Devizahitelek - Elutasította az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. keresetét a Fővárosi Törvényszék
Elutasította az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. devizahitelekkel kapcsolatban a magyar állam ellen benyújtott keresetét a Fővárosi Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében.
A bíró szóbeli indoklása szerint a felperes hitelintézet egyoldalú szerződésmódosítást - kamat-, díj-, illetve költségemelést - lehetővé tevő általános szerződési feltételeinek tisztességessége és érvényessége nem volt megállapítható. Elutasította a bíróság a felperes részleges érvénytelenség megállapítására vonatkozó kérelmét is. Az FHB a kérelmet egyben az Allianz Bank jogutódjaként nyújtotta be.
A bank jogi képviselője az ítélethirdetést követően újságíróknak azt mondta, részletesen tanulmányozni kívánják a nagy terjedelmű ítéletet és azt követően döntenek arról, hogy fellebbeznek-e.
A bíró indoklásában kiemelte, hogy a törvényben rögzített feltételek - egyértelmű, érthető, tételes megfogalmazás, objektivitás, szimmetria, ténylegesség, felmondhatóság és átláthatóság - a jóhiszeműség és tisztesség követelményéből fakadnak.
A pénzintézet érvelését elfogadva az következne, hogy a törvény kifejezett rendelkezése vagy tiltása nélkül tisztességes lenne az olyan szerződési feltétel, amely homályos, érthetetlen megfogalmazást tartalmaz, amely nem határozza meg konkrétan felsorolva, hogy mik lehetnek az emelésnek az okai, amely szerint olyan okból lehetne kamatot emelni, amely nem is hat a kamat- vagy költségtényezőkre, vagy amely a körülmények kedvezőtlen változása esetén megengedi a módosítást, az ügyfelek számára kedvező változás érvényesítését azonban nem teszi kötelezővé - fejtette ki a bíró.
A bíróság megítélése szerint az ilyen szerződési feltételek nem azért tisztességtelenek, mert azt a jogalkotó vagy a jogalkalmazó bíróság kifejezetten ki is mondta, hanem azért, mert "ezekről minden jóhiszeműen, tisztességesen gondolkodó és érző embernek ez kell, hogy legyen a véleménye" és a polgári jogban már 2004 óta létező tisztességes joggyakorlás alapelvéből fakadó követelmények.
A felmondhatóság elve pedig egyáltalán nem lehet kérdéses, mivel 1999 óta jogszabályi rendelkezés vélelmezi a tisztességtelenségét az olyan szerződési feltételnek, amely alapos okkal történő módosítás esetében nem biztosítja a másik fél számára a felmondhatóságot.
A bíróság szerint a szerződéses feltételek tisztességessége nem volt megállapítható ezért érvényessé sem voltak nyilváníthatóak.
Az oklistában szereplő, elfogadható szerződésmódosítási okok önmagukban nem alkalmasak a szerződési feltételek részleges érvényességének megállapítására a bíróság szerint. Ennek alapvető oka, hogy vannak olyan alapelvek, amelyeknek való meg nem felelés az oklista egészét érinti és szükségszerűen a teljes szerződési feltétel érvénytelenségét eredményezi, függetlenül attól, hogy az oklista egyes elemei megfelelőek. Ilyen tipikusan a felmondhatóság, a szimmetria és az átláthatóság elvének érvényesülése.
A bíróság mellőzte a felperes azon indítványait, hogy a törvényszék forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió bíróságánál.
MTI
A bíró szóbeli indoklása szerint a felperes hitelintézet egyoldalú szerződésmódosítást - kamat-, díj-, illetve költségemelést - lehetővé tevő általános szerződési feltételeinek tisztességessége és érvényessége nem volt megállapítható. Elutasította a bíróság a felperes részleges érvénytelenség megállapítására vonatkozó kérelmét is. Az FHB a kérelmet egyben az Allianz Bank jogutódjaként nyújtotta be.A bank jogi képviselője az ítélethirdetést követően újságíróknak azt mondta, részletesen tanulmányozni kívánják a nagy terjedelmű ítéletet és azt követően döntenek arról, hogy fellebbeznek-e.
A bíró indoklásában kiemelte, hogy a törvényben rögzített feltételek - egyértelmű, érthető, tételes megfogalmazás, objektivitás, szimmetria, ténylegesség, felmondhatóság és átláthatóság - a jóhiszeműség és tisztesség követelményéből fakadnak.
A pénzintézet érvelését elfogadva az következne, hogy a törvény kifejezett rendelkezése vagy tiltása nélkül tisztességes lenne az olyan szerződési feltétel, amely homályos, érthetetlen megfogalmazást tartalmaz, amely nem határozza meg konkrétan felsorolva, hogy mik lehetnek az emelésnek az okai, amely szerint olyan okból lehetne kamatot emelni, amely nem is hat a kamat- vagy költségtényezőkre, vagy amely a körülmények kedvezőtlen változása esetén megengedi a módosítást, az ügyfelek számára kedvező változás érvényesítését azonban nem teszi kötelezővé - fejtette ki a bíró.
A bíróság megítélése szerint az ilyen szerződési feltételek nem azért tisztességtelenek, mert azt a jogalkotó vagy a jogalkalmazó bíróság kifejezetten ki is mondta, hanem azért, mert "ezekről minden jóhiszeműen, tisztességesen gondolkodó és érző embernek ez kell, hogy legyen a véleménye" és a polgári jogban már 2004 óta létező tisztességes joggyakorlás alapelvéből fakadó követelmények.
A felmondhatóság elve pedig egyáltalán nem lehet kérdéses, mivel 1999 óta jogszabályi rendelkezés vélelmezi a tisztességtelenségét az olyan szerződési feltételnek, amely alapos okkal történő módosítás esetében nem biztosítja a másik fél számára a felmondhatóságot.
A bíróság szerint a szerződéses feltételek tisztességessége nem volt megállapítható ezért érvényessé sem voltak nyilváníthatóak.
Az oklistában szereplő, elfogadható szerződésmódosítási okok önmagukban nem alkalmasak a szerződési feltételek részleges érvényességének megállapítására a bíróság szerint. Ennek alapvető oka, hogy vannak olyan alapelvek, amelyeknek való meg nem felelés az oklista egészét érinti és szükségszerűen a teljes szerződési feltétel érvénytelenségét eredményezi, függetlenül attól, hogy az oklista egyes elemei megfelelőek. Ilyen tipikusan a felmondhatóság, a szimmetria és az átláthatóság elvének érvényesülése.
A bíróság mellőzte a felperes azon indítványait, hogy a törvényszék forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió bíróságánál.
MTI
Hozzászólások