Devizahitelek - A Takarékbank állam elleni perében is szeptemberre halasztották a döntést
A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (Takarékbank) állam ellen indított devizahiteles perében is szeptember 9-re halasztotta a döntést a Fővárosi Törvényszék.
A kedden megtartott tárgyaláson a felperes Takarékbank jogi képviselője tételesen kifejtette, mely termékeikre, mely időintervallumokra vonatkozóan érvényben lévő szerződéses kikötések tisztességességének megállapítását kérik a bíróságtól. Kiemelte: a jogszabályi környezet "gyökeresen megváltozott" 2004 és 2014 között.
Az alperes magyar állam szerint a Takarékbank által alkalmazott, a hiteldíj módosításra vonatkozó egyes rendelkezések nem voltak világosak, a szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányát meghatározó kikötés pedig nem felelt meg a jogszabályokban foglaltaknak, emellett bizonyos rendelkezések nem voltak egyértelműek és érthetőek a fogyasztók számára.
A tárgyaláson a Takarékbank jogi képviselője a magyar állam ellenkérelmére reagálva felhívta a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azon vizsgálatára, amelyben a jegybank megállapította, hogy a Takarékbank 2012. január 1. és 2014. április 25. között az egyoldalú díjmódosítások tekintetében semmilyen jogszabályt nem szegett meg.
A bank jogi képviselője szerint a magyar állam, ellenkérelmében gyakorlatilag ugyanazokat az érveket hozta fel az általános szerződési feltételek (ászf-ek) érvénytelenségére, holott a Takarékbank érintett 6 termékének, összesen 44 különböző időállapotban érvényes szerződési feltételei voltak. Az ügyvéd szerint ezek alapján feltételezhető, hogy a magyar állam jogi képviselői egy "egyenkérelmet" nyújtottak be.
A Takarékbank jogi képviselője arra az alperesi felvetésre, hogy az ok-lista túl általános, hangsúlyozta: a banknak a külső változásokra nincs befolyása, és lehetnek olyan változások, amelyek bekövetkeztét sem a fogyasztó, sem más gazdasági szereplők nem láthatják előre; "ez a kapitalizmus" - fogalmazott. Az ok-lista tartalmazza, hogy a pénzintézet milyen okok esetén jogosult módosítani a kölcsönszerződésben rögzített hitelkamatot.
Arra az alperesi felvetésre, hogy a Takarékbank egyes szerződései esetén az ok-lista nem volt érthető a fogyasztó számára, mert idegen szavakat, jogi és pénzügyi szakkifejezéseket tartalmazott, a Takarékbank jogi képviselője azt mondta: ezek használata a fogyasztói kölcsönszerződésekben elkerülhetetlen.
A magyar állam jogi képviselője hangsúlyozta: a Takarékbank kérelmének elutasítását kérik a bíróságtól. Úgy vélte, téves a felperes jogi képviselőjének azon érvelése, hogy egyes szerződési feltételek esetén a jogszabályba ütközés hiányát keresi, mivel a magyar állam álláspontja szerint a jogszabályi környezet nem változott.
Az ügyvéd egyben visszautasította, hogy "egyen" ellenkérelmet terjesztettek volna elő. Hangsúlyozta: részletesen megvizsgálták a szerződéses rendelkezéseket valamennyi időállapotra vonatkozóan, és mindegyiknél azonosították, hogy miért nem felelnek meg a jogszabályi rendelkezéseknek.
Kitért arra is, hogy álláspontja szerint a Takarékbank jogi képviselője által említett MNB-vizsgálatnak "ebben a perben semmilyen relevanciája nincs".
MTI
A kedden megtartott tárgyaláson a felperes Takarékbank jogi képviselője tételesen kifejtette, mely termékeikre, mely időintervallumokra vonatkozóan érvényben lévő szerződéses kikötések tisztességességének megállapítását kérik a bíróságtól. Kiemelte: a jogszabályi környezet "gyökeresen megváltozott" 2004 és 2014 között.Az alperes magyar állam szerint a Takarékbank által alkalmazott, a hiteldíj módosításra vonatkozó egyes rendelkezések nem voltak világosak, a szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányát meghatározó kikötés pedig nem felelt meg a jogszabályokban foglaltaknak, emellett bizonyos rendelkezések nem voltak egyértelműek és érthetőek a fogyasztók számára.
A tárgyaláson a Takarékbank jogi képviselője a magyar állam ellenkérelmére reagálva felhívta a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azon vizsgálatára, amelyben a jegybank megállapította, hogy a Takarékbank 2012. január 1. és 2014. április 25. között az egyoldalú díjmódosítások tekintetében semmilyen jogszabályt nem szegett meg.
A bank jogi képviselője szerint a magyar állam, ellenkérelmében gyakorlatilag ugyanazokat az érveket hozta fel az általános szerződési feltételek (ászf-ek) érvénytelenségére, holott a Takarékbank érintett 6 termékének, összesen 44 különböző időállapotban érvényes szerződési feltételei voltak. Az ügyvéd szerint ezek alapján feltételezhető, hogy a magyar állam jogi képviselői egy "egyenkérelmet" nyújtottak be.
A Takarékbank jogi képviselője arra az alperesi felvetésre, hogy az ok-lista túl általános, hangsúlyozta: a banknak a külső változásokra nincs befolyása, és lehetnek olyan változások, amelyek bekövetkeztét sem a fogyasztó, sem más gazdasági szereplők nem láthatják előre; "ez a kapitalizmus" - fogalmazott. Az ok-lista tartalmazza, hogy a pénzintézet milyen okok esetén jogosult módosítani a kölcsönszerződésben rögzített hitelkamatot.
Arra az alperesi felvetésre, hogy a Takarékbank egyes szerződései esetén az ok-lista nem volt érthető a fogyasztó számára, mert idegen szavakat, jogi és pénzügyi szakkifejezéseket tartalmazott, a Takarékbank jogi képviselője azt mondta: ezek használata a fogyasztói kölcsönszerződésekben elkerülhetetlen.
A magyar állam jogi képviselője hangsúlyozta: a Takarékbank kérelmének elutasítását kérik a bíróságtól. Úgy vélte, téves a felperes jogi képviselőjének azon érvelése, hogy egyes szerződési feltételek esetén a jogszabályba ütközés hiányát keresi, mivel a magyar állam álláspontja szerint a jogszabályi környezet nem változott.
Az ügyvéd egyben visszautasította, hogy "egyen" ellenkérelmet terjesztettek volna elő. Hangsúlyozta: részletesen megvizsgálták a szerződéses rendelkezéseket valamennyi időállapotra vonatkozóan, és mindegyiknél azonosították, hogy miért nem felelnek meg a jogszabályi rendelkezéseknek.
Kitért arra is, hogy álláspontja szerint a Takarékbank jogi képviselője által említett MNB-vizsgálatnak "ebben a perben semmilyen relevanciája nincs".
MTI
Hozzászólások