ad- e országoknak kölcsönt, vagy nem. Így van a magánszemélyeknél is. Az embereknek nincs beletekintésük, ebbe az egészbe, mert gyakorlatilag meg van tagadva tőlük. A mesterséges ködösítés, és félretájékoztatás mind a bankfiókoknál, mint a televízió reklámban egyfajta agymosást idézett már elő az emberekben, és nem tudják, hogy minként működik az ördögi kör. A pénzügyi hatalmat pedig nem lehet felelősségre vonni.

Hitelpénz előállítása levegőből

Már esett szó cikkünkben a levegőből előállított pénzről, de hogyan is működik ez az ördögi kör? Felmerül a kérdés, hogy a hitelezők vajon honnan vehetik ezt az irdatlan mennyiségű pénzt. Erre nagyon egyszerű a válasz. A szomorú az, hogy az emberek meg tudnák érteni a működést, de vagy nem akarják, vagy félnek azt megérteni. A válasz az, hogy a világtörténelem legnagyobb csalását éljük át! Ez a csalás sok háborút okozott már, és nagyon sok ember életet követelt.

Tehát, ha valaki levegőből előállított pénzt vesz fel kölcsön, akkor az történik, hogy a hitelező az adósnak számlát nyit, amelyen szerepel a hitel összege. Itt egyelőre csak arról van szó, hogy a bank főkönyvében megjelent egy tétel, és a könyvelési számok megváltoznak. Valódi értéket képező árukat jelző pénzek mozgása nem történik. A kölcsönzött hitelt a bank a semmiből állította elő. A nem létező pénzre a hitelező nemcsak irdatlan kamatot, hanem munkadíjat, és jutalékot is felszámol, és a legfontosabb neki az, hogy a valódi értéket képező dolgokra rátegye a bank a kezét fedezet gyanánt. Ez például a jelzálog hitel.



A fent említetteknek a bosszantó bizonyítéka a következő. A magánkézen lévő pénzhatalom megteheti, hogy levegőből állít elő pénzeket. Az államok pedig nem teszik ezt meg, hogy elegendő saját pénzt állítsanak elő. Inkább felveszik a hiteleket (IMF) eladósítva országukat. Az államok joga, és kötelessége, hogy elegendő pénzösszeget állítson elő, hogy népe fent tudjon maradni. Az államadósságot az adófizető állampolgárok pénzéből fizetik vissza.  A népszuverenitás demokratikus elvéből következik, hogy az annak részét képező monetáris szuverenitás is társadalom egészét képviselő közhatalmat illeti meg. Ezért az egyes államoknak és kormányzatoknak nem is szabadna monetáris szuverenitásukról lemondani és azt átengedni a szervezett magánhatalmat képviselő nemzetközi pénzkartellnek.

A hatalomátvétel stratégiája az eladósítás

Tulajdonképpen a jelen lévő pénzuralmi rendszer már nem tartható fenn sokáig. A magánpénzrendszer monopóliuma kénye kedvére irányítja a magánembereket, és a nemzetállamokat is. Megvásárolt, és tudatlan politikusokkal legalizálta ezt a pénzvilágot, ami rendkívül becstelen, és tömeggyilkos. A nemzetközi pénzkartell semmiféle értéket nem állít elő. A mi esetünkben Magyarországot használja ki, hogy a mi bankrendszerünk sem állít elő semmiféle értéket. Mégis a bankok, és a pénzintézetek horrorisztikus profitokra tesznek szert, és cserébe a társadalomnak semmit sem adnak. Magyarországon a bankok 82% a külföldi tulajdonban van. A betétesektől, illetve külső forrásokból szerzett pénznek a tizenkilencszeresét kölcsönözhetik ki, természetesen kamatra és fedezet megkövetelésével.



A pénzhatalommal rendelkező bankárok uralják a társadalmat, ipart, mezőgazdaságot, rabszolga sorba taszítva őket. Fontos az emberek tudatlanságba való tartása, mert az emberek, tömegek veszélyessé válhatnak a számukra. Ezért kell generálni munkanélküliséget, vagy pedig olyan munkahelyeket fenntartani tömegfoglalkoztatásba, ahol az egyén energiáját elszippantja a kevés pénzért folyó munka. Majd a mindennapi tevékenységek mellett az embernek nem lesz ideje, hogy a dolgok igazságába benézzen. Vajon meddig mehet még ez a tájékozatlanság, és meddig folyhat még ez a vad, és semmi emberi értéket figyelembe nem vevő rendszer?



Egyszer talán a demokrácia hangja felpezsdül, és hangot ad az igazságnak. A szegény sorba való taszítás jót tesz a pénzhatalomnak, mert úgy gondolják, hogy a szegények úgy sem fognak ellenük szegülni, mert nincs rá sem pénzük, sem energiájuk. Vannak azonban nemzetközileg olyan csoportok, akiknek az igazságra már megnyílt a szemük, csak egyelőre nincs még kidolgozott stratégiájuk arra, hogyan lehetne az ámokfutást megállítani.

„Ha valaki azt is megérti, hogy a föléje nőtt pénzhatalom viszonylag egyszerűen megdönthető, hogy nincs másra szükség, mint a pénz kibocsátásának és forgalomba hozatalának a közösség – a társadalom egészét képviselő demokratikus állam, az Országgyűlés és a kormány – ellenőrzése alá való visszahelyezésére, a pénzkibocsátás magánmonopóliumának a megszüntetésére, akkor megreped a tudatlanság kősziklája, az az alap, amelyre ez a pénzhatalom épült. Bármennyire hihetetlennek tűnik, de ily módon fel lehet számolni a pénzkartell világuralmát.” – jegyzi meg Drábik János.



(Titkolt hírek)